Ezért válhat luxuscikké a banán

A Panama-betegség csaknem 30 éve pusztítja a világ banánültetvényeit, ezért sokak kedvenc gyümölcse rövid időn belül luxuscikké válhat. A probléma kialakulásának az egyik fő oka az, hogy a világ legtöbb ültetvényén ugyanazt a fajtát termesztik. Mindez azonban figyelmeztető jel is lehet, hiszen a legtöbb nagyüzemi körülmények között termelt mezőgazdasági termék lehetséges jövőjét is előrevetíti.

A Tropical Race 4 (TR4) betegség egy olyan gombafaj által okozott kór, amely a banánokat támadja. Eddig már több mint 20 országban jelent meg, a terjedése egyre gyorsul, ami a banán árában is megmutatkozhat. Az eset jó példa arra, hogy a mezőgazdaságot mennyire sebezhetővé teszi a genetikai sokféleség elvesztése és a monokultúrás termelés – írja a greendex.hu.

A kereskedelmi forgalomba kerülő banánok több mint 90%-át a Cavendish fajta adja

A Cavendish a mindenki által ismert méretű, formájú és színű banán, ami viszont csak egy fajta a sok közül a banánok népes családjából. Léteznek nála lényegesen ízletesebb vagy épp más tulajdonságaikban eltérő fajták is, vannak piros banánok, sőt olyanok is, amelyeknek magja is van. Egy tanulmány eredményei szerint a banánfélék családfája sokkal változatosabb és rejtélyesebb, mint azt korábban gondoltuk.

Az eltérő fajták szerepe azért rendkívül fontos, mert a TR4 főként a Cavendish-t támadja. A fertőzés egyelőre – nagy költséggel – kordában tartható, de ez a jövőben gyorsan megváltozhat, és a betegség akár a Föld teljes banániparát letarolhatja. A TR4  nagyon alattomos: miután megfertőzte a növényt, egy évig semmilyen jelét nem mutatja a jelenlétének, amikor azonban a levelek fonnyadásával és sárgulásával felfedi magát, akkorra már mindenhol megtelepedtek a gombaspórák, és menthetetlenné vált az ültetvény.

Az eltérő fajták szerepe azért rendkívül fontos, mert a TR4 főként a Cavendish-t támadja – fotó: pixabay.com

Veszélyes egyformaság

Az első banánapokalipszis az 1950-es években zajlott, akkor a korszak Cavendish-ét, a Gros Michel nevű fajtát tizedelte meg a most is terjedő fuzáriumos gombának egy másik fajtája. A Panama-kórként ismert fertőzés már elindult az 1890-es években, de mintegy 60 év kellett neki, hogy végleg leszámoljon a Gros Michellel.

A Cavendish-re való váltás pár év alatt lezajlott, azóta a fajta szerepe megkérdőjelezhetetlenné vált. Bár az új fajta sokak véleménye szerint nincs olyan ízletes, a köré épülő marketing annyira sikeres volt, hogy máig ez a fajta testesíti meg a banánt.

Az új fajtának van néhány fontos előnye: ellenálló a Panama-kórral szemben, könnyű a gondozása, nagy a terméshozama, a termései küllemre és ízre egyformák és jól szállíthatók. Mondhatni: igazi főnyeremény az iparszerű mezőgazdaság szempontjából – azonban egy rendkívül veszélyes gyakorlatnak is számít, amelynek eredményeként drasztikusan csökken az emberiség által termelt növények genetikai sokszínűsége.

Az emberiség által fogyasztott élelem több mint 80%-át 15 növényfaj adja, köztük is főként a nagy hozamú fajták szelekciója folyik, miközben az összes művelt terület felén mindössze négy fajt termesztünk. Ennek nagy a kockázata: a genetikailag homogén állományokat megtámadó betegségek hatalmas károkat és akár éhínségeket okozhatnak.

Egy tanulmány eredményei szerint a banánfélék családfája sokkal változatosabb és rejtélyesebb, mint azt korábban gondoltuk – fotó: pixabay.com

Felértékelődik a génbankok és a tájfajták szerepe

A faj- és fajtadiverzitás csökkenése azonban nemcsak a növény- és gyümölcstermesztésben, hanem az állattenyésztésben is gyorsul, emiatt felértékelődik a génbankok és a tájfajták szerepe. Minden az agro-biodiverzitás növelése mellett szól.

Számos eredmény azt bizonyítja, hogy a termesztett növények diverzitása hasonló mértékben képes az éves termésmennyiséget stabilizálni, mint amilyen mértékben azt az éves csapadékmennyiség ingadozása csökkentheti. A táplálkozásunk is egyre szürkébbé, egyhangúbbá válhat akkor, ha lemondunk a fajok és fajták tömkelegétől csak azért, mert a mezőgazdaság óriásai számára ezek termesztése kevésbé éri meg. A probléma egyik lehetséges megoldását a mezőgazdaság szerkezeti átalakítása jelentheti. A fenntartható alternatívát a kistermelők, közösségi mezőgazdasági rendszerek és kosárközösségek jelenthetik.

Miért éppen a banán?

Mivel biztos gyógymód pillanatnyilag nincs, így a fertőzött banánültetvényeket karantén alá vonják, a tudósok pedig keresik a gyógyírt, hiszen a banán nemcsak táplálék, hanem egyben óriási biznisz is. A trópusi országokban ráadásul közel 400 millió ember számára jelenti az alapélelmiszerek egyikét.

A megoldást azonban nem feltétlenül a laboratóriumokban kell keresni. A világon több száz banánfaj létezik, a termőhelyeken sokfélét fogyasztanak, csak ezek hozzánk már nem jutnak el. A kevésbé ismert banánfajok mind küllemben, mind ízben, mind eltarthatóságban különböznek a Cavendish-től, ez pedig nagyon megnehezítheti az elterjedésüket.

Az ellenszer keresése és a termelés sokszínűbbé tétele mellett a másik lehetőség a génmódosítás lenne. Egy ausztrál kutatók által „fejlesztett" génmódosított Cavendish-változat már ellenáll a TR4-nek, de az elterjedése még hosszú évekig eltarthat a GM-növényekkel szembeni szigorú elvárások és a velük szembeni ellenszenv miatt.

A Cavendish banánnál jobb „állatorvosi lovat" nem is találhatnánk. A banántermelő országok egy jelentős részének exportjában a banán kiemelkedő szerepet játszik, így az, ha egyik napról a másikra tönkremennek az ültetvények akár teljes gazdaságokat is bedönthet és az ültetvényeken dolgozó százezrek is elveszíthetik a munkájukat. A termelésben részt vevő emberek nagy része éhbérért dolgozik, sokszor borzalmas körülmények között.

Indexkép: pixabay.com