A PREGA 2025 Konferencián Varga István tartott előadást az intenzív sárgarépa-termesztés hazai lehetőségeiről, kihívásairól – részletesen bemutatva a precíziós technológia alkalmazásának módjait, nemzetközi példákkal alátámasztva annak létjogosultságát.
A sárgarépa a világ legjelentősebb zöldségnövényei közé tartozik, amelynek a globális piacán dinamikus a növekedés. Évente 40–45 millió tonna sárgarépát termesztenek világszerte, ennek a 63%-át Ázsiában állítják elő. Ez a koncentráció azonban nemcsak a termelés, hanem a vetőmag-előállítás terén is érvényre jut, a piaci értéke előreláthatóan 10 éven belül mintegy 2,5 milliárd dollárra nő.
A technológiai fejlődés szempontjából Hollandia, Izrael és Dánia emelkedik ki. Hollandia a teljes termesztési lánc – a vetőmagtól a betakarítás utáni feldolgozásig – kialakításában úttörő szerepet játszik. Izrael viszonylag kis mennyiséget termel, de réspiaci stratégiája miatt az őszi-téli exportban komoly szereplővé vált. Dánia az ideális éghajlati feltételek kihasználásával az ökológiai termesztés egyik vezető európai éllovasa lett, a termés 50–60%-a bio minősítésű.
A sárgarépa minden európai országban a top 5 zöldség között van
Európában a sárgarépa a legnépszerűbb zöldségek közé tartozik. Svájcban eléri a legnagyobb fogyasztási arányt. Az Egyesült Államokban a friss fogyasztásra szánt répa heti rendszerességgel kerül a háztartásokba, amit kiegészít a feldolgozott termékek – bébirépa, ivólevek, smoothie-k – széles skálája.
Hazánkban a sárgarépa-termesztés nagy múltra tekint vissza, technológiai szempontból sem marad el az európai színvonaltól. A fő termőtájaink közé tartozik a Duna–Tisza köze, és a Dél-Alföld, ahol fólia alatt, korai sárgarépát termelnek. A hazai ágazat ennek ellenére is kihívásokkal küzd, hiszen a piacra jutás nem koncentrált, kihasználatlanok az export lehetőségek, és a termelési volumen sem tudja elérni a potenciális szintet, hiányoznak a hosszú távú exportstratégiák, különösen réspiacokra.
A bakhátas termesztés a modern termesztéstechnológia elengedhetetlen része, ez speciális tápanyag-utánpótlási módszereket igényel. Varga István az előadása során kiemelte a burkolt, lassú lebomlású műtrágyák szerepét, illetve a penetrométer használatát, amely méri a talaj tömörödöttségét, és segít optimalizálni a gyökérzet fejlődését.
A talajelőkészítésnél felhívta a figyelmet az ásógépek alkalmazására, amelyek képesek hatékonyan kezelni a száraz telek és a szármaradványok által okozott problémákat. Az elmúlt évek időjárása – a csapadékhiányos téli időszakok – nagy talajnedvesség-deficitet eredményeztek, amihez a technológiáknak igazodnia kellett.
A sikeres termesztéshez kiemelten fontos az öntözés
A mikroöntözéses rendszerek – 3–5 mm/óra intenzitással – egyrészt kielégítik a vízigényt, másrészt javítják a mikroklímát, megakadályozzák a talaj tömörödését, ezzel képesek jelentős terméshozam-növekedést eredményezni. Ezt hazánkban is egyre többen alkalmazzák, látványos eredményeket elérve.
A döntéshozatalt ma már számos digitális eszköz támogatja
Meteorológiai állomások, műholdfelvételek, applikációk, valamint szenzoros talajnedvesség- és hőmérsékletmérők segítik a munkát. Az adatgyűjtés azonban nemcsak a szezon során segít, hanem lehetőséget teremt az évközi döntések utólagos értékelésére is, ami hosszú távon támogatja a stratégiai tervezést.
Elhangzott az előadáson az is, hogy továbbra is komoly lemaradás tapasztalható a betakarítás utáni technológiák – ún. „post-harvest" – terén. Sok kisebb feldolgozó nem tud lépést tartani a tudáshiány, a szűkös beruházási források és az amortizáció miatt. Rendkívül nehéz egy korszerű feldolgozóüzem fenntartható működtetése 20–30 ezer tonna alatti kapacitással, még nyugat-európai példák szerint is.
A magyar sárgarépa-termesztés technológiai szempontból ugyan erős alapokon nyugszik, de a versenyképesség érdekében elengedhetetlen lesz az integrált piacra lépés, a feldolgozóipar fejlesztése és az exportpiacok célzott meghódítása.
Indexkép: Agroinform.hu
