Ilyen drága élelmiszerek mellett most biztosan degeszre tömik a zsebüket a gazdák - gondolhatja a laikus vásárló. Csakhogy a helyzet egészen más, nem hogy pezsgőt nem bontanak a termelők, hanem egy részük éppen arra készül, hogy jövőre felszámolja gazdaságát - írja a novekedes.hu
A fogyasztók hajlamosak arra, hogy jelentősen túlbecsüljék azt, hogy a boltban kifizetett összegből mennyi kerül a gazdák zsebébe – fotó: pixabay.com
Méregdrága a zöldség, de mennyi ebből a gazda haszna?
Bevásárlás közben, látva a zöldségek árát, sokak fején átfut a gondolat, hogy a termelő biztos jól keres rajtuk. Csakhogy ez korántsem így van, hívta fel a Növekedés.hu figyelmét Becsey Zoltán, aki több mint húsz hektáron gazdálkodik. A zöldségtermesztő elmondta, hogy a termelők közül nem sokan realizálnak hasznot az áremelkedésből és ha mégis az sem kimagasló mértékű.
A holland Agrifirm által szervezett két évvel ezelőtti közvéleménykutatás szerint a fogyasztók hajlamosak arra, hogy jelentősen túlbecsüljék azt, hogy a boltban kifizetett összegből mennyi kerül a gazdák zsebébe. A felmérés a közösségi médiában zajlott, amiből nyilvánvalóvá vált, hogy a megkérdezettek életkortól és lakóhelytől függetlenül nem voltak tisztában az élelmiszerek árával és értékével.
Most, hogy az élelmiszer-infláció elérte a 40 százalékot nehéz objektíven tekinteni a kérdésre, de Becsey Zoltán szerint ezt nem a gazdák nyerészkedése okozza, és szívesen pénztárcát cserél a kétkedőkkel.
A kínálati piac, keresleti piaccá alakult
Évek óta kihegyezett helyzet uralkodott a zöldségfélék piacán. Többnyire kínálati piac volt, azaz a termelők képtelenek voltak elkérni a valós árakat
- mutatott rá Becsey Zoltán. Azt, hogy nem alaptalan a panaszkodás, azt jól fémjelzi, hogy csak tavaly a termelők 20 százaléka hagyott fel a földműveléssel, mert nem tudott a kialakult helyzetben boldogulni.
Ehhez jött hozzá az idei aszályos időjárás.
Extrém szárazságot és tartós forróságot ilyen mértékben együtt még nem tapasztaltunk, főleg nem ilyen hosszú ideig. A zöldségtermesztők egy részének teljesen tönkrementek a növényei, így ez a mennyiség is hiányzott idén a piacról, arról nem is beszélve, hogy, legalább is ami a káposztát illeti, ilyen erős kártevő-nyomásra sem volt példa már évek óta, csak a legmagasabb szinten termelők, akik be tudtak fektetni a megfelelő növényvédő szerekbe, azok tudtak talpon maradni.
Ez is kivett nagyjából húsz százaléknyi terményt a kínálatból, azaz a gazdálkodást felhagyókkal együtt már 40 százalék hiányzott idén a piacról, amely így markánsan keresletivé vált, és addig mennek felfelé az árak, míg ki nem alakul az egyensúly.
- mondta az agrárszakember, majd hozzátette, hogy szerinte még ez sem okozott volna ekkora áremelkedést, hiszen a hiányt az Európai Unió más tagállamaiból behozott áruval meg lehetett volna szüntetni, de nem csak Magyarországon voltak tapasztalhatók a fenti problémák. Nyugaton is történt termelői leállás, sok zöldségtermelő váltott át a gabonára, mert ilyen árak mellett azt jobban megérte termelni.
.jpg)
A zöldségtermesztők egy részének teljesen tönkrementek a növényei, így ez a mennyiség is hiányzott idén a piacról – fotó: pixabay.com
Exportra már nem futja a termésből
A szélsőséges időjárás miatt a hagymával, répával, krumplival, káposztafélékkel bajok voltak/vannak Nyugat-Európában is. Ezért csak annyit tudtak a honi termelők betakarítani, ami az adott országban el is fogyott, exportra már nem futotta. Ez a hiány annyira meghatározza az árakat Becsey Zoltán szerint, hogy azokat jelenleg semmi nem tudja leverni. Még az az igyekezet sem, hogy a termelők európa-szerte megpróbálják a földekről értékesíteni a terményeiket, mivel nem akarják azokat betárolni a magas energiaárak miatt.
Ha csak annyi változott volna, hogy a kínálatiból keresletibe fordul a piac, a talpon maradt gazdák akár pezsgőt is bonthatnának. Csakhogy nem ez a helyzet
- hangsúlyozta Becsey Zoltán. Elmondta, hogy azoknál a termelőknél, akik képesek voltak hatékonyan gazdálkodni - ez egy viszonylag szűk réteg- 5-10 százalék megragadt ebből a 40 százalékos többletből, de a bevételeik többségét már adják is tovább input anyagokra.
Növényvédő szerekre, műtrágyára, amelyek már tavaly is brutálisan, öt-hatszorosára drágultak, de az idén tavasszal mért árakhoz képest is volt egy három-négyszeres áremelkedés, ez pedig a haszon nagy részét le is fölözi. Ráadásul, mivel az input anyagok egy része importból érkezik, az árakat a forint-euró árfolyam is befolyásolja.
Az energiaárakról még nem is beszéltünk, de az a növekedés, amely a gáz és villamosenergia árak terén tapasztalunk, jövőre biztosan további problémákhoz vezet majd, én úgy becsülöm, hogya kertészetek további 20 százaléka hagyja abba emiatt a termelést, mert egyszerűen nem jön ki a matek. Így arra sem lehet apellálni, hogy a magas árak miatt az emberek vásárlóereje elfogy, visszaesik a fogyasztás, és csökkenni kezdenek az árak, hiszen ha le is zajlik ez a folyamat, a kínálat is szűkülni fog - mutat rá a termelő hozzátéve, itt is nyolc-tízszeres drágulásról beszélhetünk. Nekem nagyjából tízmillió forintos többletterhet jelent majd az idei évhez képest az áramfogyasztás, kétséges, hogy tudom-e ennyivel többért eladni a termékeimet, az is lehet, hogy veszteséges lesz a következő év
- fejezte ki aggodalmait Becsey Zoltán, hozzátéve, hogy a zöldség-gyümölcs piacon kizárólag a kereslet-kínálat határozza meg az értékesítési árat.
A 40 százalékos inflációnak egy jól látható része, legalább 10 százalék a kereskedőknél csapódik le – fotó: pixabay.com
A kereskedők is elviszik a maguk 10 százalékát
Amikor magasan vannak az árak, erre általában a kereskedelem is rámozdul, és megpróbál magasabb árréssel dolgozni. A 40 százalékos inflációnak egy jól látható része, legalább 10 százalék a kereskedőknél csapódik le. Persze nem biztos, hogy ettől nőtt nekik a nyereségük, hiszen az ő költségük is nőtt. Fuvarozni kell, őket is sújtja a magasabb energiaköltség
- húzta alá Becsey Zoltán, majd megjegyezte, hogy a nagyáruházak zöldségpultjai brutális árrésekkel dolgoznak, mondhatni indokolatlanul drágán, aminek az lett az eredménye, hogy el is indult egy volumencsökkenés, ami egyelőre a nyereségtartalmat nem érinti az egyre magasabbra tolt árak miatt.
_fill_540x300_0.jpg)
