Meg lehet valósítani az új uniós talajvédelmi stratégiát?

Az Európai Bizottság 2021. november 17-én megjelent közleményében ismerteti az új uniós talajvédelmi stratégiát – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).

Az EU közleményben kiemelik, hogy az EU gazdag talajvagyonát többféle talajtípus alkotja (a világ 32 fő talajcsoportjából 24 megtalálható itt), amelyek egyedi jellemzőkkel bírnak, ugyanakkor tanulmányok azt mutatják, hogy ennek a talajvagyonnak a 60–70 százaléka nem egészséges. Ráadásul a folyamatos talajromlás, erózió kockázata jelentős, ami döntő befolyással bír a gazdaságra és az emberek jólétére, ezért a talaj kiemelten nagy figyelmet érdemel.

Az EU gazdag talajvagyonát többféle talajtípus alkotja – Fotó: pxfuel.com

A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós talajvédelmi stratégia – Az egészséges talaj előnyeinek kihasználása az emberek, az élelmiszerek, a természet és az éghajlat szempontjából című közlemény rövid összegzése:

Kiemelt cél, hogy 2050-re az EU valamennyi talaj-ökoszisztémája egészséges állapotba kerüljön. Addigra a talaj védelme, fenntartható használata és helyreállítása válik normává, s kulcsfontosságú megoldásként hozzájárul az olyan nagy kihívások kezeléséhez, mint az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség megteremtése, a tiszta és körforgásos (bio)gazdaság kialakítása, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása, az emberi egészség megőrzése, az elsivatagosodás megállítása és a talajromlás visszafordítása.

Középtávú célkitűzések 2030-ig

• Le kell küzdeni az elsivatagosodást, helyre kell állítani a leromlott földterületeket és talajokat, ideértve az elsivatagosodás, aszály és árvizek által érintett földterületeket, és törekedni kell egy olyan világ létrehozására, amely nem okoz semmiféle talajromlást.
• Helyre kell állítani a leromlott és szénben gazdag ökoszisztémák, köztük a talajjelentős területeit.
• A földhasználati, földhasználat-megváltoztatási és erdőgazdálkodási (LULUCF) ágazatban évi 310 millió tonna CO₂-egyenértéknek megfelelő uniós nettóüvegházhatásúgáz-elnyelést kell elérni.
• 2027-re a felszíni vizeknek jó ökológiai és kémiai állapotban, a felszín alatti vizeknek pedig jó kémiai és mennyiségi állapotban kell lenniük.
• 2030-ra legalább 50 százalékkal csökkenteni kell a tápanyagveszteséget, a vegyinövényvédő szerek általános használatát és kockázatát, valamint a veszélyesebbnövényvédő szerek használatát.
• Jelentős előrelépést kell elérni a szennyezett területek szennyeződésmentesítésében.

Hosszútávú célkitűzések 2050-ig

• El kell érni, hogy ne legyen nettó földterület-kivonás.
• A talajszennyezés olyan szintre kell csökkenteni, amely már nem tekinthető károsnak az emberi egészségre és a természetes ökoszisztémákra, és amely tiszteletben tartjaazokat a korlátokat, amelyekkel bolygónk képes megbirkózni, toxikus anyagoktólmentes környezetet teremtve ezáltal.
• Meg kell valósítani a klímasemleges Európát, és ehhez első lépésként törekedni kell arra, hogy 2035-re el kell érni az EU-ban a szárazföldi klímasemlegességet.
• 2050-re el kell érni, hogy az EU az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens társadalom legyen, amely teljes mértékben alkalmazkodott az éghajlatváltozáselkerülhetetlen hatásaihoz.

Az egész társadalomnak figyelnie kell a talajra

A stratégia rögzíti, hogy a föld és a talajok sérülékeny és korlátozott erőforrások, amelyek ki vannak téve az egyre növekvő terület iránti éhségnek: a városok terjeszkedése és a talajfedés felemészti a természetet, és értékes ökoszisztémákat alakít betonsivataggá. Ráadásul ez gyakran a legértékesebb termőtalajokat érinti.

Vizsgálják „kitermelt talaj útlevelél" lehetőségét is, amelynek tükröznie kellene a kitermelt talaj mennyiségét és minőségét annak biztosítása érdekében, hogy azt biztonságosan elszállítsák, kezeljék vagy máshol újrafelhasználják.

A talaj valószínűleg a természet leginkább alulértékelt eleme – Fotó: pxfuel.com

Negatívumként említik, hogy a „talaj valószínűleg a természet leginkább alulértékelt eleme. Az egyre inkább városiasodó lakosság gyakran csak „koszként" és korlátlan természeti erőforrásként tekint rá, és gyakran nincs tudatában annak, hogy kulcsfontosságú szerepet tölt be mind a mindennapi életünkben, mind a fenntartható és körforgásos biogazdaságban. Ez azt tükrözi, hogy a talaj fontossága nem kap hangsúlyt az oktatásban, és rávilágít arra, hogy növelni kell a közvélemény talajjal kapcsolatos tudatosságát és a társadalmi elkötelezettséget."

Az Európai Bizottság javaslatot tesz a francia talajmintavételi program, a BDAT  mintájára az „INGYENES TALAJVIZSGÁLAT" („TEST YOUR SOIL FOR FREE") kezdeményezésre. Talajjellemzők (pH, térfogatsűrűség, talaj szervesanyag-tartalom, tápanyagegyensúly stb.) megismerése segítheti a földhasználókat a legjobb gazdálkodási gyakorlatok kiválasztásában. Ugyanakkor a tagállamokkal és az érdekelt felekkel egyeztetve előkészíti a „fenntartható talajgazdálkodási gyakorlatok" gyűjteményét, kutatásokkal, egyeztetésekkel, irányelvek kidolgozásával keretet teremt a célok eléréséhez.

A talajvédelmi stratégia elindításával a Bizottság megbeszéléseket kezd az Európai Parlamenttel, a Tanáccsal, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal, a Régiók Bizottságával, valamint a civil társadalommal, a gazdasági szereplőkkel és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy e stratégia és fellépései közös sikerre vezessenek.