Májustól újabb ársapkát vezet be a kormány

Májustól kezdve a magyarországi termőföldekre is ársapkát vezet be a kormány - írja az index.hu a Népszava cikke alapján.

A föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket – fotó: pixabay.com

Az adatok a NAK honlapján mindenki számára elérhetők lesznek

Mint írják, a lappal a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közölte, hogy a földforgalmi törvény múlt év végi módosítását követően az erdőnek nem minősülő földeknél már jogosultak vizsgálni a szerződés szerinti vételárat is (korábban csak a bérleti díjakat vizsgálhatták). A  törvény szerint, a föld eladási ára 10 százaléknál nagyobb mértékben nem haladhatja meg az előző évben helyben kialakult szokásos és átlagos forgalmi értéket.

Azt, hogy  egy-egy termőföld esetében mekkora pontosan a megengedett vételár a kamara határozza meg a köztestület által véleményezett, hatósági jóváhagyáshoz kötött ügyletek adatai alapján

- írják.

Az adatok a NAK honlapján mindenki számára elérhetők lesznek, de pillanatnyilag még csak az előkészületek zajlanak, az árképzés konkrét módszertanáról később adnak részletes információt.

A lapnak nyilatkozó gazdák meglepődtek az ársapka bevezetésén – fotó: pixabay.com

Jelenleg csak az értékesíti a földjét, akinek valamiért muszáj

A Népszava Raskó György agrárközgazdászt is megkérdezte, aki szerint: "Az ársapkával az Orbán-kormány a gazdáknak akar jót tenni, ez a társadalmi kör 99 százalékban a kormánypártot támogatja, így voltaképpen a saját csapatukat erősítik."

A lapnak nyilatkozó gazdák meglepődtek az ársapka bevezetésén, elmondásuk szerint az intézkedés most pont nem lenne indokolt, hiszen a jelentős infláció és az extrém magas bérleti díj miatt a földértékesítés, megállt - minimális a mozgás a piacon, jelenleg csak az értékesíti a földjét, akinek valamiért muszáj.

Gőgös Zoltán, az agrártárca volt államtitkára is elmondta a véleményét, aki szerint az ársapka bevezetésének az oka  az osztatlan közös tulajdonban lévő földek megszerzése lehet, így ugyanis egyesek még viszonylag olcsón, komoly termőterületekhez juthatnak hozzá.

Becslések alapján a mezőgazdasági területek közel fele osztatlan közös tulajdonban van, a kormány szándéka a Népszava elemzése szerint az lehet, hogy a korábban keletkezett közös tulajdonokat felszámolja, illetve megakadályozza, hogy újak keletkezzenek, ezt szolgálhatja az ársapka is.