Kalászosok
A kalászosok elnevezés egy gyűjtőfogalom azon gabonafélék számára, amelyek magjai az úgynevezett kalásztermésben helyezkednek el. A kalász egyfajta gabonafej, a kenyérgabonafélék összetett füzéres virágzatát nevezzük így, amely tulajdonképpen egy csoportos termés, amelynek egyes részegységei (toklászai) csúcsán gyakran hosszabb növényi szőrök, illetve szálak találhatóak.
Legfontosabb kalászos növényeink a búza, a rozs, az árpa, a zab, a tritikálé és a rizs. Az egyes kalászos gabonák tulajdonképpen különböző perjefélék leszármazottai, amelyeket elsősorban táplálkozás céljára felhasználható magjaik, illetve más ipari célokból termesztenek, ősidők óta az emberiség fő táplálékforrásai közé tartoznak.
A különféle kalászosok gyomnövényei igen sokfélék lehetnek, ezért a kalászosok őszi gyomirtása ugyanolyan fontos, mint a kalászosok tavaszi gyomirtása. Ugyanakkor a kalászosok termesztése során legalább ennyire lényeges szerepe van a kalászosok növényvédelmének is, hiszen jó néhány kártevő veszélyeztetheti a kalászosok kiterjedt mezőit. A kalászosok vetőmagjai a modern növénynemesítési technológiáknak köszönhetően szerencsére egyre kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkeznek, amelynek szintén szerepe van a különféle kártevőkkel szembeni fokozottabb ellenálló képesség megteremtésében.
Lépjen szintet a kalászvédelemben! (x)
Tudja biztonságban a búzaterményét!
Növényvédelmi előrejelzés: Megnőtt a fertőzésveszély! Mutatjuk, mi ellen kell most védekezni
A szőlőben itt az ideje a lisztharmat és a peronoszpóra elleni védekezésnek, a csonthéjasokat egyre több kártevő támadja
Helyzetjelentés Veszprém vármegyéből: az árpa biztató, az őszi búza már kevésbé
Búzából az átlagosnál gyengébb terméseredmények prognosztizálhatóak.
Syngenta: megújuló kukoricagenetika, újfajta nitrogéngyűjtő baktérium, jubiláló talajfertőtlenítő
Új korszak kezdődött az agráriumban, a Syngenta ennek jegyében hívta szakmai találkozóra a gazdákat.
Helyes őszi gyomirtás nélkül a kalászosok nem bírják a versenyt a nedvességért – gazdariport (x)
Egészségesebbek lesznek a növények, nagyobb lesz a termésmennyiség.
Kalászosok biotermesztése: ismerd meg a fajtaválasztás szempontjait
Az eredményesség függhet tőle.
A megszokott vetésforgónak annyi! Ideje átgondolni, mit termesszünk
A termelők bizonytalanok többek között abban is, hogy meddig működhet az importtilalom.
Vigyázz! Az újra emelkedő hőmérséklet beindíthat egy fertőzési hullámot a kalászosokban (x)
Jótett helyébe jót várj a gabonától is!
Kalászos gabonák gombaölő szere, ami biztos tudással rendelkezik a jelen és a jövő kihívásaival szemben (x)
Hosszú hatástartam, zöldítő hatás, termésnövekedés.
A kalászfuzáriózis megelőzése segíti az élelmiszerbiztonság javítását
A mikotoxinoknak komoly a humán- és állategészségügyi kockázata.
Az őszi kalászosoknak ez adja a legnagyobb löketet (x)
A Syngentánál kiemelt figyelmet kap a kalászosok nemesítése és termesztés-technológiájának fejlesztése.
Az enyhe tél előrehozza a tavaszi növényvédelmet (x)
A megelőzésre kell törekedni annak érdekében, hogy ne alakuljon ki sejtkárosodás.
Ideje REVANS-ot venni a kalászoskárosítókon! (x)
A KITE Zrt. 2023-ban sem hagyja partnereit kalászostechnológiai csomagajánlat nélkül.
Mi történik a magyar rozstermesztéssel?
Mindenkinek megérné nagyobb hangsúlyt fektetni a kalászos növényre.
Repcében a regulátorozást, kalászosokban a gyomirtást végezzük el! – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés
A repce őszi regulátoros kezelése a téli mostoha körülmények átvészelésében segít.
Sűrűn kell szemlézni a repcét! – szántóföldi növényvédelmi előrejelzés
A repceperonoszpóra és a fómás levélfoltosság esetében is várható a fertőzés erősödése.
Rendesen megugrott a vetőmagok ára, visszaeshet a forgalom
A szélsőséges időjárás a vetőmag-szaporítást is hátráltatta.
Őszi kalászosok alaptrágyázása 2022 őszén: megéri, nem éri meg? (x)
Nem egyszerű kérdés.
Kell-e gyomirtani ősszel a kalászosokat? (x)
A rövid válasz az, hogy igen.
