A tavaszi fagyok komoly veszélyt jelentenek a gyümölcsfákra, különösen a virágzás és a fiatal termésképződés időszakában. A mínusz 3-5°C-os hőmérséklet jelentős károkat okozhat a termésben.


A fagy hatása a különböző fenológiai fázisokban

Rügyfakadás előtt: Ebben a stádiumban a fák viszonylag ellenállóak a hideggel szemben és a mínusz 3-5°C-os hőmérséklet általában nem okoz jelentős károkat.​

Rügyfakadás és virágzás idején: A virágrügyek és a kinyílt virágok már érzékenyebbek a fagyra. A teljes virágzásban lévő rügyeknél a mínusz 3-7°C-os fagy már 50%-os fagykárt okozhat, míg a fiatal terméskezdemények a sziromhullást követő 2-3 hétben már mínusz 1-2°C-os hidegben is súlyosan károsodhatnak.

Fiatal terméskezdemények: A sziromhullást követő 2-3 hétben a fiatal termések különösen érzékenyek, és már mínusz 1-2°C-os hideg is súlyos károkat okozhat bennük. ​

Különösen veszélyeztetett gyümölcsfajok

A korán virágzó gyümölcsfák, mint például a kajszi- és őszibarack, valamint a mandula, különösen ki vannak téve a tavaszi fagyok veszélyeinek. Ezeknél a fajoknál a virágzás idején a mínusz 2-3°C-os hőmérséklet is komoly károkat okozhat. ​

Fagykár megelőzése és védekezési módszerek

A fagykárok megelőzése érdekében a következő módszerek alkalmazhatók:

Füstölés: Széles körben elterjedt módszer, amelynek lényege, hogy nem lánggal égő, hanem füstöt kibocsátó anyagot gyújtanak meg, például szalmabálát. A füst segít, hogy a talajközeli levegő hőmérséklete magasabb maradjon. Hátránya, hogy a nagy füst környezetszennyező, és csupán kis területen hatékony, ráadásul csupán 1-2°C-ot változtat a hőmérsékleten.

Paraffingyertyák használata: Hasonlóan a füstöléshez, a paraffingyertyák alkalmazása tulajdonképpen a tűz erejét használja fel. Megfelelő sűrűség esetén – ez akár 5-600 paraffingyertyát jelent hektáronként – 5°C-kal is megemelheti az ültetvény hőmérsékletét. Hátránya, hogy hosszas előkészületet, nagy szervezettséget, munkaerőt igényel, és a gyertyák is erősen füstösek. ​

Fagyvédelmi öntözés: A korona fölötti fagyvédelmi öntözés a víz megfagyása során felszabaduló látens hőt használja fel az ültetvény hőmérsékletének emelésére. Ez a módszer akár 6-8°C-kal is képes növelni az ültetvény hőmérsékletét, így a legnagyobb lehűlések ellen is védelmet jelenthet. Alkalmazása azonban nem egyszerű, mivel nagyon nagy a vízigénye: 30–60 m³/óra/ha. ​

Szélgépek alkalmazása: A szélgépek a levegő keverésével megakadályozzák a hideg légrétegek megülését az ültetvények felett. Kisugárzási fagyok esetén optimális esetben mintegy 3,0–4,5°C-kal képesek emelni a levegő hőmérsékletét, így a legérzékenyebb fenológiai stádiumban védelmet nyújthatnak –5 és –6°C-ig. Hátrányuk, hogy meglehetősen drágák.

Indexkép: Pixabay