Az uniós tagállamok többsége hétfőn (június 17-én) a Tanács luxembourgi ülésén véglegesen zöld utat adott a természet-helyreállítási törvénynek, ami a Green Deal egyik legvitatottabb dossziéjának utolsó lépését jelenti.

A bécsi környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler által vasárnap bejelentett osztrák álláspontváltás nyitotta meg az utat a jóváhagyás előtt. Szlovákia, amely korábban kétségeinek adott hangot a javaslattal kapcsolatban, szintén támogatta a szöveget a döntő szavazás során, lehetővé téve, hogy a törvényt az EU lakosságának 66%-át képviselő 20 ország szűk többségével elfogadják. A Tanácsban a minősített többséggel történő jóváhagyás küszöbértéke 65%.

Az olyan országok, mint Olaszország, Svédország és Finnország már régóta ellenezték a szöveget. Magyarország márciusban, közvetlenül a zárószavazás előtt vonta meg támogatását. Lengyelország ezt követően jelezte, hogy a továbbiakban szintén nem támogatja a javaslatot.

természet

A rendelet kötelező érvényű célokat tűz ki az EU leromlott szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak 2030-ig 20%-ára vonatkozó, 2050-ig pedig valamennyi ökoszisztémájának helyreállítására – forrás: Pixabay

Az Európai Parlament és a Tanács uniós tárgyalói novemberben kemény küzdelemben megállapodásra jutottak a jogszabályról.

A Parlamentben a törvény jelentős ellenállásba ütközött a jobbközép Európai Néppárt (EPP) részéről, amely aggodalmának adott hangot az EU mezőgazdasági ágazatára gyakorolt hatással kapcsolatban, amelyet később az idei mezőgazdasági tiltakozások is tápláltak.

A jobboldali törvényhozók utolsó pillanatban történt lázadása ellenére a Parlament februárban 329 támogató és 275 nem szavazattal jóváhagyta a kompromisszumos szöveget.

Az úttörő rendelet jogilag kötelező érvényű célokat tűz ki az EU leromlott szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak 2030-ig 20%-ára vonatkozó, 2050-ig pedig valamennyi ökoszisztémájának helyreállítására.

E célkitűzések elérése érdekében az uniós országoknak 2030-ig a törvény hatálya alá tartozó élőhelyek – például erdők, gyepek, vizes élőhelyek, folyók és tavak – legalább 30%-át, 2050-ig pedig 90%-át kell helyreállítaniuk a rossz állapotból a jó állapotba. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy ezek a területek helyreállításuk után ne romoljanak újra le.


A végleges szöveg azonban felhígította a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó számos követelményt, főleg egy "vészfék" bevezetésével, miszerint a mezőgazdaságot érintő célkitűzéseket "kivételes körülmények között" fel lehet függeszteni, amennyiben azok veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot.

A törvényt az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő 20. napon belül léptetik hatályba.

Forrás: Euractiv.com