Teljesen új, természetes hatóanyag fékezheti meg a gabonák gombabetegségeit (x)
A Corteva 2023 tavaszán mutatja be Magyarországon az Inatreq™ hatóanyagot.
Piactér
Cséplőgép,ritkaság,valódi gyüjtői darab, gyártva 1912-ben. Kalászosok és egyéb növények magvainak kicséplésére,továbbá alkalmas,gyűjteménybe,dekorációnak-stb.....
Fórum hozzászólások
Innovatív megoldások, újszerű ötletek »
Nem emlékszem hasonló témára (és én még úgy sem nyitottam egyet sem) Ide olyan gondolatokat, ötleteket írhatunk, amelyek megfogalmazódnak bennünk, vagy máshol látjuk, és nem tudjuk eldönteni, hogy bődületes marhaság, vagy új, eddig ismeretlen megoldási lehetőség. Vitaindítónak mehetne ez az Amerikai cikk Röviden összefoglalva: Az egész célja az u.n. táblaszél-hatás kihasználása: A táblán sávokat alakít ki, pl. 8-12 soros kukorica sávok, közötte alacsony növények (pl. szója). A középső növény termése kb. azonos, vagy minimálisan kevesebb, míg a magas növények termése jelentősen nő, mert lényegesen több napfényt kapnak. Mindez kiegészítették még azzal, hogy az egyes sorokban különböző hibridek kerültek. A szélső két sor alacsony magasságú, a második 2 közepe, míg a középső négy magas növésű hibrid volt. Az egyes hibridek termései a kontroll-parcellában 13,5, 14,4 és 12,7 tonna/ha voltak, míg így elvetve a két legszélső szélső sor hozama 16,9 t=ha volt, míg ugyanazon fajta hozama átlag 14,6, a másik két hibrid átlagos hozama 15,4 és 13,7 tonna/ha, a teljes hozamnövekedés átlagosan 0,82 t/ha volt. Ami még fontos volt, hogy az öntözővíz-szükséglet 560 mm helyett 200 mm-re volt csökkenthető. Több helyen megfigyelhető volt a középre vetett nővényre gyakorolt pozitív hatás is, pl. szél fékezésével, páratartalom emelkedésével. Szintén fontos változás volt, hogy a növényvédő gépek az alacsonyabb szójában közlekedve végezhettek állománykezeléseket a magasabb növényekben is. ki mit gondol erről? GPS megléte mellett, de el tudnám képzelni akár szója -kukorica, akár borsó-kukorica, akár szója-napraforgó, akár borsó-napraforgó, de még kalászos-napaforgó változatban is....
Sorközművelés! »
Válasz #468 hozzászólásra
Még a kalászost is
Phylazonit - az első magyar baktériumtrágya »
Válasz #202 hozzászólásra Repce vagy kalászos aratása után érdemes minél hamarabb, a tarlóhántáskor kijuttatni a Phylazonitot. De kijuttathatod például a repce vetése előtti utolsó talajműveletkor is. Kijuttatás tarlóbontáshoz
Búza és árpa vetőmagok a gyakorlatban »
Válasz #120 hozzászólásra Szia, ez gyakorlatilag megdőlés ellenállóvá teszi a kalászost. Vastagabb lesz a szár és nem nő olyan nagyon magasra. Olvass egy kicsit: http://www.mkk.szie.hu/dep/nttt/oktatas/alapkepzes/2011tavasz/Kom_2011marc7.pdf
Vélemények a Claas Dominator 106 kombájnról »
Válasz #4554 hozzászólásra
http://www.kom-belt.hu/alkgyart.html Náluk érdeklődj, nekem a magfelhordó+ kalász visszahordóra mondtak 95 körül bruttóban. Kb fele-fele arányban oszlott meg a kettő ára és kompletten, gumikkal, mindennel együtt. Jövő szezonra ki kell cserélnem mert nagyon nyúlottak. Én egyébként már régóta náluk vásárolok a domihoz.
Szakmai rendezvények »
Kezdődnek az év eleji szakmai rendezvények. XVIII. DuPont Növényvédelmi Konferencia Az elmúlt évek hagyományai szerint a DuPont Magyarország ez évben is megrendezi szezonnyitó konferenciáját. Az immár tizennyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő rendezvény idei fő témái a kalászosok, a kukorica, a napraforgó és a repce növényvédelme. Meghívó itt Időpontok és helyszínek: 2012. január 4. Hajdúböszörmény, Művelődési Ház, Bocskai tér 4. (városközpontban) 2012. január 5. Orosháza, Petőfi Művelődési Központ, Kossuth u. 1. (városközpontban) 2012. január 6. Kecskemét, Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Deák Ferenc tér 1. (parkolás a Malom Bevásárlóközpont parkolójában) 2012. január 9. Gyöngyös, Károly Róbert Kutató-Oktató Nonprofi t Kft., Mátrai u. 36. B épületi előadóterem 2012. január 10. Győr, Széchenyi István Egyetem, Egyetem tér 1. Labor épület, E előadó (bejárat az Egyetemi Csarnok felől) 2012. január 11. Siófok, Hotel Vértes, Batthyány u. 24–25. 2012. január 12. Pécs, Kodály Zoltán Konferencia- és Koncertközpont, Universitas u. 4. 1. emeleti konferenciaterem 2012. január 13. Baja, Malom Étterem, Szegedi út 19.
Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »
Válasz #14185 hozzászólásra
Hangsúlyozom nem akarok vitatkozni, veled meg főleg nem, csak azért linkelem be a következő pár oldalt hogy nehogy valaki az általad állított és leírt baromságokat elhiggye és elfogadja, tudod ha valamiben nem vagy biztos akkor inkább ne írd le, vagy kérdezz meg hozzáértőt. Na lássuk mi is az a "kalászka" ami szerinted nem a kalászban van, hát akkor biztosan a gyökéren
http://www.nyf.hu/agrtud/sites/www.nyf.hu.agrtud/files/segedletek/PAZSITFUFELEK%20VIRAGZATA.pdf Ja és még ha valamit nem tudsz kérdezz nyugodtan szívesen állok rendelkezésedre, persze csak akkor ha tudom a választ, mert veled ellentétben én sajnos nem értek minden növényhez
Kalászosok műtrágyázása »
Válasz #1066 hozzászólásra Kívánságod parancs.:) Kérlek hívd fel az alul található szaktanácsadó számát, segíteni fog hogy hozzád közel hol kapsz. Minden kérdésre itt a válasz. Tessék. Legalul van egy link zölddel nyisd meg és olvashatod magyarul miről is van szó. Jó munkát. "Fórum hozzászólások Lombtrágya | Szabi. küldte be 2011-05-04 11:44:20-kor Kukorica- és gabonatermesztésben több termés, jobb minőség érhető el EPSO Top levéltrágyázással Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elő gabonaféléknél. A látható hiánytünetek többnyire a szárbaszökés idején figyelhetők meg, a kalászolás időszakában azonban eltűnhetnek. A hiány következményei: késleltetett növekedés, majd terméscsökkenés, minőségromlás. Magnézium levéltrágyázási kísérletekben beigazolódott, hogy az olyan gabonaállományok is, melyekben hiánytünetek nem észlelhetők, 5%-ig terjedő többlet szemterméssel reagálnak a keserűsó-oldat permetre, esetenként 8 % terméstöbblet is elérhető. Gyakorló gazdák tapasztalata szerint a gabona kezelése keserűsópermettel növeli a szárszilárdságot, nagyobb kalászokat eredményez, és a vadkár is kisebb. (A keserűsó a növények számára közvetlenül felvehető magnézium-szulfát, hatóanyagtartalma 16% MgO és 13% S. Kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül). A magnézium felvétele az egész tenyészidőszakban folyamatos A magnézium nemcsak a klorofillban nélkülözhetetlen, hanem ezen kívül több mint háromszáz enzim aktiválásával vesz részt az anyagcserében, különösen az energia-, fehérje- és szénhidrát-anyagcserében. Éppen ezért lehet a meghatározott fejlődési szakaszban alkalmazott kiegészítő, gyorsan ható magnéziumellátás eredményes. A káliumtól eltérően, melynek felvétele a virágzással gyakorlatilag befejeződik, a magnézium felvétele a gabonanövényeknél egészen az érésig tart. Mivel a magnézium nemcsak a növekedéshez, hanem az optimális szemképzéshez is szükséges, a talaj magnéziumellátottsága fontos tényező. Amennyiben ez nem kielégítő, vagy kedvezőtlen körülmények, mint pl. a szárazság akadályozza a magnézium felvételét, a keserűsóoldat permetezés termésmeghatározó szerephez jut. A levéltrágyázást tehát a kedvezőtlen felvételi viszonyok hatásának kiküszöbölésére is alkalmazhatjuk. Betakarításkor az összesen felvett magnézium 50%-a a szemben található (1.táblázat). A gabonanövény a szemben felhalmozott magnéziumnak csak kis részét veszi fel virágzás után a talajból. Legnagyobb részét a szárból és a levelekből transzlokálja, adja át a szemtermésbe. Fontos: A gazdának alapvetően a talaj magnéziumellátottságát kell szem előtt tartania, módjában áll azonban a vegetációs időszakban célzott keserűsó-oldat levéltrágyázással a szem magnéziumfelvételét elősegíteni. A levéltrágyázás semmi esetre sem helyettesítheti a talajtrágyázást. A talajvizsgálatok alapján gyengén ellátott talajokon elengedhetetlen a talajtrágyázás ESTA Kieserittel (25% MgO és 20% S ). A magnézium levéltrágyázás módja és ideje Az oldat növényvédelmi permetezőgépekkel kijuttatható, mivel a keserűsó maradék nélkül oldódik, a fuvókák nem dugulnak el. Az anyagra jellemző, hogy