Legújabb körkérdésünkben arra kerestük a választ, hogy milyen szempontokat fontos figyelembe venni vetőgép vásárlásnál. A következő kérdéseket tettük fel:
1. Milyen szempontok alapján válasszunk gabonavetőgépet? Egyértelműen fontos a gazdaság mérete és a vetni kívánt kultúra, de milyen más szempontok játszhatnak közre a vásárláskor? Milyen lehetőségek vannak a különböző termesztés-technológiákhoz?
2. Mi alapján döntsünk mechanikus és pneumatikus gabonavetőgépek között? Melyik milyen előnyökkel jár?
Akik válaszoltak: Agroconnect Kft., Készenlét Zrt., KITE Zrt., Kuhn Center Magyarország KFT., Kverneland Group, Start Agro Kft., Väderstad Kft.
Katona Róbert, kereskedelmi és marketing igazgató, Agroconnect Kft.
1. Tapasztalataink alapján és az időjárási körülményeket figyelembe véve a legfontosabb szempont, hogy a választott gép tárcsás csoroszlyával legyen szerelve. Vannak olyan homokos területek Magyarországon, ahol a késes csoroszlya is jól funkcionál, viszont a tárcsás verzióval itt sem foghatunk mellé.
További fontos szempont a munkaszélesség. Sok esetben a munkaszélességet csupán annyira veszünk figyelembe, hogy kevesebb menetben el lehet végezni a munkát, viszont ez ennél sokkal komplexebb dolog.
A kevesebb munkamenet, kevesebb taposást jelent a talajra és kevesebb üzemanyagot és üzemidőt. Nem mellesleg a kisebb üzemanyag-mennyiséggel a környezetre gyakorolt káros hatásokat is csökkenteni tudjuk.
A következő szempont az erőgépigény. Sok esetben egy széles vetőgép nagy magtartállyal van szerelve. Ez kevesebb töltést jelent fordulónkként, viszont nagy terhelést jelent a traktor függesztő szerkezetének. Olyan munkákat, mint a vetés, bálázás, kultivátorozás stb., jellemzően kisebb teljesítményű traktorral végzik, ebből a szempontból lehet fontos a súlykérdés.
Fontos, hogy a választott gép tárcsás csoroszlyával legyen szerelve – fotó: Agroconnect Kft.
Nem mellékes a művelőútállítás, viszont minden esetben a legfontosabb döntési szempont az ára. Ez határozza meg, hogy milyen extra opciókkal rendelnek meg egy gépet. A legtöbb esetben ebbe már nem fér bele egy művelőútállítást vezérlő egység.
Végül, de nem utolsó sorban nagyon fontos, hogy a megvásárolt vetőgép nem csak a nevében legyen univerzális. Manapság már elengedhetetlen egy gabonavetőgépnél, hogy olyan aprómagot is tudjon vetni, mint a repce, lucerna vagy akár a mák.
2. A mechanikus és pneumatikus vetőgépek közötti választás egyik fő szempontja lehet a szállítási szélesség. Ugyanis a pneumatikus vetőgép csoroszlyasora hidraulikusan összecsukható, ami egy mechanikus vetőgépnél nem megoldott. A vetést precízebben be lehet állítani, viszont ezt a precizitást ajánlatos vetésellenőrző monitorral felügyelni. Csupán ezen néhány dolog felsorolásából is kitűnik, hogy sokkal magasabb áron érhetőek el ezek a gépek.
A pneumatikus gépek csoroszlyasora hidraulikusan összecsukható – fotó: Agroconnect Kft.
Mindezeket figyelembe véve importáljuk sikeresen már több éve a romániai Mecanica Ceahlau gyár SUP típusú 29 soros DK, azaz duplatárcsás, univerzális, mechanikus gabonavetőgépét. Az alapgép láncos magtakaróval van szerelve, de rugózott magnyomó kerekes változat is megtalálható a kínálatunkban. A munkaszélesség gyakorlatilag egy 4 méteres vetőgépnek felel meg, viszont egy MTZ-s gazda is könnyedén tud vele vetni.
