Van egy szegmense a mezőgazdasági termelésnek, amelyik kénytelen csak a saját bevételeiből élni, ugyanis uniós támogatásra a szabályozás miatt nem jogosult: ez a mikrozöldségek zárt rendszerű termesztése. S ha ez nem lenne elég, a bio besorolást sem kaphatja meg, hiszen nem szerepel az uniós ökorendeletben, holott ez a termesztéstechnológia aztán tényleg nem használ semmiféle növényvédőszert. Mindezek miatt jelentős bevételtől esnek el az ezzel a szakterülettel foglalkozók, pedig ez a jövő technológiája.
– Az ökológiai gazdálkodást az EU 2018/848 rendelete szabályozza, mely részletes termelési, illetve növénytermesztési szabályokat határoz meg. Az ökológiai gazdálkodás alapelvei közé tartozik a természetes rendszerek és ciklusok tiszteletben tartása, a talaj, a víz és a levegő állapotának, a növények és az állatok egészségének, továbbá az ezek közötti egyensúlynak a megőrzése és javítása, illetve ezek között szerepel a talaj élővilágának, valamint a talaj természetes termékenységének fenntartása és javítása – mondta érdeklődésünkre dr. Mészáros Dóra, a Bio Garancia Kft. ügyvezetője.
– Ökológiai növénytermesztés során a termőtalajnak először 2-3 éves átállási időn keresztül kell keresztülmennie ahhoz, hogy a termesztett növényből származó termékek is ökológiainak minősülhessenek. Alapvető szabály, hogy az altalajjal és az alapkőzettel kapcsolatban álló élő talajban vagy az ökológiai termelésben engedélyezett anyagokkal és termékekkel kevert vagy termékennyé tett élő talajban kell termeszteni az ökológiai növényeket, mely alól kivételt képeznek a vízben természetes módon termesztett növények. A hidropónikus növénytermesztés, mely során a növények kizárólag tápoldatban vagy tápoldattal ellátott semleges tápközegben nőnek, nem megengedett. Ettől eltérve azonban lehetőség van a magban lévő tápanyagokat hasznosító csíráztatott magok – többek között csírák, hajtások és zsázsa – előállítására, tiszta vízben történő áztatással, feltéve, hogy a magok ökológiai termelésből származnak.
Habár teljesen növényvédőszer-mentes a technológia, a mikrozöld-termelőknek igencsak meg kell küzdeniük a biominősítésért, ha egyáltalán... – forrás: Pixabay
Dr. Mészáros Dóra kijelentette: a fentiek értelmében tehát élő talajban kell termeszteni a növényeket, hiszen az ökológiai gazdálkodás során a rendszerszemlélet fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Azonban a szabályozás lehetőséget is ad az ettől való eltérésre bizonyos feltételek mellett. A 2018/848-as rendelet nem zárja ki a mikrozöldek termesztését bio módon, de be kell tartani a növénytermesztésre vonatkozó általános szabályokat. Az már más kérdés, hogy a mikrozöld termesztőknek mennyire könnyű vagy nehéz ezeknek a szabályoknak megfelelni... A szakembernek arról nincsenek információi, hogy miért alakult így a szabályozás.
Egyebek mellett mikrozöldek termelésével is foglalkozik a bedrock.farm. A cég ügyvezetője, Szűcs Endre érdeklődésünkre elmondta: a szektor helyzete elég ambivalens, más szabályozási problémák is fennállnak, melyek miatt nem pályázhatnak támogatásokra, így reményük sincs ilyen források megszerzésére. Nem marad más, mint a saját lábon állás.
– Előre bocsátom, nem vagyok jó véleménnyel a bioról, nem gondolnám, hogy ez a helyes irány – szögezte le elöljáróban az ügyvezető. – Biztosan látott már mindenki gyönyörű kék szőlőültetvényeket, az egész hegyoldal kékben úszik a kijuttatott rézgálictól, én nem gondolnám, hogy ez oké. A bio szerintem nem a fenntarthatóság felé visz, csupán egyszerű üzleti fogás, mellyel jobb árat lehet kiharcolni, de ettől a bolygónknak még nem lesz jobb. Vegyszermentesen kellene termelni, az nem megoldás, hogy a kevésbé káros növényvédőszer használom. De nem ez volt a kérdés, csak fontosnak tartottam megjegyezni. A beltéri növénytermesztésre – amit mi is művelünk – sokféle címke ráaggatható, amit mi csinálunk, az egy nagyon erősen kontrollált beltéri termesztési forma, s ami még fontos, talaj nélkül, vizes közegben termelünk.
Szűcs Endre a technológiát bemutatta dr. Feldman Zsoltnak, az Agrárminisztérium államtitkárának és Győrffy Balázsnak, a NAK elnökének is – forrás: bedrock.farm
– Ami pedig az uniós támogatásokat illeti, az a poén, hogy a miénkhez hasonló beltéri farmoknak (még ha földben termesztenek is) nincs STÉ-értékük! Holott a talajos termesztésmód sokkal közelebb áll a konvencionális technológiához... STÉ-érték nélkül viszont nincs semmi, semmiféle támogatást nem tudsz igénybe venni! A mi kibocsátásunk a többszöröse egy üvegházénak, nyilván azért, mert esetünkben egy négyzetméternyi alapterületen több négyzetméter termesztőfelületünk van, hiszen vertikálisan, azaz felfelé építkezünk, itt több szint helyezkedik el egységnyi területen. Amikor kijön az agrárcenzus, és ki kell töltenünk, akkor mi nem tudjuk beírni, hogy ennyi, meg ennyi hektár területen termelünk, mert a területünk csupán 154 négyzetméter. Ilyen kicsi értéket azonban egyszerűen nem enged beírni a rendszer...
Tehát nincs semmink és mégis termelünk! Ha más, innovációs jellegű, vagy kereskedelmi vállalkozásoknak kiírt pályázatokon indulnánk, akkor onnét meg azért hullunk ki, mert a bevételünk több mint felét agrártevékenységből érjük el. Ezért azt a tanácsot kapjuk általában, hogy adjunk be agrárpályázatot – és a kör bezárult. Nonszensz az egész...
Szűcs Endre azt is elmondta: egy-egy kertjük 40 ezer tányérnyi ételt fűszerez meg friss, zöld növényi hajtásokkal, ami nem kis mennyiség. Ez azt jelenti, hogy a havi kibocsátásuk 120 ezer tányér – ami nyilván, nem hektár, meg tonna, de mégis van, jelen van és egyre inkább jelen lesz. Ez ugyanis a jövő – mindezek okán előbb-utóbb meg kell, hogy kapják méltó helyüket a vertikális farmok a támogatási és a minősítési rendszerben.