a zsákokban összeáll, ez azonban nem befolyásolja az oldhatóságát. A permetező trágyázáshoz javasolt oldatkoncentráció 5%, vagyis 5 kg keserűsót oldunk száz liter vízben. Amennyiben kis oldatmennyiségeket (200 l/ha) használunk, továbbá akut látható magnéziumhiány esetén, a permetezést 5-10 napos időközönként többször ismételjük meg. A keserűsó-oldat kijuttatása sok esetben összekapcsolható a növényvédelmi permetezésekkel. A keserűsó folyékony műtrágya oldatokkal is keverhető (pl. karbamid-ammónium-nitrát oldat). Ez esetben azonban figyelembe kell venni a gyártók ajánlásait. A legkedvezőbb alkalmazási időpontokat és a hatás helyét a 2. táblázat tartalmazza: 1. Alkalmazás bokrosodás és szárbaszökés idején A magnéziumfelvétel és a növekedés között a szárbaszökés kezdetéig, -majd a szemnövekedés időszakában ismét- szoros a kapcsolat (1.ábra). A szárbaszökés idején a magnéziumfelvétel nem tud lépést tartani a növények gyors növekedésével. Ennek következménye: a felvétel csökken, a növények magnéziumtartalma erősen felhígul, hiánytünetek lépnek fel (1. kép). Ezek később eltűnhetnek, – ha a magnéziumhiányt nem a talaj gyenge magnéziumellátottsága idézte elő – de mindig minőségromlás és terméskiesés következik be. Keserűsó-oldattal nem csak azért kell permetezni, hogy a hiány időszakát áthidaljuk, hanem azért is, hogy az ne alakulhasson ki. 2. Alkalmazás virágzás és érés időszakában A második kritikus időszak a virágzás utáni idő. Ekkor vándorol a levelekben képződött keményítő a magvakba. Minél tovább marad a zászlóslevél zölden (marad meg a klorofilltartalma), annál jobb lesz a szemtelítődés. Ezért nagyon szoros az ezerszemtömeg korrelációja a szem Mg-tartalmával. Kis Mg-tartalom kis ezerszemtömeget eredményez (2.ábra). A gazda ez esetben a keserősóoldat permetezéssel célzottan segíti a termésképzést. Ez a művelet átlagosan 700-1.500 Ft/ha költséggel igen gazdaságos és hatékony beavatkozás. Az 5%-os keserűsó-oldat alkalmazása abban a stádiumban a legeredményesebb, amikor a kalászok, illetve a bugák már teljesen láthatók. Ekkor a magnézium nagyrészt a toklász és pelyvalevél, vagyis a szem környezete veszi fel. A keserűsó kereskedelmi forgalomba EPSO Top néven kerül. Összetétele: 16% MgO és 13% S. Az egyidejű kénpótlással a kén-hiánytünetek is megelőzhetők (2. kép). Egy a gabonákra és kukoricára kiválóan alkalmazható mikroelemekkel dúsított keserűsó is forgalomba kerül: EPSO Combitop néven a cinkkel és mangánnal kiegészített változata kapható. Összetétele: 13% MgO, 13% S, 1% Zn, 4% Mn. A cink: - fontos a növekedéshez, - hiányra utaló tünetek: satnyaság, aprólevelűség, rozetta-képződés, a búzán sárgás-fehéres foltok jelennek meg, ami a levél teljes hosszára is kiterjedhet. A mangán: - számos enzimet aktivál, ezáltal sokoldalú hatást gyakorol a növények anyagcseréjére, - növeli a növény betegség-ellenállóságát, - a klorofillképzésen keresztül a fotoszintézist, a nitrát-redukciót és az aminosavak képzését is befolyásolja, - hiányában az idősebb levelek világosabb színűek lesznek, ráeső fényben világos pettyesnek tűnnek, zöld foltokkal az erek mentén. - hiánya súlyos esetben a fiatal hajtások száradását is okozhatja. - hiánya főleg humuszban és tőzegben gazdag talajokon jelentkezik. Milyen adagokkal? EPSO Top-ot gabonára 2 alkalommal, összesen 25 kg/ha dózisban: 1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-12,5 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat), 2./ virágzás után az érésig, 10-12,5 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges). EPSO Combitop-ot búzára és kukoricára, összesen 25 kg/ha dózisban: a vegetáció kezdetétől (ha már látszanak a hiánytünetek, akkor azonnali kezelés szükséges)--> 2 x 12,5 kg/ha, 15 napos szünettel. Búza esetén: 1./ bokrosodás, szárbaszökés kezdetén, 10-15 kg/ha (szemképződmények kialakulására hat) 2./ virágzás után az