Mindazzal a minimálisan szükséges felszereltséggel rendelkezik, ami egy mai gabonavetőgéptől megkövetelhető. Ezt a rendkívül masszív, a gazdák által már jól ismert vetőgépet kitűnő ár-érték aránnyal szállítjuk minden évben.
Farkas Balázs, beszerzési igazgató, Készenlét Zrt.
1. Egy gabonavetőgép beszerzése hosszú évekre meghatározza az adott gazdaság vetési potenciálját. Mind a mechanikus, mind a pneumatikus gépek gabonafélék, aprómagok, borsó és rizs vetésére alkalmasak.
A vetőgép-vásárlás döntésekor a gazdaság mérete mellett a táblaméretek, a fölterület tagozottsága, a területen lévő talajtípusok és természetesen a gazdálkodó pénzügyi lehetősége a döntő szempont.
A gépek csúszócsoroszlyás vagy tárcsás nyitószerkezettel kerülnek kialakításra. Ezek közül a választást egyértelműen a talajok típusa határozza meg. Kevésbé kötött talajra tárcsás, közép vagy erősen kötött talajokra mindkét műszaki megoldás jól használható. A csúszócsoroszlya hátránya, hogy nagyon jó minőségű magágykészítést igényel.
A talajtípus határozza meg, hogy a csúszócsoroszlyás vagy a tárcsás nyitószerkezettel szerelt gépet válasszuk – fotó: Készenlét Zrt.
2. A mechanikus vetőgépek fix gerendelyes kialakításúak és 2,5-4 m munkaszélesség közötti felépítésűek. A pneumatikus gépek 4-6 m munkaszélességgel és 2,5 m szállítási szélességgel kerülnek szállításra. Ebből adódik, hogy a pneumatikus gépek mindenképpen a nagyobb táblaméretekhez javasoltak.
A pneumatikus gépek több elektronikai opciós lehetőséggel is felszerelhetők – sorzáró, vetésellenőrző computer, szekció záró –, ami a mechanikus gépek esetén nem minden esetben áll rendelkezésre. A pneumatikus vetőgépek esetén lehetőség van speciális direktvető verzió vásárlására is. Ezeknek a gépeknek nagy előnye a mulcsvetés, ami azt jelenti, hogy akár a tarlóba is megfelelő minőségű vetést lehet elérni.
A pneumatikus gépek nagy előnye a mulcsvetés – fotó: Készenlét Zrt.
A vásárlási döntés meghozatalakor az előbbiekben leírt műszaki paraméterek mellett mindenképpen vegyük figyelembe a pénzügyi lehetőségeket, a terület méretét és tagozottságát valamint az általunk használt egyéb technológia adta lehetőségeket.
A mechanikus vetőgépek mellett szól az egyszerű, de mégis stabil felépítés, a könnyebb kezelhetőség és a kedvezőbb árfekvés. A pneumatikus gépek előnye a nagy munkaszélesség, ezzel együtt a nagy területteljesítmény és a magas fokú elektronikus szabályzó egységek beépíthetősége.
A mechanikus vetőgépek mellett szól az egyszerű, de mégis stabil felépítés, a könnyebb kezelhetőség és a kedvezőbb árfekvés – fotó: Készenlét Zrt.
A Készenlét Zrt. a mechanikus vetőgépei közül a Matermacc GRANO családot ajánlja. A pneumatikus gépek esetén jó választás a Matermacc MSD széria 4-6 m közötti munkaszélességben. A Matermacc UST mulcsvetőgép 4,5 illetve 6 m munkaszélességben áll a vevőink rendelkezésére.
Kolozsvári István, marketing menedzser; Szűcs Sándor, marketing menedzser, KITE Zrt.
1. Gabonavetőgépek választásánál több szempontot is figyelembe kell venni, mint például a következőket:
- elmunkált magágyba akarunk vetni vagy direkt vetést szeretnénk alkalmazni
- a bevetendő terület/talaj minősége, kell-e magágykészítő szerelvénnyel felszerelt vetőgép vagy sem
- a kivetendő mag mennyisége
- a vetésterület mérete
- a vetőgép tömege, vontatási igénye
A KITE Zrt. széles portfóliójának köszönhetően minden vetési körülményre tud megfelelő gabonavetőgépet ajánlani.
