Hazánkban az 1960-as évekig a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növény volt a kender. A kender termesztésnek ősi hagyományai vannak a történelemben, és időszámításunk előtt 1000-től az 1800-as évek végéig ez a növény volt bolygónk legelterjedtebb mezőgazdasági haszonnövénye. Mostanra azonban a hazai kendertermesztés gyakorlatilag megszűnt.
Sajnos a kenderről manapság szinte mindenkinek a vadkender, és az abból készült, a legtöbb országban illegális marihuána jut az eszébe. Pedig a kender jóval több ennél. Rendkívül sokoldalú növény, amelynek szárát, rostját, pozdorjáját és magját egyaránt számos iparág használja fel. Érdemes hát megismerkedni vele. Amennyiben pedig lehetőségünk van rá, megpróbálkozni a termesztésével.
A kendernek érdemes esélyt adni
Mivel vegyszer és öntözés nélkül, szerves trágyával gondozva is kiváló hozamot lehet elérni a termesztésével, így érdemes lenne újra visszahozni a köztudatba. A kender évezredek óta ismert és becsült rostnövény, amely a 20. század közepéig igen népszerű ipari növény volt. Magját és rostját elsősorban az élelmiszeriparban, a gyógyszeriparban és a textiliparban használják fel. Számos fajtája van, amelyek az adott terület éghajlati sajátosságaihoz igazodnak.
A kender a Cannabis nemzetséghez tartozó növény, melynek számos alfaja, illetve elvadult fajtája létezik. Elsősorban textilek, ruházat, papír készítéséhez használták, magjából pedig olajat is sajtoltak korábban. Sőt, a magja takarmányként is szolgált a baromfik részére.
A belőle készült szövet nagy teherbírású, így gyakran kötelet és vitorlavásznat készítettek belőle, de növényi rostja és pozdorjája papír készítésére is alkalmassá teszi, például az amerikai függetlenségi nyilatkozatot is kenderből készült papírra írták.
De a kendert még az építőiparban is lehet hasznosítani. A kendertéglából vagy kenderbetonból egész házakat fel lehet építeni. Ráadásul a kendertégla fal és szigetelés is egyben, mivel az épületben meleg és száraz belteret biztosít. Egy átlagos méretű családi ház felépítéséhez egy hektár kenderre van szükség.
Zsaluzó megoldással akár falat, és akár külső vagy belső utólagos szigetelést is lehet belőle készíteni, ezen kívül vakolható és meszelhető is. A kendermag olaja és a belőle készült fehérjepor egyre népszerűbb az egészséges életmódot követők és a sportolók körében.
A kender rendkívül sokoldalú növény, így érdemes belevágni a termesztésébe. Fotó: Shutterstock
Gyógynövényként is sokfelé termesztették, így például az ókori Kínában is igen népszerű volt. Kábítószerként való használata mellett a vadkender virágját, a marihuánát, illetve a gyantáját, a hasist étvágygerjesztőnek is használták az ókori kultúrákban.
Ha valaki ipari kendert szeretne termeszteni, azt be kell jelenteni a hatóságoknál, és így már lehet legálisan termeszteni. Azonban a kender termesztéséhez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel. Csakis a 0,2% alatti THC-tartalmú kender kerülhet Magyarországon piaci forgalomba, mivel a magyar jogszabályok szerint ilyen százalékban nem minősül kábítószernek. Az efölötti tartományt tartalmazó növény termesztése, terjesztése és fogyasztása azonban illegális.
Miben különbözik a kender a vadkendertől?
A kender két fontos hatóanyaga a CBD és a THC. A CBD, vagyis a cannabidiol egy nem pszichoaktív molekula. Ennek hatására lesz a kender gyógyhatású. A cannabidiol sikerrel vethető be a stressz és az álmatlanság tüneteinek enyhítésére, a gyulladások és krónikus fájdalom csökkentésére.
A kender másik fő hatóanyaga a THC, vagyis a tetrahidrokannabinol pszichoaktív, vagyis hallucinogén anyag. A marihuánát is magas THC-hatóanyag-tartalma miatt tiltották be a legtöbb országban. A THC a vadkender szárított nőivarú virágzatában található.
Erre ügyeljünk az ipari kender termesztése során
Az ipari kender az ipari felhasználásban termesztett és felhasznált cannabis sativa. Magyarországon 2016-ban tartották az első ipari kender konferenciát. A konferencia azért jött létre, mert a kender egy nagyon sokoldalúan felhasználható, a fenntartható ipar egyik alapját képező lehetőség lenne, így érdemes lenne visszahozni a köztudatba és a mezőgazdaságba, iparba világszerte.
A kendernek sok napfényre és vízre, valamint szerves trágyára van szüksége ahhoz, hogy teljesen kifejlődjön. Azonban igen jól ellenáll a kártevőkkel szemben és nagy biomasszát hagy maga után, vagyis nem zsákmányolja ki a földet. A kender termesztéséhez nincs szükség műtrágyára és vegyszerekre.
A kender gyökereivel mélyre hatol. A hím- és nőivarú növényei eltérő módon használhatók. Másfajta kender való olajnak, és más textilnek, így érdemes előre átgondolni, mire szeretnénk használni, és így kiválasztani az adott kenderfajta vetőmagját.