érésig, 10-15 kg/ha (a szem növekedéséhez szükséges megfelelő magnézium-ellátás szükséges) Így összesen 25 kg/ha magnézium-szulfát kijuttatásával 3,25 kg MgO-t, 3,25 kg S-t juttatunk ki. Kukorica esetén: 2-3 x 15 kg/ha: 1.4 leveles állapotban, 2.8 leveles állapotban, 3.10 leveles állapotban. További felvilágosítást ill. katalógust kérhet a 30/2320154-es telefonon vagy a zsom.eszter@t-online.hu címen. Dr. Zsom Eszter, szaktanácsadó K+S KALI GmbH 30/232 01 54 " http://www.kali-gmbh.com/export/sites/kali-gmbh.com/en/pdf-broschures/hu-product_programme.pdf Moderálta: (575) 2012-03-28 19:35:32
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #3107 hozzászólásra idén Calibánnal permeteztünk már +hyspray+4liter genezis kalászos! Caliban
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #4205 hozzászólásra hát eszerint nem az igazi: "Fuzárium 1,2–2,0 l/ha Évi: 35 nap Preventív jelleggel, a zászlós levél megjelenését követôen vagy kalászhányáskor, virágzáskor Évente maximum két alkalommal használható. A két kezelés közti várakozási idô minimum 21 nap. " részletek itt
Massey Ferguson kombájnok »
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=123643.596501 máté itt a link a kalászos gabona definíciója 2§ 77. A madaras program 63§ (4) n.) pont Szerintem egyértelmű!
Mezőgazdasági támogatások, agrárpályázatok »
Válasz #1861 hozzászólásra
GazdaNet engem is érdekelne.
ITT a rendelet.
Már csak arra vagyok kíváncsi,hogy közbeszerzéssel milyen "jó" árakat sikerül nekik összehozni a cimborákkal.
A képzés meg nem nagy durranás. Nem hiszem, hogy a kalászos tanfolyamoknál magasabb színvonalú lenne. Sok szakma amúgy felmentést is kap a képzés alól. Érdekes, hogy pl az aranykalászos nincs benne, csak a sima gazda. Ráadásul holt szezonra esik. Dec 15. az eredményhirdetés, 90 napon belül kell menni a képzésre. Ha valamiért nem sikerül akkor max 1 éven belül el kell végezni.
Mikorra derül ki a közbeszerzés eredménye? Mennyi lesz az annyi?
Búza és árpa vetőmagok a gyakorlatban »
A Minerág Kft Szekszárd búza kisérleti sor eredmények. http://www.minerag.hu/index.php?option=com_jotloader&view=categories&cid=0&Itemid=58&lang=hu A " Kisérleti terület" "Kalászos fajta sor 2012" menü pont.
Kukorica várhatóan........! »
Ezek a képek Szekszárdon a Minerág Kft parcelláin készültek.http://www.minerag.hu/ A honlapon az elmúlt évi kísérleti eredmények is fent vannak kalászos , kukorica, napraforgó. Ez egy elég mély fekvésű föld. De ha körbenézel Tolna Megyében, akár Szekszárd környékén, siralmas a helyzet.
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #5881 hozzászólásra Búzára mehet kalászolás elött max 20liter/ha radistart fl kiegészitésképpen 10liter zeon s. Radistart FL
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #6270 hozzászólásra Korompenész?? Az gyümölcsön van inkább nem? Tökre így néz ki a kalász is meg a levél is: https://www.google.hu/search?q=septoria+nodorum&ion=1&bav=on.2%2Cor.r_qf.&bvm=bv.48293060%2Cd.Yms&biw=1366&bih=667&um=1&ie=UTF-8&hl=en&tbm=isch&source=og&sa=N&tab=wi&ei=YLPJUaC2NISrOszCgJAL#imgdii=_
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #7303 hozzászólásra Teljesen egyetértek, sőt mi több a te tanácsodra veszem meg Athos gyomirtót, (és ezt meg is köszönöm) ez legcélszerübb, kalászoson kívűl szinte mindent kiírt, továbbá a kiszerelés is tökéletes! Nem alapozok a támogatásra, sőt hát pont ez miatt nem is számoltam bele! azért írtam hogy 0 ára... jövök ki! Sajnos a műtrágya meg anyagiakon múlik:( nem igen van közelemben input finannszirozó cég.
Szántóföldi permetezőgépek »
Válasz #2828 hozzászólásra Hát az a baj h.. kb évi 200-300 heki permetezés van, és most sok a kalászos, de jövőre vegyes lesz, én a hogy olvastam a fórumon ez lenne a nyerő http://permetezes.hu/termekek/legbeszivasos-kompakt-duplasugar/idkt-12003-pom-dupla-lapos-sugaras-fuvoka/ Szerintetek?