A pneumatikus magtovábbítású John Deere 740A gabonavetőgépeink kis tömegük révén minimális vontatási teljesítményt igényelnek. 6-9 m-es munkaszélességben elérhetőek, így nagy területteljesítményre képesek. Extra támkerekek vannak a szárnytagokon elhelyezve, így minimális a talajtaposás és nedvesebb talajállapot mellett sem ragadnak be, köszönhetően a sárkaparó szerelvényeknek. Magadagoló rendszerük 1-410 kg/ha vetőmag kijuttatására is képes.
A soronkénti max. 50 kg-os vetőcsoroszlya-terhelés nagy sebességnél is képes egyenletes vetési mélység tartására. ISOBUS-os vetőgépeink alkalmasak a precíziós gazdálkodás követelményeinek teljesítésére (szakaszolás, vetésellenőrzés, dokumentálás, differenciálás).
A John Deere 750A vetőgépeink vetőegységeit az egytárcsás vetőcsoroszlya és a csoroszlyánkénti extra 250 kg-os nyomásfokozás teszi direkt vetésre alkalmassá. Így akár talajelőkészítés nélkül is elvethetjük kultúráinkat.
A John Deere 750A vetőgéppel akár talajelőkészítés nélkül is vethetünk – fotó: KITE Zrt.
A Köckerling gyár VITU kombinált vetőgépe beilleszthető a hagyományos és mulcsvetéses technológiába egyaránt. A gép talajművelő része egy kétsoros tárcsás boronából, illetve egy sor simítóból áll. A 450 mm átmérőjű, pozitív szögállású tárcsalapok segítségével kiváló minőségű magágy készíthető a vetéssel egy menetben. A 6 m-es munkaszélességű VITU combi kivitellel, osztott magtartálya révén megoldható a vetéssel egyidejű műtrágya-kijuttatás is.
A Köckerling Ultima vetőgép pedig egy univerzális vetőgép, amely a késes vetőegységei miatt nem tömődik el, jól boldogul a nedves és száraz talajviszonyok mellett is.
A Köckerling VITU kombinált vetőgép beilleszthető a hagyományos és mulcsvetéses technológiába is – fotó: KITE Zrt.
2. Nagy munkaszélességű gabonavetőgépek precíz, egyenletes magtovábbítását a központi magtartályból pneumatikus módon tudjuk megoldani, ezért
ahol a nagy munkaszélesség és területteljesítmény alapkövetelmény, ott kizárólag pneumatikus rendszerben gondolkodhatunk.
A pneumatikus magadagolás jóval pontosabb mechanikus társánál, a központi adagolóhenger gyors állításával pedig jelentősen könnyebb az átállás a különböző vetőmagvak között, a magtartály gyorsan és egyszerűbben üríthető mechanikus kivitelnél. Ezért a gép igazi előnyét ott mutatja meg, ahol sokféle vetőmagot kell elvetni rövid idő alatt. Kis mennyiségű vetőmagnorma sem okoz gondot, valamint a magtartály töltése egyszerű, egy állásból teljesen feltölthető a központi tartály.
Markovics Tamás, termékmenedzser, Kuhn Center Magyarország KFT.
1. A gabonavetőgépek típusát a talajművelési technológia, és a vetéstechnológia nagymértékben befolyásolja a kiválasztáskor. A mechanikus gabonavetőgépek nem végeznek a vetéssel egy menetben talajművelést, előre elkészített talaj szükséges nekik. Az ilyen típusú vetőgépek legtöbbje egytárcsás (ilyen a KUHN palettájában a Premia) kivitelű, de a duplatárcsás gabonavetőgépek (ilyen a KUHN palettáján a Sitera, Integra, Venta) is elég elterjedt ebben a szegmensben. Ebben az esetben a csoroszlyanyomás 25-45 kg-ig állítható, hogy rosszabb magágy esetén is megfelelő vetésminőséget tudjunk elérni.
