Az egyes államok gabona felhalmozása zavarokat okoz a globális piacokon – fotó: Adobestock
Így, pl. Vietnám, a világ harmadik legnagyobb rizsexportőre és Kazahsztán, mint jelentős búzaexportőr exportstoppot rendelt el ezekből a termékekből, hogy saját lakosságának ellátását hosszabb távon biztosíthassa. Oroszország pedig március végén felfüggesztette bizonyos, feldolgozott gabonatermékek exportját, és több más ország is alkalmazott hasonló, korlátozó intézkedéseket.
A koronavírus-járvány valóban komoly veszélyt jelent, április közepéig több mint 150 ezer halálos áldozatot követelt, és több mint kétmillió ember megbetegedését okozta. A fent említett akciók azonban veszélyesebbek, mint maga a járvány vagy a lakosság „hörcsög módjára” történő, egyéni felhalmozása.
Felelős magatartással elkerülhető az élelmiszerválság – fotó: Adobestock
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának becslése szerint az idei világtermés búzából és rizsből 1,26 milliárd tonnás rekordmennyiségre tehető, ami bőven fedezi a világkeresletet. Az export fentiekben vázolt korlátozása és az indokolatlan (állami szintű) felhalmozás azonban tényleges áruhiányhoz és gabonaárak drasztikus emelkedéséhez vezethet a világpiacon miközben a hús- és tejtermékek ára csökken.
A járvány miatt bevezetett szállítási- és mozgáskorlátozások is a világkereskedelem és a pontosan ütemezett szállítások megzavarása irányába hatnak, ami káoszt eredményezhet a nemzetközi agrárpiacon. Abdolreza Abbassian, a FAO vezető közgazdászának véleménye szerint a jelenlegi helyzetben mindenkinek felelős hozzáállást kell tanúsítania, mivel a fent vázolt magatartás igazi élelmiszerhiányt válthat ki.