Claas medion 330-as, valamint Claas Mega 204, 208-as kombájnokról vélemények, tapasztalatok »
Válasz #575 hozzászólásra 15-20ha napi 35-45 mázsás kalászosban kényelmesen 4,5 m-es asztallal azt mondták mielött vettük hogy e-514 esel kifogják kerülni kalászba! hát igencsak menni kel a megával utánna 5,1es asztallal! semmi komolyabb baj nem volt még vele csak megy naprol napra de itt föleg kukoricában! ugyan az az om366la merci blokk van benne mint a 204megában egyedüli probléma hütöt hetente fujni kel! mert ha nem melegszik! jó találmány a megáknál a porelszivo! nekem még sosem melegedett nem fujtam szezon kozbe! https://www.youtube.com/watch?v=o3kQ2clokvIhttp://
Filmarchívum: traktorok és további mezőgazdasági témák »
Sziasztok, na akkor ehhez mit szóltok ? 1946 novembere. A rossz időjárás, a vetőmag és az igavonó állatok hiánya miatt csak elkésve foghatott az ország földművelő népe az őszi szántó-vető munkához. Az új gazdák minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az ország földjének egy talpalatnyi helye se maradjon bevetetlenül. Az őszi áldott esőtől megpuhult földet felhasítja az eke. A nagygazdáknál a traktor alaposan megkönnyíti a dolgot. Négyes eke hasítja a kövér barázdákat. A feltárult földet boronák egyengetik simára. A vetőgépbe ömlik a jövő termést jelentő mag. Az új gazdák nem tudják a traktor kölcsönárát megfizetni, és még ma is kézzel kénytelenek vetni. A kenyérmagvak a földbe kerültek, hogy rövid téli álom után kisarjadjon, és kalászba szökkenjen az ország éltető ereje, a mindennapi kenyerünk izzadtsággal szentelt ígérete. - 34 m (Zólyomi Gyula
Szója termesztése »
és a kukorica sortávról miért is álltál át a dupla gabonára??? Én eddig technikai okok végett is meg saját véleményem miatt is sűrű sorra vetettem, de vannak területek ahol egyszerűen a parlagfű megesz bennünket, persze csak szójában meg napraforgóban akar emberkedni, kalászos kukorica mindig arany tiszta. Ezért gondolok arra, hogyha kuki sortávba vetném akkor a kapával meglehetne sokmindent oldani. Továbbá a 12soros White direktvető gép is jobban használható lenne, akár úgy, hogy ősszel megcsinálnám a talajt neki eldolgozva készre tavasszal pedig hagy gyomosodna szépen, belevetnék a felzöldűlt pályába utána meg mehetne a glifozát rögtön vagy másnap, mire kibújik a szója és kívánja az életteret már nincs is konkurencia. Idén is volt hasonló törekvésünk tavasszal, jobbak is lettek azok a táblák, mert tiszta az egész! Egyedül a napraforgó árvakeléseket kellett kézzel kiszedni, de sok tábla ami folyóparti jó szójás placc az megmarad kukorica szója vetésváltásnak, van ami ....sor mellett van az búza-szója konstrukció, így a makuka egy idő után csak nem akar majd árvakelni hehe Moderátor által módosítva: 2015-04-07 14:19:50
Zabtermesztési kérdések »
Igen jól gondolod, legjobb majd tarlóban csinálni egy gyomirtó tarlóápolást. Az aratás után egy kicsit várni kell,hogy kihajtsanak a gyomok és akkor. Mindenképpen tárcsázás előtt. A rozsot csak úgy írtam,nyilván nem termelnek csak kevesen, egyébként is őszi kalászos de tavasszal a legnagyobb az összes gabona közül,igy a legjobban takar. A zab vonatkozásában érdeklődj vegyszer kereskedőnél mi van engedélyezve. Ha jó lesz a tavasz akkor azért meg lehet próbálni, csak minél hamarabb vesd el.
Talajközpontú művelés »
Válasz #8644 hozzászólásra Németek csinálják azt, hogy egy ilyen eszközük van és kész, mindent ezzel csinálnak. Kalászos után tarlót hántanak kuuva gyors tempóban vele, majd tarlóápolásként ha felgyomosodik rámennek újra megint másik szögben vagy keresztben akár!!!!!és lerakva mélyre már. aztán vetés előtt műtrágyát dolgoznak be magyágyat készítenek vele újra, vagy húzzák rá a prontót rapidot akármit. Bár én ez utóbbit a rövidtárcsára hagynám a másik traktorral és akkor mehetnének egymás után a gépek rugalmasan.