Kenderföldnek általában jó minőségű, mélyebb fekvésű területet választanak. A kendert főleg kézzel vetik, vagy a friss szántásra szórják és beboronálják, vagy elsimított szántásra vetik és bekapálják. Amikor a növény színe zöldről sárgára vált, kinyűvik, majd ezután kerül sor az áztatásra és a feldolgozásra.
|
A hazai kendertermesztés nyomában
A kender növény feldolgozása a világ számos táján a legfontosabb iparág volt. Különböző ágazatai révén több száz féle kender terméket állítottak elő világszerte. Mivel a kender igazán jól hasznosítja a napfényt, nagyon gyorsan nő, így egy idény alatt 1-6 méter magasra képes megnőni. Hazánkban a rostkender az 1960-as évekig a cukorrépa és a napraforgó után a harmadik legnagyobb területen termelt ipari növényünk volt. A termést 9 gyárban dolgozták fel, és az országban 4 fonoda és 3 szövöde működött. Itthon kizárólag rostnyerés céljából termelték.
A Kárpát-medencében elsősorban a középső, a déli és a keleti területeken terjedt el, míg a nyugati és északi részeken a len maradt a fontosabb rostnövény. Termesztése Magyarországon rendszerint a települések közelébe eső határrészen, külön erre a célra kijelölt területen folyt. Ezek emlékét ma is számos földrajzi név őrzi, mint például Kenderes, Kendereskert, vagy Kenderesföld.
Többnyire kis területen termesztettek kendert, és azt a családok az őszi munkák után a tél folyamán fel tudták dolgozni. Az önellátó paraszti kendertermesztést a múlt század második felétől a terjeszkedő gyáripar szorította vissza. A kendertermesztés Magyarországon az aranykorát a 70-es években élte, de az egykori 23000 hektáros vetésterület a rendszerváltás utáni évekre 1000 hektárra zsugorodott.
Ezt követően az ipari kender fokozatosan kiszorult a szántóföldekről. Ennek az oka a műszálak elterjedése mellett az egyéb gazdasági haszonnövények hozamainak megemelkedése és más ellentétes gazdasági érdekek voltak.
A 90-es évek elejére teljesen elsorvadt hazánkban a szántóföldi kender termesztés, az erre az iparágra épült gyárak pedig idővel mind bezártak. Azonban a 2015-ös évtől kezdve világszerte megnövekedett az érdeklődés a kender növény iránt. Sajnos azonban szinte a nulláról kell felépíteni a termesztés technológián túl a feldolgozás különböző irányainak gépeit, berendezéseit is, ez pedig igen lassú folyamat, mely még napjainkban is zajlik.
A kender korábban óriási területeken termett hazánkban. Fotó: Shutterstock
A 2020-as mezőgazdasági idény során hazánk ban több 100 Ha-on folyik a kender termelés. Az ipari kender termesztése szabályozott keretek között zajlik.
A kender vetőmag vásárlásánál fontos, hogy fém zár számmal ellátott vetőmagot vásároljunk, illetve a kender magnak rendelkezni kell "származási igazolással". Az Európai Uniós és Magyar fajta jegyzékekben szereplő fajták szabadon vethetők Magyarországon kül- és beltéren egyaránt.
A kender az egyik legősibb haszonnövény, amelyet több, mint 9000 éve ismerünk, és melyet a világon 60-70000 hektáron termelnek - tudjuk meg az agraragazat.hu cikkéből. Az Európai Unióban mintegy 15–16000 hektár kender található. A világ kendertermelésének 70%-át Kína adja, míg Európában Franciaország és Németország jár az élen. Jelentős még az osztrák, holland, olasz, spanyol és brit előállítás is.
A kender termesztését olyan országokban sikerült megőrizni, ahol a kender sokoldalú feldolgozóipari háttérrel találkozott. A fejlett nyugati országokban a rost- és magcélú termesztés mellett egyre inkább kapott nagyobb hangsúlyt a gyógyszeripari irány.
A kender, mint gyógynövény
A kender illóolaját a kozmetikai és a gyógyszeripar hasznosítja. Olaja többszörösen telített és esszenciális zsírsavakban rendkívül gazdag, magja 30–35% olajat tartalmaz. Főleg hidegen préselik. Mivel a kendermag lisztje gluténmentes, fontos funkcionális élelmiszer lett, és egyre többen használják mind a reformkonyhában, mind a sütőiparban.
Az utóbbi évek kendernemesítései a CBD-tartalom növelésére irányultak, mivel a kender által termelt nem pszichotróp hatású molekula több idegrendszeri és daganatos betegség gyógyításában is fontos szerepet játszhat. A kutatásokat és a termelést viszont sok helyen ellehetetleníti a jogi szabályozás.
A kenderrel kapcsolatos hiedelmek
A kender töve úgy vélték, Anna napján szakad meg, ettől kezdve már nem nő, csak sárgul, ezért ilyenkor kezdték a kender nyűvését. A vetéséhez a magot húshagyó kedden kellett előkészíteni, ezért ekkor magasra ugráltak, táncoltak, és hosszú tésztát főztek a levesbe. Sok helyen kenderpozdorját tettek a kerékvágásba, hogy hosszú legyen a kender.
A kender vetésére a hagyományok szerint a péntek volt a legalkalmasabb, de a legjobb akkor volt, ha olyankor se Nap, se Hold nem volt az égen. Azt tartották, hogy meztelenül, szótlanul, és új agyagfazékból kell vetni a kendert, mert úgy lesz hosszú szálú a termés. Sőt, azt is jósolták, hogy ha február végén hosszú jégcsapok vannak, akkor hosszú lesz a kender. A zöld kendert ágyba téve úgy vélték, elűzi a bolhákat.
Akár igazak ezek a hiedelmek, akár nem, a kender egy nagyon sokoldalú növény, így érdemes lenne kihasználni legálisan nyújtott előnyeit.
Támogatott megjelenés.
_fill_540x300_0.jpg)