Miniszterjelölt: euró nem kell, magyar tulajdonban lévő élelmiszer-kiskereskedelem viszont igen

Viharos évtized

Nagy Márton szerint "viharos évtizedben élünk, ahol egyszerre fenyeget minket egy háború, folyamatos járványhullámok, és ezt kísérő energia- valamint élelmiszerválság. A gazdaság eddig elért eredményeit meg kell védeni, úgy, hogy a válságból megerősödve kerüljünk ki". A miniszterjelölt szerint a magyar gazdaságban már többségi, 51 százalékos a hazai tulajdon részaránya, szektoronként azonban vannak különbségek. A hazai tulajdon dominanciáját az építőipari alapanyaggyártás területén, az élelmiszer-kiskereskedelemben, a biztosítói és a távközlési szektorban kell még visszaállítani – mondta.

"Nagy Márton kitért az energiafüggőségre, amit szerinte csökkenteni kell, mivel az ország nettó energiaimportja magas, a GDP 4 százalékát teszi ki."

"Élelmiszertermelésben jól áll az ország, kétszer annyit termel, mint amennyit elfogyaszt, a nettó élelmiszerexport a GDP 1,6 százalékát teszi ki. Ezzel az ország élelmiszerfüggősége ugyan az egyik legalacsonyabb az EU-ban, azonban tovább kell dolgozni az import helyettesítésén" – vélte Nagy Márton.

Budapest, 2022. május 18. Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Forrás: MTI/Kovács Attila

Gazdaságvédelem

Úgy fogalmazott: minden azon múlik, hogyan tudjuk megvédeni a gazdaságunkat, mennyire tudunk megerősödve kijönni a válságból, és ezt követően milyen gyorsan tudjuk fenntartható felzárkózási pályára állítani a gazdaságot. Beszélt arról, hogy szerinte jelenleg az EU fejlettségének 76 százalékán áll az ország, a rangsorban már megelőztük Görögországot és Portugáliát, továbbá Lengyelország sarkában vagyunk. Évi 3 százalékpontos növekedési többlet mellett 2030-ra elérhető az EU fejlettségének 90 százaléka, 3,5 százalékpontos többlettel pedig az EU fejlettségének 100 százaléka – jósolta.

Megemlítette, hogy az országon belül igen jelentősek a különbségek, miközben Budapest az unió fejlettségi átlagának 153 százalékán áll, egyes vidéki régiók 50 százalék körül teljesítenek, ezért ezt az "ollót zárni kell". Magyarországon szinte teljes a foglalkoztatottság, a beruházási ráta az egyik legmagasabb az EU-ban, az üzemanyag, az áram és a gáz ára pedig nálunk a legalacsonyabb közösségi szinten – mondta.

Budapest, 2022. május 18. Nagy Márton gazdaságfejlesztési-miniszterjelölt (b) beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 18-án. Jobbról Fónagy János nemzeti vagyonnal kapcsolatos parlamenti ügyekért felelős államtitkár. Forrás: MTI/Kovács Attila

Eur(n)o

Kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a kormánynak továbbra sincs árfolyamcélja, a forint euróhoz viszonyított értékét a piac határozza meg, az árfolyam "pont ott van, ahol lennie kell". A növekedést hosszú távon a 27 százalék feletti beruházási ráta teszi fenntarthatóvá. A beruházásokat követően fontos kérdés, hogy a megtermelt profit maradjon itthon, minél több cég lépjen ki a régióba, és minél több stratégiai ágazatban növekedjen a magyar tulajdoni hányad – vélte.

Nagy Márton az EU által tervezett szankciós csomagról elmondta, hogy (Magyarország) kiszámolta, hogy egy azonnali olajembargó a Brent olaj árát 185 dollárra emelné a jelenlegi 113-114-ről, az elfogyasztott mennyiség 30-40 százaléka pedig nem lenne beszerezhető. Másfél-két év átmeneti idő biztosításával a Brent ár 130-140 dollár köré emelkedne, ami kompenzáció nélkül 800 forintos gázolaj- és benzinárat jelentene a jelenlegi 480 forintos árral szemben. A gázembargó esetében "nincs is miről beszélni", az 15-18 milliárd euróba kerülne, valakinek pedig ezt meg kellene térítenie. Az unió többi országának és Brüsszelnek is el kellene végeznie ezeket a számításokat, különben "felelőtlen magatartásról" beszélhetünk – intette meg hanyagságáért Nagy Márton Brüsszelt.

(Forrás: MTI)