A válaszokat Farkas Lászlótól, a Farkas Kft. szakmai irányitójától kaptuk, aki mondhatni kitaposta az utat az új alkalmazók előtt. Ő már 2003-ban belevágott a precíziós gazdálkodásba, amikor még beszélni is épp csak elkezdtek erről.
1. Hogyan kell elkezdeni?Aki a precíziós gazdálkodásra való áttérést fontolgatja, egy alapos helyzetfelméréssel mindenképpen támogassa meg a döntését. Tisztában kell lennie azzal, hogy számára valóban ez jelenti-e az előrelépést. Mert az is megeshet, hogy csak egyszerűen javításra szorul a tápanyag-gazdálkodása, hiányos az eszközállománya, vagy a felhasznált inputanyagokon kell változtatni, az is lehet, hogy csak át kellene alakítani a talajművelési rendszerét. Épp ezért
a legfontosabb, hogy szakértővel méresse fel a helyzetét.
Ha a vizsgálat eredményeképpen arra jut, hogy a precíziós módszer a megoldás, utána „agyban is” rá kell állnia. Ez abból áll, hogy ettől kezdve mindent megtesz azért, hogy megvalósítsa a rendszert.
2. Mi a precíziós gazdálkodás lényege?
A hagyományos növénytermesztés keretein belül a heterogén táblákat következetesen homogénen kezelik. A precíziós gazdálkodásnak ellenben pont az a lényege, hogy a táblán belüli eltérő adottságokat feltárják. Ennek eredményeképpen kezelési egységeket hoznak létre, hogy azokat eltérő dózisokkal (vetőmag, műtrágya, növényvédő szer) kezeljék.
3. Miért érdemes belevágni?
A precíziós technológiával eredményesebbé, stabilabbá, környezettudatosabbá és a fenntarthatóság szempontjainak is megfelelőbbé válik a mezőgazdasági termelés. Az utolsó két szemponttal az agrárium szereplői egyelőre még nemigen foglalkoznak, pedig számítani kell arra, hogy a 2020 utáni új támogatási ciklusban ezek is nagyon komoly elvárások lesznek.
Farkas László: "A precíziós gazdálkodás lehetővé teszi, hogy „minden növényt egyesével” az optimumon kezelhessünk." – fotó: Agronform.hu
4. Mi legyen az első eszköz, amit megvásároljak?
A megvalósítás első lépése mindig a térinformatikai eszközök megvásárlása. A robotpilóta segítségével egyenesen, nyomvonalon halad a traktor a szántóföldön. Legfontosabb egysége az érintőképernyős fedélzeti számítógép, amely ezzel egy menetben vezéreli az épp használt munkagépet is. Az egyes eszközök beszerzésekor fontos figyelni a kompatibilitásra.
5. Milyen előkészületet igényel?
Valószínűleg mindenki a tápanyag-gazdálkodásban szeretne először tovább lépni, a lehető leghatékonyabb módszerrel kijuttatni a hatóanyagot. Ehhez elengedhetetlenül szükséges
a kezelési egységek kialakítása, és az azt követő talajvizsgálat.
Erre a szemrevételezéstől kezdve, a távérzékelésen, a hozamtérképezésen, a talajszkennerig többféle módszer áll rendelkezésre.
A saját adottságainknak megfelelő legpraktikusabb módszer kiválasztását bízzuk szakértőre, továbbá a mintavételezéshez is szükséges a közreműködése. Ennek eredményeként kapjuk meg, hogy milyen eltérő talajtani sajátosságok jellemzik az egyes táblán belüli foltokat. Az ezek alapján kialakított kezelési egységek digitális térkép létrehozásával jeleníthetők meg.
6. Drága dolog-e szakértőt alkalmazni?
A rosszul csinálás a legdrágább. Farkas Lászlót saját tapasztalatai is meggyőzték arról, hogy a szaktanácsadás alkalmazása mindig kifizetődik. A szakértőnek ugyanis hatalmas adatállománya van, amely adatállományból kinyert információkat hasznosítani tudja az egyéni konkrét, de kevés adat megítélésében.
7. Hogyan készítsek tápanyag-utánpótlási tervet, és hogyan alkalmazzam?
Célszerű a tápanyag-utánpótlási tervet is külső szakértőre bízni, aki az általunk közölt hozamtérképek és hozamtervek alapján alakítja ki az adott területre alkalmazandó stratégiát. Természetesen figyelembe veszi a jogszabályi előírásokat és a gazdaságossági megfontolásokat is.
