40 évvel ezelőtt még a kereskedelmi hasznosítású libák mennyiségének 70 százalékát Magyarország termelte meg, és a maradék 30 százalékon főként Lengyelország és Franciaország osztozott, mára ez az arány megfordult. A termelés háromnegyede napjainkban Lengyelországban történik, és nekünk maradt a 30 százalék. Eközben jelentősen emelkedett a kereslet az első osztályú pehelytoll iránt, így azok a termelők, akik a körülmények ellenére is kitartottak, ebből finanszírozni tudják az egyéb veszteségeiket– írja a novenyvedoszer.hu.
Az alapanyagból inkább pehelydzsekiket készítenek – fotó: pixabay.com
A minőség függvényében 8 és 12 ezer forint közé tehető a tépett toll felvásárlási ára kilogrammonként. A pehelypaplan köztudottan a legmelegebb és a legjobb minőség, hiszen könnyű és jól szigetel. A legnagyobb felhasználó azonban ma már nem az ágynemű-, hanem a konfekcióipar, vagyis az alapanyagból inkább pehelydzsekiket készítenek.
A piaci árak kialakításában szerepet játszik, hogy a világ tolltermelésének több, mint 90 százaléka Ázsiából származik, és az, hogy mekkora az ázsiai fogyasztás.
Ez a rendkívül jó minőségű, természetes alapanyag utánozhatatlan szigetelési tulajdonsággal rendelkezik, amit nem lehet mesterségesen utánozni. Emiatt aztán egy olyan klasszikus termék marad, amire mindig volt, van és lesz is kereslet. Az utóbbi évtizedben a konfekció területén működő nagyobb cégek is bekapcsolódtak a forgalmazásába, ezért a termék megfelelő reklámmal is támogatva volt, így a fogyasztói oldalról sincs probléma.
Baradács László, a Magyar Toll Szövetség elnöke szerint a magyar toll a világ egyik legjobb minőségű áruja.
"Az európai, azon belül a magyar lúdtartás ma már nem jelentős, így az árakat az ázsiai piac igényei szabják meg. A magyar lúdtartás és tollszedés egyik leggyengébb pontja jelenleg a munkaerőhiány. A magyar termelés az elmúlt negyed században a ludak számával együtt csökkent. A termelés mértéke majdnem 4 ezer tonna körül várható, de ez több, mint a duplája volt: elérte a 8-9 ezer tonnát. Részben a libamennyiség csökkenésével, másrészt a kézzel történő toll betakarítás megtiltásának és lehetetlenné tételével magyarázhatók az okok. A megtermelt kacsamennyiség ebben az időszakban növekedett, tehát kompenzálta a kiesést, de teljes mértékben nyilván nem tudta kiegyenlíteni" – fogalmazott Baradács László.
Körülbelül 20 éve jelent meg Magyarországon a 4 Mancs Alapítvány – az osztrák állatvédő szervezet a működésével tönkre tett egy kivitelre termelő ágazatot, rendkívüli módon megnehezítve a hazai húselőállítást.
A szövetség vezetője szerint ez nem a tolliparnak a belügye, ugyanis abban az időszakban, amikor az állatokat súlygyarapodás nélkül tartják a nyári időszakban, a toll jelentette az egyedüli árbevételt, amivel finanszírozni lehetett a termelést, ezért a tolltépés megtiltása azt eredményezte, hogy át kellett alakítani a libatartást, ami a tartási idő lerövidítését hozta magával. Ez pedig a hús minőségére is hatással volt. Ez az oka annak, hogy a magyar libatartás sokat veszített a versenyképességéből – érvelt Baradács László.
Indexképek: pixabay.com