Folyamatosak a haltelepítések a Balatonnál és a Tisza-tónál. Mindkét helyen a népszerű ponty kerül nagy mennyiségben a vízbe – írja a novenyvedoszer.hu.
A halak jelentős része a Balatonba került – fotó: pixabay.com
A pontyokat méret szerint osztályozzák
A Balatonnál már szeptember végén elkezdődtek a lehalászások a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. halastavaiból. A halak jelentős része a Balatonba került – eddig több száz tonna halat juttattak a magyar tengerbe. A Tisza-tónál pedig több, mint három tonna pontynak örülhetnek a horgászatnak hódolók.
"Négy mázsa egynyaras süllő egy nap alatt – ilyen teljesítménnyel dolgoznak a Balatonnál a szakemberek. Ezek a Balatonból behozott ikrafészkekből keltek ki a tavasz során egy közeli tóból és most kerültek vissza a Balatonba. Így tartják fenn a balatoni süllőállományt" – mondta Fodor Ferenc, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. termelési igazgatója, aki hozzátette: a pontyokat méret szerint osztályozzák, ahol másfél kiló a határ. Az ez alatti halak a tóba, az e fölöttiek pedig a vásárlókhoz kerülnek.
Nem lesz kimagasló év az idei
Az eddig lehalászott tavakból átlagos mennyiségű és minőségű halállomány került a Balatonba. A tavalyi aszály miatt nem lesz kimagasló esztendő az idei, mert nagyon kevés az egy-két éves hal az országban, ami a hozamokon is meglátszik, ami ugyan alapvetően jó, de a kisebb kihelyezés miatt kevesebb a mennyiség.
"Két tájfajta ponttyal dolgozunk: a sudár ponttyal és a varászlói tükrös ponttyal, de ez utóbbi csak később kerül lehalászásra. Nemrégiben kezdődött a haltelepítés, az októberi kánikula és csapadékmentes időjárás megnehezíti az őszi munkálatokat. Levegőztetőket kellett például kihelyezni, hogy ne legyen oxigénhiány, illetve a hal betárolása is problémát okoz, valamint nincs lefolyóvizünk a telelőrendszerekben, ezért nem tudjuk ott elhelyezni a halakat. Több éves folyamatról van szó, amelynek során a halakat felnevelik, majd lehalásszák. Ponty esetében ez három év. A növendékek kapnak kiegészítő takarmányt is, amelynek tavaly nagyon megemelkedett az ára" – mondta az igazgató, majd hozzátette:
„A halakról sokkal könnyebben lemondanak a vásárlók, mint a csirkéről, ugyanakkor a több éves nevelési költséget elvileg be kellene építeni az árakba, ezért inkább minimális haszonnal dolgoznak a termelők".
_custom_749x841_custom_749x749.jpg)
A májusban kihelyezett kétnyaras halak július végére érik el általában a kifogható mérethatárt – fotó: pixabay.com
Rendkívül látványos a halak növekedése a Tisza-tóban
A Tisza-tóban egy és kétnyaras pontyokat telepítenek: általában ezt nem ilyenkor, hanem tavasszal teszik, ugyanis az ivadék halak a Tisza-tóban jobban tudnak növekedni, viszont az idei tavaszi közbeszerzések nem jártak eredménnyel.
Papp Gábor ökológus szerint ennek az az oka, hogy nem kaptak időben árajánlatot, ezért a halakat nem tudták megvásárolni, így meg kellett ismételni a folyamatot, ami csak a nyár második felére ért véget. Ezért csak most tudják kihelyezni a halakat.
"Olyan helyet keresünk nekik, ahol át tudják vészelni a telet. A Tisza-tavon késő ősszel kezdődik a téli vízszint beállítása, amikor egy méterrel csökken a vízszint, de idén ezt további fél méterrel csökkentjük. A másik nagy probléma a vízszinten túl a tó iszaposodása, hiszen azok a mélyedések, ahol a halak telelnek, azok feltöltődnek és azéletterükis csökken. Az enyhe tél miatt az utóbbi években nem fagynak be a tározók és a halak ki vannak szolgáltatva a madaraknak" – fogalmazott a szakember.
Az egynyaras pontyból most 33 tonnát fognak telepíteni. A májusban kihelyezett kétnyaras halak július végére érik el általában a kifogható mérethatárt, ami a Tisza-tónál 35 centiméter. Rendkívül látványos a halak növekedése a tóban, ami a gazdag táplálékban keresendő.
