Már a szomszédban is véget ért az almaszüret. A mintegy négyszázezer tonnás termés kapcsán azonban hatalmas értékesítési gondokkal néznek szembe a románok. A belföldi piacot az importalma uralja, ezáltal a helyi termesztésű gyümölcsök szinte alig jutnak be az üzletek polcaira. Ennek a legfőbb oka a tárolókapacitás hiánya - írta meg a Krónikaonline.
Színes felhozatal
Az erdélyi zöldség-, valamint gyümölcspiacra még csak most kezd betörni a helyi gazdák termése, néhány kistermelő különféle almafákat telepített, ezzel próbálják meg színesebbé tenni a felhozatalt a vásárlók számára. Az áruházláncok polcain viszont még mindig alig találni hazai gyümölcsöt, hiszen az ottani fajták nagy része Lengyelországból érkezik a szupermarketekbe.
Az Európai Unió tagországai között az almatermesztésben Románia a 7. helyet foglalja el, ezzel az uniós mennyiség 11 százalékát adja. Az idei becslés szerint a farmokról idén 406 ezer tonna termést takarítottak be, ami bár csak 1 százalékos csökkenést, mutat, hozza az előző 2-3 éves átlagot.
Stabil almatermesztő ország
A statisztikák azt mutatják, hogy Románia egy igen stabil termesztő terület, a hazai polcokon viszont szinte semmi nyomát nem látni ennek. A legnagyobb probléma egyértelműen az, hogy az uniós piac 31 százalékát a lengyelek adják, ami így komoly fejtörést okoz a többi nemzet számára.
Az Országos Statisztikai Intézet szerint 2023 első öt hónapjában az országba 66 100 tonna almát importáltak. Ez főleg a lengyelektől érkezett, az onnan bejövő import közel 24 százalékkal volt nagyobb, mint a tavalyi év azonos időszakában. Ebben az egészben az az érdekes, hogy Románia nem szorulna behozatalra, az üzletek polcain mégis az importot vehetjük meg.
A zöldségpiacra kell menni
Egy közép-erdélyi gyümölcstermesztő elmondta, hogy aki zamatos ízű gyümölcsöt keres, annak mindenképpen a helyi piacra kell ellátogatnia. Simon Zoltán falugazdász elmondta, hogy a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az országban kevés a tárolókapacitás, a hűtőházak hiányában pedig a gazdák kénytelenek egy, maximum két hónapon belül értékesíteni a termésüket. A szakember szerint a gond nem mostani, hiszen az importalma már hosszú évek óta uralja a romániai piacot.
"Megfelelő tárolókapacitások híján az erdélyi termelők többsége termékeivel nem jut be a nagyáruházak polcaira. A gyümölcs- és a zöldségbeszállítókkal az áruházláncok szerződést kötnek, amiben az is meg van határozva, hogy hónapokra, illetve hetekre leosztva mekkora mennyiséget vár el az üzletlánc. Aki a folyamatos szállítást nem tudja vállalni, annak esélytelen áruházakba bekerülni, emiatt csak a kistermelői, illetve a nagybani piacokon tudja termékét eladni"
– összegezte a falugazdász a hazai almatermesztők legnagyobb gondját.
Alacsony felvásárlói árak
Ahogy itthon, úgy a szomszédos országban is az a probléma, hogy a betakarítási szezonban történik az értékesítés, a túltelített piacon pedig alacsonyabbak a felvásárlói árak. A gazdák minimális haszonnal vagy csak önköltségi áron tudják értékesíteni a gyümölcsöket. Egyre többen ismerik el a helyi termékek sajátosságait és igyekeznek helyi termelőktől vásárolni, ez sajnos nem elég. A kisüzemi almák nagy része nem elég formás és szép, nem tudják felvenni a versenyt a sokkal nagyobb és fényesebb lengyel gyümölcsökkel.
A helyi termelésű gyümölcsök mindig sokkal zamatosabbak és frissebbek - fotó: pexels.com
Ettől függetlenül a gazdák bizakodóak az almatermesztés jövőjét illetően. A rövid értékesítési láncok elterjedésével még van remény arra, hogy a gazdálkodóknak megérje gyümölcsökkel foglalkozni. A vásárló tudja, hogy honnan és milyen almát vásárol és eszik, ami nagy megkönnyebbülést jelenthet a számukra.