A mechanikus gabonavetőgépek nem végeznek a vetéssel egy menetben talajművelést – fotó: Kuhn
A KUHN ESPRO mulcsvetőgép beilleszthető a hagyományos és mulcsvetéses technológiába egyaránt. Az ESPRO mulcsvetőgépek univerzálisan alkalmazható vetésmegoldásokat kínálnak 3 métertől 8 méterig terjedő munkaszélességgel. Ezek a gépek egyetlen menetben végzik el a szántást követően a tömörítési és a vetési munkálatokat, legyen szó akár minimum művelésről vagy direkt vetésről, még szármaradványok jelenlétében is.
Az ESPRO 4000 RC és ESPRO 6000 RC univerzális mulcsvetőgépek a maguk 4 és 6 méteres munkaszélességével már kettéosztott tartállyal lettek felszerelve. Két mérő és elosztó rendszerrel lettek ellátva, amely képessé teszi a műtrágya szórására vagy egy második főnövény vagy vetőmagfajta kijuttatására a magnyomó keréksor előtt.
Még több kezelési lehetőség:
• Egy vagy két főnövény vetése.
• Egy főnövény és műtrágya egy menetben való kijuttatása
• Két különböző növény elvetése (fedőnövény, keverék…)
• Két különböző típusú vagy különböző fajtájú növény egyszerre vetése ugyanabba a sorba, miközben a mérés külön történik
• Egy főnövény elvetése ugyanabban a sorban és a műtrágya kijuttatása.
Az univerzális mulcsvetőgépek több munkafolyamatot is elláthatnak egyszerre – fotó: Kuhn
2. A mechanikus gabonavetőgépek fix gerendelyes kialakításúak és 2,5-4 m munkaszélesség közötti érhetőek el. A pneumatikus gépek 3-8 m munkaszélességgel és 2,5 m szállítási szélességgel rendelkeznek. A mechanikus gabonavetőgépek a 10-12 km/h vetési sebességre lettek kifejlesztve, míg a pneumatikus vetőgépek 17-22 km/h vetési sebesség mellett is tartják a beállított magmennyiséget.
Tehát a pneumatikus gépek mindenképpen a nagyobb gazdaságokhoz lettek kifejlesztve, illetve bérvállalkozóknak, ahol az időtényező nagyon számít.
A pneumatikus gépek a nagyobb gazdaságokhoz lettek kifejlesztve – fotó: Kuhn
A KUHN ESPRO vetőgépen található CROSSFLEX csoroszlyarúd a munkavégzés körülményeitől és a menetsebességtől függetlenül optimális mélységtartással veti el a magot. A rúd kereszt alakú profilcsőből készül. Minden csoroszlyakar négy darab poliuretán blokkon keresztül csatlakozik a rúdra, amelyek úgy működnek, mint egy-egy kisebb rugó. Az eltolt helyzetű kettős tárcsák megnyitják a magbarázdát, majd pontosan belehelyezik a vetőmagot.
A pneumatikus magadagolás jóval pontosabb mechanikus társánál, a vetőmag kijutatott mennyiségéről egy elektromos magadagoló gondoskodik melyet 1,5-450 kg között fokozatmentesen lehet állítani.
Minden KUHN ESPRO vetőgépre a külön megvásárolható első tömörítő kerekek egyenletes talajfelszínt hoznak létre:
• Száraz talajon előtömörítést végeznek és megtörik a rögöket, ami megkönnyíti a tárcsák munkáját.
• Lazább talajban is könnyedén vontatják a vetőgépet.
A vezető a változó munkakörülményekhez azonnal igazodva a fülkéből szabályozhatja a kerekek nyomását.
Az első tömörítő kerekek egyenletes talajfelszínt hoznak létre – fotó: Kuhn
Mészáros Rajmund, product manager, Kverneland Group Hungary
1. Természetesen a gazdaság mérete az egyik legfontosabb szempont, ami behatárolja a lehetőségeket a gépválasztás szempontjából. Ezzel egyidejűleg legalább olyan fontos tényező a gazdaság területeire jellemző talajadottság, és az alkalmazott termesztési technológia figyelembevétele, melyek által kiválasztható a gazdaság számára megfelelő vetőgép.
