Peszticid

Szabi.

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #2249 hozzászólásra Segíts értelmezni: http://www.bizoo.ro/produse/azotat-de-amoniu-vanzari/start-0/10/ http://www.bizoo.ro/produse/ingrasamant-uree/start-0/10/ http://www.anunturi-agricultura.ro/agricole/azomures-vanzari-1727.php http://www.anunturi-agricole.ro/anunturi-ingrasaminte-si-pesticide/

007

2024. június 25., szerda 12:03

Válasz #450 hozzászólásra És persze a Cruiser. ..

Pintér Zoltán

2024. június 25., szerda 12:03

Üdv Mindenkinek. Nem tudom kinek hogy, de mivel akác minimális lett. de kárpótolt mindezért a vegyes, az bőven lett. Ettől függetlenül viszont, úgy gondolom hogy ha nehezen is de el kell hogy férjen egymás mellett a méhészet és a produktív földművelés, eddig is , évszázadok alatt ez működött,akkor ma is kell működjön. Tessék egy kis olvasnivaló: "Növényvédelem és a méhek A növényvédelem és a méhészet célja jórészt azonos: a minőségi termelés biztosítása. A méhek a rendszeres, megbízható pollen-átvitellel elősegítik a magkezdemények kifejlődését, a növényvédelem pedig igyekszik megvédeni a termést a termelők és fogyasztók javára. Az azonos irányú törekvés teljes összhangot feltételez, ám, sajnos ez a kívánatos harmónia nem valósul meg mindig. Ennek oka, hogy a növényvédő szakemberek olykor nincsenek tekintettel a méhekre, másrészt előfordul, hogy a méhészek sem ismerik fel a méheket, méhészeti termékeket károsító veszélyeket. Általános az a vélemény, hogy a méhészkedésre csak a rovarölő szerek lehetnek veszélyesek. Ez általában igaz, de a riasztó hatású inszekticideket elkerülhetik a méhek, mert már olyan hígításban megérzik, ami még nem mérgező, és akkor elmenekülnek a permetezett területről. Ez a hatás megfigyelhető volt háti permetezőgéppel kijuttatott nikotin esetében, viszont a levegőből permetezett piretroidokat még ha van is riasztó képességük, a méhek ne tudják elkerülni. Általános az a vélemény is, hogy bizonyos alacsony töménységben kijuttatott inszekticid vegyszer nem árt a méheknek. Ez az önmegnyugtató nézet félrevezető, mert a méhek számára nem halálosnak (szubletálisnak) mutatkozó hígítás a káros rovarokra sem lesz hatással. Másrészt ha egy nagymértékben hígított rovarölőszert más típusú méreggel kevernek – összegző hatásra – bekövetkezik a méhelhullás. Franciaországban végzett permetezés alkalmával 0,125 g/ha dózisban használtak deltametrint (inszekticid). Ez a szubletális adag 96 óra alatt nem is okozott szignifikánsabb, magasabb elhullást (mortalitást), mint a permetezetlen területen tapasztalt elhullás. Amikor viszont 25 g/ha pochlorázt (fungicid) a deltametrinnel kombinálva juttattak ki, az első 24 órában 73,2%-ra nőtt a méhek elhullása. A növényvédő szerek nem csupán a méheket pusztítják, hanem közvetlenül szennyezik a virágokat is. Amikor egy kísérletben csak 210 ml malathiont permeteztek ki hektáronként (ULV módszer) a káposztatáblára, akkor 1 km-ig 1-43%-os méhpusztulást mértek, de ugyanakkor a malathion kimutatható volt a káposzta virágporcsapdába került pollenjében és a kinyílt virágokban a permetezést követő 12 órában. Ám nehogy azt gondolják, hogy csak a rovarölőszerek, vagy a velük együtt kijuttatott gombaölőszerek lehetnek károsak a méhészetre. Lengyel kutatók alaposan megvizsgálták a herbicidek hatását. A kijuttatást követő 9. napon elemezték a glifozate, a fluszitop és az MCPA hatását a méhek pusztulására. A kapott mortalitási arány sorban 11,06; 8,7 és 3,3%-os volt. Az MCPA (belsőleg hat) mutatkozott az eredeti töménységben a legkedvezőbbnek, de amikor töménységét 1,0%-ig emelték, akkor az általa okozott pusztulás ötszörösére fokozódott. Kanadai tudósok egy tábla takarmánylucernát 4 éven át minden tavasszal gyomirtóztak (Metribuzin nevű herbiciddel). Megállapították, hogy a lucerna szignifikánsan kevesebb nektárt termelt és benne csökkent a cukortartalom. Lehetséges, hogy más növény, vagy más gyomirtószer ettől eltérő eredményt adna. Az biztos, hogy a konkurensek hiánya pozitív hatású, a gyomok ellen védekezni kell, de egyáltalán nem mindegy, hogy azt hogyan tesszük. A műtrágyák is okozhatnak méhpusztulást. Lengyelországban (Wroclaw) urea és ammonium-szulfát műtrágyázást követően határozott méhpusztulást észleltek. A harmatban, a kerékvágások vizében oldott műtrágyák felszívása okoz „akcidentális” mérgezést. Természetesen előnyös a tápanyagpótlás, de ebben a vonatkozásban sem mindegy, hogy milyen anyagokat használunk. A világ bonyolult. A növényvédelem és a méhészkedés sem egyszerű. Egy Angliában végzett felmérés szerint ott 30-féle növényvédelmi hatóanyag szokott méhmérgezést előidézni. A teljesség kedvéért rá kell mutatnunk arra, hogy a méhek nem egészen védtelenek az őket ért mérgezésekkel szemben. A peszticid-támadásra ők detoxikáló enzimek termelésével válaszolnak. Ezeket összefoglalóan MFO (mixed function oxidases) jelzéssel illetjük. Ennek mennyisége a méh testében tájékoztat a környezet szennyezettségéről. Így is, de egyszerű megfigyeléssel is megállapíthatjuk a terület vegyi tisztaságát, méhészkedésre való alkalmasságát. Valójában a méh kitűnő környezeti indikátor. A szelíd, az ökologikus növényvédelem hatásos, és emellett kíméli a méheket. Ezért harmonikus a viszony a biokertészek és a bioméhészek között. dr. Szalay László" Forrás: http://goo.gl/pmPbgJ

