A Planet Budapest 2023 Természetközeli mezőgazdaság szakkonferencián Mi az, amit az agráregyetemen tanultunk, de amit ma másként látunk, másként kell csinálnunk? címmel Dr. Kovács Gergő Péter a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense tartott előadást.

Földművelőként, növénytermesztőként két nagy ellenségünk van az egyik a rög, a másik a por – mondta Dr. Kovács Gergő Péter az előadásán.

Hozzátette, hogy az elmúlt 50-60 évben a talajművelési gyakorlataink inkább rombolta és nem építette páratlan kincsünket, a talajt.

Hiába mondjuk, hogy a talaj megújuló és bármennyi rendelkezésre áll belőle. Ez nem igaz – hívta fel a figyelmet a szakember.

Az a hiba, amit elkövetünk a talajban egy év alatt, azt 5-10 év lesz, amíg helyrehozzuk – emelte ki.

Lényegi kérdés, hogy a talajmunkákról, növénytermesztésről szerzett ismereteinket mikor és hogyan szereztük. Agronómusok, agrártudósok azt tanították, ami abban az időben számukra korszerű volt. Sajnos, sok esetben ez már akkor sem volt igaz – hangsúlyozta a szakember.

Magyarországon többségében még mindig ragaszkodunk a forgatásos alapműveléshez, szántáshoz. Holott 30-40 éve tudjuk, hogy forgatás nélkül is tudunk alapművelést végezni kultivátorokkal, lazítókkal, vagy arra is lehetőségünk van, hogy alapművelés nélkül, no-till, direktvetés technológiákat alkalmazzunk – mondta Dr. Kovács Gergő Péter.

Ha egy évben 8-9-szer avatkozom bolygatom meg a talaj életét, akkor éppen ennyiszer fogok nedvességet veszíteni és szerves széndioxidot. Ne csodálkozzunk, hogy a talajaink erodáltak – hívta fel a figyelmet a szakember.

Hozzátette, hogy a no-till, minimum till, talajkímélő talajművelési módszerek már jelen vannak Magyarországon és a gazdák használják is, de ezek elterjedtsége nem elegendő még.

Az éghajlatváltozásra reagálni kell, mindenképpen fenntarthatóbb talajművelési módszereket kell alkalmaznunk – válaszolta a "Miért kell váltanunk?" kérdésre, majd hozzátette, eljöhet az a történelmi pont, amikor a tábláinkon a betakarított termésmennyiség nagyon csekély lesz vagy egyáltalán nem lesz.

Felhívta a figyelmet arra, hogyha növeljük a talaj szervesanyag készletét, sokkal ellenállóbb lesz a klímaváltozás hatásaival szemben, ráadásul mind a szerves-, mind a műtrágyák jobban fognak hasznosulni, valamint ezzel együtt csökkennek a termelés költségei is.

Nyári szántás, repcének és búzának a tárcsás alapművelés is elég, őszi szántás rögösen hagyva, nedves talaj szántása, apró morzsás, poros magágy készítése – sorolta azokat az elavult, rossz gyakorlatok, amelyeket régen tanítottak és az új ismeretek mellett benne maradtak a tankönyvekben, illetve amelyek megmaradtak a gyakorlatban, viszont tudjuk róluk, hogy nem szabad alkalmazni – részletezte a szakember.

Összefoglalóként 3 megfontolandó tanácsot sorolt fel:

  • Törekednünk kell a talajművelési- és termesztési rendszereink egyszerűsítésére.
  • Gyorsabban kell alkalmazkodnunk a megváltozott klimatikus viszonyok miatt.
  • A talaj ismerete és védelme felértékelődött.