Ezeken túlmenően lényeges, hogy számoljunk az időtényezővel is, amiből jellemzően igen kevés áll rendelkezésre a szeptember/október körüli időszakban, amikor is gőzerővel folyik a betakarítás, valamint a talajelőkészítés az őszi kalászosok számára. Ezért kulcskérdés hogy a rendelkezésre álló időt a leghatékonyabbam használjuk ki, lehetőség szerint menetszámot csökkentve, úgy, hogy az időjárás okozta nehézségeket is számításba vegyük. Mindezeket figyelembe véve, az ideális választás egy univerzális vetőgép lehet, amely valamiféle elmunkáló eszközzel van ellátva.
.jpg)
Az ideális választás egy univerzális vetőgép lehet, valamilyen elmunkáló eszközzel – fotó: Kverneland
A Kverneland termékpalettában az U-drill vetőgépcsalád tárcsás elmunkálóval van felszerelve, melynek mélységállítása a traktorkabinból történik, ha pedig nincs rá szükség, egy gombnyomással kiemelhető, és szimpla vetőgépként használhatjuk, így igazodva az aktuális talajállapothoz.
A gépet mellső és hátsó keréksorral ellátva kínáljuk, ezzel biztosítva a vetőcsoroszlya pontos mélységtartását, a minimális talajtaposást, és az optimális rögaprítást, mely feltétele a megfelelő talaj-mag kapcsolat létrehozásának. A vetőcsoroszlya mélység- és nyomásállítása szintén a traktorkabinból végezhető el. Az U-drill vetőgépcsalád 3, 4, 6 méteres, merev illetve csukható kivitelben érhető el, műtrágya-kijuttatásra alkalmas verzióban is. Az U-drill vetőgépcsalád teljes Isobus kompatibilitása lehetővé teszi a gép vezérlését a traktor saját termináljáról, vagy egy meglévő monitorról, amennyiben az is Isobus kompatibilis.
A Kverneland a pneumatikus vetőgépek gyártásában elkötelezett – fotó: Kverneland
2. A Kverneland vetőgépek eredete a méltán híres Accord gépekben gyökerezik. Az Accord gyárnak igen sok szabadalmat, és egyedi megoldást köszönhetünk, mint például az Accord adagoló egységet és elosztókúpot, melyet kifejezetten a pneumatikus vetőgépekhez fejlesztettek ki. Ezzel megnyílt az út a központi tartályos, széles munkaszélességű vetőgépek gyártásának irányába.
A Kverneland a mai napig is jórészt csak pneumatikus vetőgépeket gyárt, hiszen a rendszer megannyi előnyt hordoz a gazdálkodók számára. A központi tartály feltöltése egyszerűbb, akár csigás, akár big-bag zsákos feltöltés esetén. A leforgatás szintén könnyebben végrehajtható egy központi adagoló egységen, mellyel időt takaríthat meg a felhasználó. A rendszer sajátosságából adódóan gyorsabban átállítható a munkagép aprómagról, normál vetőmag vetésére. Összességében elmondható hogy a Kverneland elkötelezett a pneumatikus vetőgépek gyártásában.
Petróczki Gábor, ügyvezető-tulajdonos, Start Agro Kft.
1. A vetőgép típusát a talajművelési technológia is alapvetően meghatározza. Hagyományos talajművelés esetén jellemzően nagy a választék a gépek között. Ezek nem végeznek már semmilyen talaj-előkészítési műveletet. Javasolt a tárcsás csoroszlyás gépeket választani, nedvesebb talajkörülmények között is jobban használhatók, mint a csúszócsoroszlyás gépek. A csoroszlyanyomás tekintetében legyen elvárás a minimum 20-30 kg-ig állítható behúzóerő, hogy rosszabb magágy esetén is megfelelő vetésminőséget tudjunk elérni.
.jpg)
A tárcsás csoroszlyás vetőgépek nedvesebb talajkörülmények között is jobban használhatók. mint a csúszócsoroszlyás gépek – fotó: Start Agro Kft.