Zöldtrágya »
Válasz #545 hozzászólásra Wilde! Az én tapasztalatom, hogy amikor kalászos után másodvetésben zöldtrágyzol akkor kétféle rendszer van. Vagy vetsz mustárt és még ősszel talajba dolgozod mielőtt megvénül a szára, vagy vetsz olajretket és hagyod szétfagyni tavaszra. Nyílván mindkettőt lehet másképpen is csinálni, csak a mustár ha megvénűl akkor olyan lesz a szára mint a madzag, nehéz lesz bánni vele, tavaszra is megmaradhat elég erősen, amíg a retek egyszerűen elporlik szó szerint tavaszra, aztán a talajban kifagyott retek testek akar egy cukorrépa akkorák lesznek és 30centi mély lukak maradnak a helyén amit egy vékony művelősorral behúzol és kész a szíros talajod. Én csináltam ezt többször is és nagyon teccett, búza tarlót hántottam, majd meghúztam Fralazzal amikor megzöldült kcisit beszórtuk a retek magot és egy sor rövidtárcsával véknyan bedolgoztam, így az árvakelés meg egykét kelő gyom kiművelődött a tarlóápolással a retek meg szépen kelt utána. Idén mustárom volt azzal zöldtrágyáztam ezt befogom dolgozni de jövőre ha végre egyenesbe állok már akkor fogom folytatni ezt a tavaszig meghagyós olajretkes technológiát, csak nemfogok lazítani mindig hanem a hán tott tarlót zöldüléskor egy grubberrel leápolom vagy 15-20centi mélyen és kész ennyi lesz az alapmávelés ebből kel majd a retekmag és kész. 10literből meg a szórásköltségből lehet jó talajt csinálni. Viszont a kemény aszályban nemfog működni, kelesztő eső kell az aprómagnak meg utána is valami hogy éljen a történet. Idén első osztályú lenne ez a technika csak nincsen időm retekmagot szerezni mustár volt kéznél így most egyszerűség kedveért ezzel dolgozom.
T-25/A kistraktor »
Válasz #16506 hozzászólásra Szia ÖSzabi! Ha jól emlékszem talán korábban te tanácsoltad hogy tárcsa helyett grúbert nézzek a T-25 után. Legtöbbször kalászos utáni tarlóápolásra valamint kalászos előtti magágykészítésre használnám, ezért kerestem korábban tárcsát. A grúbert is használhatnám mindkettőre? Esetleg tavasszal is kukorica elé? Milyen kapák jöhetnének szóba? Körbejártam egy kicsit a témát és láttam a szárnyas kapákat, hát abból nem tudom mennyit bírna el, de vannak a szárnynélküliek is, azokból biztosan kellene legalább 5 db. Van valakinek ötlete ezzel a témával kapcsolatban?
Kukorica gyomirtása »
Válasz #329 hozzászólásra Legszivesebben elverném azokat akik ezt tarlókezelési hülyeséget kitalálták,10000ft hektáronkénti szerköltség=40 liter gázolaj árával,hasonlitsd össze a két dolgot,egy grúber és két rövidtárcsa simán belefér,nincs olyan gyom még ha évelő is kibir a kalászos betakaritásától az öszi szántásig feketén müvelt tarlóban enyi müveletet!
Kukorica gyomirtása »
Válasz #733 hozzászólásra Talaj pH 4,5 a szomszédoké 4 alatti, tehát ezen a téren lassú javulás mutatkozik, acat ellen tavaly a Dezormon leszerepelt, a zsurló meg szintén nem mindenhol feküdt ki tőle. A tarlókezelésről annyit, hogy ilyen kalászos árak mellett akg hiányában szotyi/kuku páros van csak a vetéstervben. A mechanikai gyomszabályozás is tervben csak a gond az hogy sok a partos terület és ott ez hagyományos kultivan nem igazán megoldható. Azon töröm a fejem hogy szotyi után tarlóhántok +lazítok és tavasszal hagyom előjönni a csillagpázsitot és glifoval kenem el a szája szélét.
Kukoricavetés »
Válasz #238 hozzászólásra Visz egy nagy f@xt..tarackbúzát kétszikű előveteményben kell megoldani vagy kalászos esetén tarlókezeléssel.
