Január 26-án reggel a Berlin közepén található Hannoveranische Strasse traktorparkolóvá alakult át. A brandenburgi gazdák jöttek tiltakozni, s itt állították le gépeiket, hogy aztán gyalogszerrel közelítsék meg a Zöldek pártközpontját. A központ előtt Henrick Wendorf, a Brandenburgi Gazdák Szövetségének elnöke beszélt, s mint mondta: a lakosság, a német emberek támogatásával, követelésekkel és reménnyel telve érkezett Berlinbe: "Az az óriási támogatás, amit sokaktól kapunk, kötelezettséget ró ránk, a lakosság kéréseit valóra kell váltanunk." Emily Bünig, a Zöldek ügyvezető igazgatója nem tudott mit kezdeni a helyzettel, hiszen mint mondta: még nincs konkrét menetrend arra vonatkozóan, hogy mikor és milyen engedményeket lehet tenni, például a bürokrácia csökkentése tekintetében. Az a tény, hogy döntéshozatali mechanizmus bonyolult, a gazdákat dühíti. Csalódottságuknak hangot is adtak, kórusban énekelték: "Elegünk van!"

Végül Wendorff átadta a követeléseiket tartalmazó listát az ügyvezető igazgatónak. Ezt követően a traktorok végiggurultak a Friedrichstraßén, amikor pedig 12-őt ütött az óra, hangosan dudálnak. A célállomás a Reinhardtstraße volt, ahol az FDP pártközpontja található. Ott azonban senki nem tárgyalt velük. A traktoros felvonulás az SPD központjánál ért véget.

tüntetés

A bajor gazdák ismét Berlin központjában demonstráltak – forrás: YouTube

Franciaországban is elindultak a gazdák: a Reuters arról számolt be, hogy az alacsony élelmiszerárak és a túlzott bürokrácia ellen tiltakozó termelők pénteken lezárták a Párizst Lille-lel és Belgiummal összekötő egyik fő autópályát, óriási dugókat okozva.

Az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági termelőjének számító Franciaországban számos gazdálkodó osztja azt a véleményt, hogy a kiskereskedők egyre nagyobb nyomást gyakorolnak rájuk az árcsökkentés érdekében, ami már a megélhetésüket veszélyezteti.

Az agrárszakmai szervezetek főleg a traktorok üzemanyagára kivetett adót, az olcsó külföldi élelmiszerek importját, az eltúlzott bürokráciát, a vízhez való hozzáférés korlátozását és a környezetvédelmi szabályokat sérelmezik.

A tiltakozások hatására Bruno Le Maire pénzügyminiszter azt mondta: intézkedéseket vezetnek be az élelmiszeripari óriáscégekkel és az üzletláncokkal szemben, hogy megfelelő pénzügyi kompenzációt biztosíthassanak a mezőgazdasági termelőknek.

A gazdák megfogadták, hogy az akció mindaddig folytatódik, amíg követeléseik nem teljesülnek, ami az első nagy kihívás az új miniszterelnök, Gabriel Attal számára.

A termelők egész Lengyelországban is tüntetnek. A tiltakozás fő követelései a következők:

  • az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek beáramlásának megállítása;
  • az EU "zöld megállapodásának" megszüntetése,
  • az "ökorendszerek" eltörlése az EU agrárpolitikájában.

Közben a belga gazdák is kiléptek a fényre: tiltakozásaik oka azonos a többi európai gazdáéval; az életszínvonal csökkenése, az inputárak emelkedése, a csökkenő jövedelmek, az importált termékektől való versenyfélelem (különösen az ukrán importra igaz ez), továbbá sokan aggódnak a mezőgazdaság jövőjével kapcsolatban, különösen a fiatalabb generáció. Ha pedig ők nem látnak biztos perspektívát az agráriumban, meghiúsulhat a generációváltás, ami kilátástalan helyzetet vetít előre. S nem utolsósorban: Romániában is tiltakozások kezdődtek, aminek hatására a kormány számos engedményt helyezett kilátásba a román gazdáknak.

A tüntetéshullám egyébként még 2019-ben indult Hollandiában, az állatok számának csökkentésére irányuló kormányzati erőfeszítések miatt. Belgiumban hasonló okok miatt traktorkonvojok torlaszolták el Brüsszel uniós negyedét tavaly márciusban. Írországban dühös tejtermelők tehenekkel vonultak három miniszter irodájához. Spanyolország eddigi legmelegebb éve után a gazdák 2023 januárjában Madrid utcáin demonstráltak, miután a kormány bejelentette, hogy korlátozni kívánja, mennyi vizet használhatnak az aszály sújtotta Tejo folyóból. A következő hónapban pedig francia gazdák traktorokkal vonultak végig Párizson, hogy tiltakozzanak a növényvédőszerek betiltása ellen.

Az EU-Monitor cikke mindezt úgy foglalja össze: a gazdák ellenérzéseit a zöld átállás nyomán meghozott megszorító intézkedések, a bürokratikus előírások, a tagállami forrásmegvonások és az Ukrajnából érkező gabonaszállítmányok váltották ki. A probléma sokrétű és összetett, s az események nagy befolyással lehetnek az EP-választások kimenetelére. Ennek okán, az Európai Bizottság elnökének szeptemberi kezdeményezése alapján az uniós testület elindította az európai mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszédet.


Az Európai Bizottság várhatóan javaslatot tesz az "autonóm kereskedelmi intézkedések" (például az importvámok, kvóták és kereskedelmi védelmi intézkedések felfüggesztése) megújítására az Európai Unióba irányuló ukrán export támogatása érdekében. Ezzel a lépéssel enyhíthető lenne az ukrán gabonaszállítmányok okozta nyomás az európai mezőgazdaságon. Ám ennek ellenére a gazdák kifogásai az Európai Zöld Megállapodással kapcsolatban még továbbra fent állhatnak majd – írják.