A mulcstechnológiás talajműveléshez a kombinált vetőgépek jól használhatók. Ezeken jellemzően egy tárcsás művelőegység és lezáró henger (jellemzően a gép kerekei) végzik az utolsó talajműveletet a gondozott tarlón, mögöttük a tárcsás csoroszlyasor. Itt már 100-120-kg az elvárt nyomás a megfelelő vetés érdekében. A Pneusej hagyományos függesztett, kompakt vontatott, nagyüzemi vontatott és mulcstechnológiás 3-6 méteres pneumatikus gépeket kínál prémium minőségben, elérhető áron.
2. Mechanikus gépet csak a kisgazdaságoknak érdemes venniük egyszerű, könnyű felépítésük és kedvező áruk miatt. A pneumatikus gépek egyértelmű előnye, hogy a dózis központilag állítható, egyszerűbb a leforgatás, a tartály töltése, ürítése és nagyobb munkaszélességű gépeket lehet belőlük készíteni.
.jpg)
A pneumatikus gépek előnye, hogy a dózis központilag állítható, egyszerűbb a leforgatás, a tartály töltése és ürítése – fotó: Start Agro Kft.
Egyetlen hátrányuk a tábla szélén a vetéshiány, amit az okoz, hogy a magnak időre van szüksége, míg az adagoló egységtől a magárokig jut. Ezt a problémát tudja kiküszöbölni a GPS vezérlésű elektromos hajtású magadagoló, ami elő-adagolással korábban útjára indítja a magot. A rendszer további előnye, hogy menet közben, akár kijuttatási térkép alapján változtatható a kijuttatott mennyiség.
Minden Pneusej gép rendelhető elektromos hajtású magadagolóval és kiegészíthető GPS vezérléssel, így precíziós gazdálkodásba is illeszthető. Különlegesség továbbá a Venga kompakt vontatott vetőgép, amit 1800 literes tartályával, 6 m munkaszélességével egy 100 lóerős traktor is kényelmesen üzemeltet sík vidéken.
Dr. Kalmár Tibor, ügyvezető, Väderstad Kft.
A Väderstad kínálatában a 3 és 4 m munkaszélességű mechanikus, valamint a 3-9 m munkaszélességű pneumatikus vetőgépek egyaránt megtalálhatók. Mivel mindkét típust gyártjuk, tudjuk, hogy téves az a feltételezés, hogy a levegős gépek pontosabbak, hiszen az elosztófejben a magok véletlenszerűen találják meg az útjukat az egyes magvezető csöveken át a csoroszlyákig.
Fontos, hogy a vetőgép a talajtípus és a talajművelési technológiától függetlenül tegye a dolgát – fotó: Väderstad
A vetőgépek megválasztásának fontos szempontja a technológiai rugalmasság, ami azt jelenti, hogy a vetőgép a talajtípus és a talajművelési technológiától függetlenül teszi a dolgát, azaz kisebb-nagyobb mennyiségű felszíni szármaradvány sem akadályozza a vetést. A 125 mm-es, klasszikus gabona sortávolság szerintem a legideálisabb a hazai technológiai viszonyokhoz. Sokan vesznek úgy vetőgépet, hogy ezen egyszerű paraméter felett átsiklanak.
A pontos vetés 1-2 kg/ha magráta esetén is elvárás, a menetsebesség pedig nem lehet limitáló tényező. A 100 kg-ot maghaladó csoroszlyanyomás kötött talajokon előnyt jelent.
Fontos szempont ma már az automatizálhatóság, a Spirit vetőgépcsalád egyes modelljein például fülkéből állíthatjuk a csoroszlyanyomását, valamint a tárcsás rendszer és a követőborona művelési intenzitását, a Rapid A modelleken pedig bemutattuk a SeedEye magszámláló rendszert, ami négyzetméterre megadott magdarabszámot vet, nem pedig kilogrammban magadott magmennyiséget.
A Rapid A SeedEye magszámláló rendszere négyzetméterre megadott magdarabszámot vet – fotó: Väderstad
A Väderstad több mint 25 évvel ezelőtt új trendet állított fel a gabonavetőgépek piacán, amit azóta minden gyártó több-kevesebb sikerrel átvett, mégis mindig sikerül egy picivel mások előtt járnunk a fejlesztések terén.
|