A tápanyag-gazdálkodási szaktanácsadó Excel táblázatban elkészíti a kijuttatási javaslatát, ezt elektronikus levél formában eljuttatja a részünkre. Ebből egy SMS szoftver segítségével kijuttatási tervet készítünk, amelyet bemásolunk a fedélzeti számítógépbe, és már kezdődhet is a terv szerinti műtrágyaszórás végrehajtása. Természetesen igény szerint a szaktanácsadó konkrét géphez is tud kijuttatási tervet készíteni.
8. Melyek a precíziós alaptrágyázás és a differenciált fejtrágyázás alkalmazásának előnyei?
A szakmailag megalapozott dózisok teljes biztonsággal kerülnek kiszórásra, ott és annyi, amennyire a tábla adott pontján épp szükség van. A kijuttatási terv alkalmazásával megszűnik a kezelői hibázás lehetősége. A tényleges kijuttatások automatikusan rögzítésre kerülnek, az adatok automatikusan bekerülhetnek a nyilvántartási rendszerbe. A fentiek miatt
csökken a termelés kockázata, javul a termény minősége és hozamtöbblet keletkezik.
9. Hogyan vethetek precíziósan?
A fajtatulajdonosok tág határok között tesznek javaslatot az adott növény esetében javasolt tőállományra. A táblán belüli tőszámváltoztatás a vetőgép elektronizálásával vált lehetővé. Van olyan tőszámmodell, amely 28 különböző tényezőt vesz figyelembe a kalkulációnál. Ezek egyébként négy nagy csoportba sorolhatók. Az első a művelési zóna talajtani tulajdonságait veszi számításba, a második a tábla klimatikus jellemzőit, a harmadik az agrotechnikai tényezőket kalkulálja, a negyedik pedig a művelési zónába kerülő hibridet karakterizálja.
"A precíziós technológiákkal javul a kijuttatás minősége, ezáltal a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználtsága érhető el." – fotó: Agroinform.hu
10. Hogyan használhatók a precíziós módszerek a gyomirtásban?
A Farkas Kft. a 2003-ban vásárolt permetező átalakításával már 2009-ben bevezette a gyári kiszerelésű gyomirtószerek közvetlen injektálási módszerét a permetező szórókeretébe, amellyel egy menetben két különböző hatóanyag precíziós kijuttatását sikerült megoldani. A kukorica és a napraforgó preemergens és korai posztemergens gyomirtásakor a dózisváltoztatást a talajtulajdonságoknak megfelelően hajtjuk végre. A búza posztemergens gyomirtását kizárólag helyspecifikusan végezzük, a tényleges precíziós gyomfelvételezés alkalmazásával. A tarlókezelés Weed Seekerrel történik. A sorvezérelt kultivátorozással egybekötött sávpermetezést is alkalmazzuk mint környezetkímélő és egyben gazdaságos gyomirtási eljárást.
11. Mekkora gyomirtószer-megtakarítás érhető el?
A fenti példánál maradva az őszi búza gyomirtásánál 25-76 százalékot sikerült megtakarítani az elmúlt 8 évben, természetesen évenként és táblánként eltérő mértékben. A kukorica és napraforgó teljes felületű preemergens gyomirtásánál 17-25 százalékot. A kukorica korai posztemergens gyomirtásakor sávpermetezéssel, Garford sorvezérelt kultivátorozással 50-60 százalékot. A tarlókezelés során pedig 40-50 százalékot.
12. Van-e már valamilyen előrelépés a táblán belüli eltérő adottságok feltárásában?
Igen, létezik Magyarországon egy vállalkozás, amelynek a szakemberei képesek műholdas felvételek segítségével hozamtérképeket létrehozni, akár 5-10 évre visszamenőleg is. Több tényező egyidejű figyelembevétele segítségével új módszert dolgoztak ki az eltérő adottságok feltárására. Módszerük lényegesen pontosabb az eddig ismert eljárásokénál. Tehát a kombájnos hozamtérképezés könnyen kiváltható.
13. Mire megyünk az adatokkal?
A feladatunk a rendelkezésre álló erőforrások lehető legoptimálisabb felhasználása. Ez az idő-, a pénz-, az anyag- és energiafelhasználásra, a munkafolyamatok megtervezésére, egyszóval mindenre vonatkozik. A gyűjtött adatokból információt alkotunk, ez fogja megmutatni, jó úton járunk-e, vagy valamit változtatni kell az irányon. Tehát
a begyűjtött adatok nélkül nem lehet megítélni az elvégzett munkát,
ezek támogatják a felelős, megalapozott döntéshozatalt is.