Valodi

2014. október 15., csütörtök 11:43

Válasz #48 hozzászólásra A lepusztult, terméketlen sivatag nem termőföld... Olvasd el dr. Kádár Imre tanulmányait. Egyikből idézek: "A talajpusztulás globálisan egy-két nagyságrenddel haladja meg a talajképződés ütemét, melyet geológiai skálán mérünk. Természetes körülmények között évezredek alatt alakul ki a talaj mint természeti test, 1-2 évszázad alatt 1-2 cm feltalaj képződhet (Alexander 1988, Brown 1981). A talaj nemcsak a termőképesség funkciójával rendelkezik. A víz, hő, energia és a növényi tápanyagok raktára, az élővilág primer tápanyagforrása, a természet szűrő és detoxikáló rendszere, a bioszféra génrezervoárja és a biodiverzitás fenntartója. A társadalom közös öröksége és kincse. Az Európa Tanács 1990. évi állásfoglalása szerint a talaj ökológiai funkcióinak megőrzését kell elsődlegesnek tekinteni használata során. Mi a hazai helyzet? A termőföldnek nincs értéke. A rendszerváltás óta kormányaink egymást túllicitálva büszkélkedtek a zöldmezős beruházásokkal. A legjobb talajaink sok ezer hektárja pusztul évente, miközben egyik-másik globális óriáscég néhány év múlva, amikor már itt adóznia kellene, továbbvándorol. Maga után hagyva a jóvátehetetlen kárt. A rendszerváltás óta Magyarországon 500 ezer ha-al csökkent a termőterület. Ebből mintegy 80 ezer ha-t véglegesen kivontunk a mezőgazdasági termelésből. Elnyelte az ipar, városiasodás, autópályák, stb. Az agrártámogatások zöme mindenütt (Egyesült Államok, Európa vagy nem kevésbé Magyarország) a nagy árutermelő monokultúrás gazdaságoknak jut, melyek környezet/talajpusztítók és kevés embernek adnak munkát. A valós költségek alapján nem volna előnyük a családi gazdaságokkal szemben. Az eróziót olajjal váltja ki a nagyüzem, főként műtrágyákkal. A talajpusztulás okozta termékenység-csökkenés ellensúlyozása ugyanis több műtrágyát igényel. A műtrágyák előállítása viszont rendkívül energiaigényes. Ellenállóvá, fenntarthatóvá a fajgazdagság, a diverzitás tehet, mely monokultúrában szintén nem valósulhat meg. A biotechnológia, a GM növények a globális cégek monokultúrás gazdálkodását szolgálják. Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) vizsgálatai szerint pl. a peszticidek használata nem csökkent a GM növénytermesztésben, bár hirdetői éppen arra hivatkoztak, hogy e növények ellenállóak. A növények termőképessége sem nőtt érdemben, sőt a GM szójavetőmag több mint 8000 szabadföldi kísérlet eredményei alapján kevesebbet termett."

jegenye

2014. október 15., csütörtök 11:43

Jó napot kívánok.Szeretnék egy kis infót az Mv Hunor kukoricáról,ha tud valaki esetleg voltmár,vízleadás termőképesség,tápanyagigény,esetleges peszticid érzékenység stb...Előre is köszönöm.