Az Európai Unió Bírósága 2018. július 25-én tette közzé ítéletét a mutagenezis útján nyert fajtákkal kapcsolatban (C-528/16. sz. ügy). A döntés értelmében a mutagenezis útján nyert szervezetek GMO-knak minősülnek, és főszabály szerint vonatkoznak rájuk a GMO-król szóló irányelvben szereplő kötelezettségek.

Azok a mutagenezis útján nyert szervezetek azonban, amelyeket hagyományosan számos alkalmazásban használtak, és amelyek biztonságossága régóta bebizonyosodott, mentesülnek e kötelezettségek alól, azzal hogy a tagállamok azokat az uniós jog tiszteletben tartása mellett az irányelvben meghatározott vagy más kötelezettségeknek vethetik alá.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), illetve a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) továbbra is egyetért az elővigyázatosság elvének alkalmazásával, a megfelelő kockázatértékelés nélkül álláspontunk szerint nem szabad az ilyen módszerekkel létrehozott termékek forgalmazását megengedni.

génszerkesztés

A két szervezet egyetért abbam, hogy kockázatértékelés nélkül nem szabad az ilyen módszereket alkalmazni – fotó: Pixabay

Ebből kifolyólag a meghozott ítélet alapján a NAK és a MAGOSZ szükségesnek látja a mihamarabbi tudományos kutatások, kockázatfelmérések lefolytatását, az esetleges emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások kiküszöbölése érdekében.

Ezek késedelmével, elmaradásával azt kockáztatjuk, hogy az európai, így a hazai mezőgazdaságot is elszigeteljük ezen innovatív fejlesztések előnyeitől, szemben a világ többi részével. Egyúttal azt is kockázatjuk, hogy elveszíthetjük azon kutatási kapacitásokat, melyek az esetleges kockázatok felmérését, kiszűrését követően lehetővé tennék a fejlesztésekbe történő becsatlakozást.

Magyarország jelenleg a világ 6. legnagyobb vetőmag exportőre, a joggyakorlat bármilyen irányú alakulásától függetlenül szükségesnek tartjuk a hazai kutatásfejlesztési támogatás növelését, a gazdálkodóknak szükséges jó minőségű, biztonságos vetőmag biztosításához, jelenlegi pozíciónk fenntartásához a jövőben is.