14. Milyen konkrét eredmények érhetők el a precíziós gazdálkodás által?
Javul a kijuttatás minősége, ezáltal a rendelkezésre álló erőforrások jobb kihasználtsága érhető el. Adott költségszinten nagyobb az esély a hozamok növelésére. Továbbá költségmegtakarítást eredményez. Fontos és egyre jobban felértékelődő szempont, hogy csökkenti a környezeti terhelést. Az automatizálás alkalmazásával javulnak a munkavégzési körülmények, és növekszik az élőmunka hatékonysága.
15. A birtok mérete mennyire mérvadó a precíziós gazdálkodásban?
Ez attól is függ, milyen intenzív az ott folyó termelés. Egy kertészeti kultúrában már előfordulhat, hogy akár 25 hektáron is érdemes elkezdeni és gépesíteni. A szántóföldi növénytermesztésben tapasztalatok szerint az optimális méret 200 hektárnál kezdődik.
16. Mennyire drága dolog a precíziós gazdálkodásra való áttérés?
Nem értek egyet azokkal a vélekedésekkel, amelyek szerint ez bizony roppant beruházásigényes technológia. Minden gazdálkodónak kell műtrágyaszóró, vetőgép, permetező. Azért, hogy ezek precíziósan működjenek, valamivel többet kell fizetni. Tehát csak a többletet kell a precíziós gazdálkodás számlájára írni.
17. A precíziós gazdálkodás a mezőgazdaság mely területén tud a legtöbbet hozni?
Minden területen. Az állattenyésztésben is, a növénytermesztésben is, a kertészetben is mindenképpen többletet eredményez. Még az erdészetben is, csak egyelőre nem jutottunk el odáig, hogy az oda vonatkozó részleteket is kidolgozzák.
18. Mi történik azzal, aki kitér a precíziós gazdálkodás elől, és továbbra is a maga megszokott útján megy?
Ha jól csinálja, nem lesz az égvilágon semmi baja. Azt azonban fontos számításba venni – és felkészülni rá! –, hogy mi lesz 2020 után az uniós közös agrárpolitikában (KAP). Minden jel arra mutat, hogy felértékelődnek a környezetvédelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elvárások. Az ezeknek való megfelelés megkerülhetetlen eszköze a precíziós gazdálkodás, így ennek megléte
a támogatások odaítéléseben is szempont lehet.
Tehát most kellene ezen az úton elindulni.
19. A precíziós gazdálkodás miben adott a legtöbbet a Farkas Kft.-nek, és melyik eleme által?
Komplexül minden eleme. A fentebb is számba vett eredményeken túl az is elégedettséggel tölt el, hogy a kft.-ben dolgozók „rettenetesen” élvezik, hogy robotpilóta viszi helyettük a traktort, és valósággal kinevetik a többieket, aki pár kilométerrel odébb még azt sem tudják, hogy létezik ilyen rendszer.
Ami meg a saját munkámat illeti, fedélzeti számítógéppel gyűjtetem az adatokat, és csak rá kell néznem az okostelefonomra, máris tudom, melyik gép most éppen hol jár, mit csinál, milyen munkasebességgel halad, milyen gázolajfogyasztással stb. Így 100 százalékosan biztos vagyok abban, hogy azt, akkor és úgy csinálják, ahogy korábban megterveztük.
|
Kiállítók:
Agrármarketing Centrum, AGRO AIM Hungária Kft., Agrofil-SZMI Kft., Agromatic Automatizálási Kft., AgroVIR Kft., AXIÁL Kft., BIOMIN Magyarország Kft, Carmeuse Hungária Kft., Digitroll Kft., Duplitec Kft., Eflotta Járműkövetés Kft., Envirosense Hungary Kft., Esri Magyarország Kft., Eurofins Agroscience Services Kft., Farmcenter Kft., FarmFacts Hungary Kft., Farmgép Fejlesztő és Gépgyártó Kft., Fábián Kft., Gép-Rent Kft., Haifa Csoport, HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratórium, Holstein Genetika Kft., HRP Europe Kft., Hungrana Kft., Invitech Megoldások Zrt., Készenlét Zrt., KITE Zrt., Kuhn Center Magyarország Kft, K.U.L.T. naio robotok, MagGrow, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Okosfarm, Optimetriq Kft, Pannonia Ethanol Zrt., Phylazonit Kft., Sz-Agro 2007 Kft., Seed-Imex Kft., Starcz Kft., T-SYSTEMS Magyarország Zrt., Takarék Csoport, Tomelilla Kft., UNICAL képviselet, Väderstad Kft., VALKON 2007 Kft.
_fill_540x300_0.jpg)
