Ha itt a tél, jóval kevesebb friss zöldség és gyümölcs áll a rendelkezésünkre. Pedig ha valamikor, akkor ebben az időszakban lenne a legnagyobb szüksége a szervezetünknek a friss vitaminforrásokra. A legtöbben ilyenkor narancsot, mandarint, banánt vagy almát eszünk, pedig van egy olyan gyümölcs, amelyik rengeteget tehet az egészségünkért, mégis ritkán fogyasztjuk.

A naspolya fanyar termését éretlenül szedjük le, miután a dér megcsípte, és addig tároljuk, míg a kocsány felől a gyümölcshús puhává válik. Éretten kellemesen fanyar, jellegzetes ízű gyümölcs, amelyik igen kevés igényt támaszt a kertész felé, így érdemes neki teret engedni a kertünkben. A kertünk mellett pedig a tányérunkon is. Ugyanis tele van C-vitaminnal.

Ismerjük meg a naspolyát

A naspolya a rózsafélék családjába tartozik. A naspolya Közép-Ázsiából, a Kaukázus déli lejtőiről származik, Magyarországra valószínűleg olasz közvetítéssel jutott el. A naspolya 4-6 méter magas, kis termetű fa vagy tőről elágazó ágas bokor. Lombhullató, május közepén nyílnak virágai. Öntermékeny, 2–3 cm hosszú, kemény almatermése a vacokból fejlődik.

naspolya

Gyönyörű, finom és egészséges, ezért minden kertben helyet kellene kapnia a naspolyának. Fotó: Pixabay

Besüllyedt csúcsa körül koronaszerűen kiálló öt csészelevél-maradvány található. Mivel a naspolya utóérő, így a leszedés után egyenletesen kiterítve kell érlelni. De nem csak a gyümölcse miatt érdemes a kertben helyet adni neki, hanem azért is, mert gyönyörű növény.

Így legyen naspolya a kertedben

A kis termetű naspolyafa nagyon kedveli a meleget, de jól viseli a telet is. A talaj szempontjából sem válogatós, ráadásul a virágai is öntermékenyek, így nem is kell több magyarázat, miért is kellene jóval több kertben helyet kapnia.

Ráadásul nagyon szép a lombkoronája, így a látványa is élvezettel tölthet el minket, nem csupán a fogyasztása. A naspolya az almával, a körtével és a birssel áll rokonságban. Mivel magjai nagyon kemények és nehezen csíráznak, nehéz szaporítani, így érdemes csemetét vásárolni. Virágai későn nyílnak, ezért a tavaszi fagyok ritkán károsítják. Öntermékeny virágai miatt egymagában is ültethető. 

A naspolya gyümölcse dió méretű, csúcsa besüllyedt, éréskor a felülete bebarnul. A naspolya igazi téli gyümölcs, hiszen novemberben jön el a szüreti időszak. Azonban a szedésével mindenképpen meg kell várnia az első fagyokat, mert csak akkor finom, ha megcsípi a dér. Addig meg sem érdemes kóstolni, ráadásul utóérő gyümölcs, így meg kell várnunk fogyasztásával, amíg beérik.

A naspolya a talaj iránt nem igényes, de legjobban a tápanyagdús, középkötött talajt kedveli. Az ültetésnél fontos, hogy az ültetőgödör kétszer olyan mély és széles legyen, mint amekkora a vásárolt konténer, mert csak így tud megfelelően fejlődni a gyökere. Mivel a naspolya kedveli a meleget, így napos vagy félárnyékos, déli fekvésű helyet keressünk számára. Nem terebélyes növény, így akár az utcafrontra is kerülhet.

A kiásott gödörbe ültetés előtt tegyünk szerves trágyát, majd egyenesen helyezzük be a csemetét. Ne ültessük túl mélyre, az oltási pont mindig maradjon a talaj felett. A naspolya kevés gondozást igényel. A virágkezdemények, melyekből később termés fejlődik, a vesszők végén helyezkednek el, ezért a naspolyát nem szabad metszeni. Csakis az elhalt vagy beteg vesszőket távolíthatjuk el róla, azt is január végén, vagy február elején.

Szerencsére a betegségekkel szemben is nagyon ellenálló, de a tűzelhalás vagy a lisztharmat időnként megtámadhatja. A tűzelhalásos tüneteket egy baktérium okozza, amely nedves időben jut be a növény szöveteibe, a növényen lévő sebzéseken vagy a virágbibén keresztül. A levelek ennek következtében megbarnulnak, majd elszáradnak, a gyümölcsökön pedig barna, vizenyős foltok alakulnak ki. Azonban a tavaszi lemosó permetezés és a fertőzött növényi részek eltávolítása segít megfékezni.

A lisztharmat a fiatal növényi részeket fertőzi meg. Nevét onnan kapta, hogy a leveleken és a hajtásokon fehér, lisztszerű bevonatot képez. A védekezés fontos szempontja a megfelelő fajtaválasztás és a tápanyagellátottság biztosítása, de tavasszal a kén tartalmú növényvédő szerek is segítenek. A naspolya vízigényes növény, de mivel gyökere sekélyen helyezkedik el, óvjuk a pangó víztől.

A naspolyát október végén, november elején kell szüretelni, azonban a gyümölcs frissen kemény és egyáltalán nem finom, így nedvességtől védve, kiterítve kell hagyni, hogy beérjen.

Ezért együnk sok naspolyát

A naspolya azon kevés gyümölcs egyike, amelyikre télen számíthatunk. Ráadásul nem is akárhogy, hiszen a naspolya igazi vitaminbomba.

1. A naspolya bővelkedik C-, B- és E-vitaminokban, valamint vasban, kalciumban, káliumban, mangánban és cinkben is.

naspolya gyümölcs

A naspolya egyike a ritka, téli gyümölcsöknek. Fotó: Pixabay

2. A magjából készült főzet vesehajtó hatású.

3. Az érett gyümölcsöt könnyű megszabadítani a héjától, és akár nyersen is fogyasztható. Azonban a naspolya sok pozitív tulajdonságának az egyike, hogy nagyon is bőségesen terem, így valószínűleg nem fogjuk tudni az összes gyümölcsöt nyersen megenni. Így hát készítsünk belőle bátran lekvárt, gyümölcslevet vagy akár a birsalmához hasonló „sajtot" is. A naspolya akár köretként, akár süteményekben is kiváló.

4. Gyümölcsének magas pektin tartalma miatt zselé főzhető belőle.

5. A népi gyógyászatban kérgének főzetével vérzéseket csillapítottak, míg magjainak főzete vesekőhajtásra alkalmas.

6. A Mazdarani Orvostudományi Egyetemen végzett kutatások szerint a naspolya levelének kivonata hatékonyan csökkenti a vércukorszintet.

7. A naspolyából a szájüreg és a garat gyulladásainak csökkentésére szolgáló készítményeket is nyerhetünk, de a bélbetegségek kezelésében is segítségünkre lehet.

8. A naspolyát ne tartsuk hűtőben. A legjobb, ha szellős kosárban vagy ládában tároljuk, hűvös helyen.

9. A naspolya 12 mg C-vitamint tartalmaz száz grammonként.

10. Vastartalma miatt fogyasztása vérzékenyeknek kifejezetten ajánlott, sőt, még csonterősítő hatása is van, gyulladáscsökkentő hatása mellett.

A naspolya tehát nagyon is helyet kellene hogy kapjon a kertünkben és a tányérunkon egyaránt.