Bérmunka tarifák szántóföldön! »
Válasz #2705 hozzászólásra Persze! Tarlókezelésnél is, de pl árvz után visszafoglalt területeket is takarítottunk ki vegyszerrel, eleve állományt szárítani olajretek, szója esetében ésatöbbi. Mostanság az Amegát fújtuk olcsó volt és pont olyan amilyennek lennie kellett, mindent vitt! 4 literrel szoktuk fújni amúgy, pl Fecoéknál kell már 5liter mert ők "mindennél" vetésután keléselőtt totáloznak régóta. Majdnem mindegy mit fúj az ember egyébként. Az biztos, hogy bekellessz venni a technológiába, minden búzatarlót lekellessz kezelni ezzel mert ahol megcsináltuk kegyetlen tiszta és jó ődek vannak tőle, főleg ami már az őszön van lefújva, gondolom akkor a növény élettani munkája megfordúl és a gyökér felé kezd dolgozni raktározni no ilyenkor szívódik le gyökérbe is szépen az anyag és öli el ahogy kell. Végigkell menni a fődeken ezzel az évek alatt ahogy a forgó adja, kalászosok repce olajretek után meghántani gyorsan a tarlót aztán szépen szokott felzöldűni. Persze kérdés mi megy utána mert ha olajretek után búzát akarok vetni október elején de szeptemberre kerül az aratása akkor nemfogja kiadni időben dehát ezért nemfog minden évben mindenre jutni ez
Kukorica gyomirtása »
Válasz #3159 hozzászólásra Most kukoricában jó lesz a Monsoon, esetleg Principal, de mikor legközelebb lesz kalászosod, akkor utána csinál tarlókezelést és a nádas részen 5-6L/ha glifozát pl. Clinic+nedvesítő+műtrágya Meg talán a DUO-s kukoricák-ban Focus Ultra
GMO Magyarországon Pro és Kontra »
Egyébként ha csak szójában lenne Roundup Ready itthon azzal semmi gnd nem volna az a helyzet. Kint azért lett rezisztens több gyom mert minden évben többször glifóznak a földeken minden kultúrában. Itthon ha van egy vetésvátásod ahol jóesetben 3évente roszabb esetben két évente jut szója és akkor egyszer glifozátot fújnál, semmi de semmi gond nem lenne. A köztes kukorica és kalászos növények gyönyörűen gyomirthatók hagyományos "eu kompatibilis" vegyszereinkkel. Glifozátot tarlókezelés és desszikálás szinten ígyis juttatt ki mindenki pár éven belül, szóval így működne kizárólag szerintem és szóját is tudnán jobban termelni, mert így a kétszikű erős gyomokra a pulsar igencsak gyengén muzsikál...
Kinek milyen a repce, illetve a búza? »
Válasz #8089 hozzászólásra Felvételezés módja elég babrás, de talán megéri, ha a sárga rozsda és a pocok hagy búzát. 1 m X 1m területen megszámolni a kalászokat és a szemeket ha rövidít is az ember, átlagos kalászokból megszámol 50 darabot mennyi szem van benne. (természetesen az összes kalászszám kell!) Fajtaleírásokban lehet találni ezer mag tömeget grammban. Számolt szem ezer szem súlyához viszonyítva, ez 1 m2-en x 10000= becsült termésmennyiség. Egy 10 ha táblánál is csalódhat az ember ez alapján. Ránézésre is lehet bírálni, tőállományból, kalászhosszból (egyik oldalán szoktam a szemeket megszámolni a kalásznak, rövid kalász, ritka állomány, kevés termés. El lehet ezzel időzgetni, de úgyis a mázsán dől el minden :)
Mikor jön az ESŐ?! Agrármeteorológia, időjárás »
Válasz #23047 hozzászólásra
Nekünk kalászosban kezdődött azzal, hogy vadkár azután mindenféle gomba, fehérítő levéltetű, legújabban pocok invázió. Mindeközben folyamatos csapadékhiány, most meg a meleg. Férges egy év ez... 
Aratás »
ma levágtuk a borsot erre mondom mérjünk már rá a buzára mert nagyon roppanos 9,2 es vize volt igy bele kezdtünk gyorsan ez volt a legbetegebb buzám tiszta sárga volt de lucerna után lett vetve lazitoba meg tárcsába legszebb volt mikor megindult kapott 1 mázsa nitrot is betegség miatt iszonyat ritka lett a kalász benne pár folt pocok is rágta de 4 tonna meg volt szerencsére a többi kis darabot jobbnak nézem kiváncsi leszek rájuk....
T-25/A kistraktor »
Válasz #3366 hozzászólásra
Szeva Jancsi.
A letermett gombakomposzt csirketrágya,lótrágya,és szalma keveréke.
Korábban kihordtuk 1 gazda földjeire,de pár éve törvénymódosításnak köszönhetően első körben veszélyes hulladéknak,majd zárt termesztőházban "képződő" termésfokozó anyaggá minősítették.
Ökörség,mert nem a sátorban képződik,hisz úgy talicskázzuk be.
Istállótrágya hiányában és ilyen műtrágya árak mellett a letermett komposzt magas tápanyagtartalmának köszönhetően kézenfekvő volt a használata.
Kukorica alá sokat lehet hordani,de pl a kalászosok megdölnek ha igen kövér a föld.
Volt 1 ilyen próbaparcellánk (1ha)aminek az 1-ik felét meghordtuk,a másik felére már nem jutott,mert lelett szántva.
Tavasszal kukorica került a területbe.
Ez 2007-ben volt amikor felénk csak koratavasszal esett,meg szeptemberben eső.
Az 1-ik felén haragos zölden 2 méteres kuki,nagy 2 nyéllel,a másik fele 1,5méter volt apró kis görbe nyelekkel.
Na ide lett volna érdemes kihívni a törvényalkotókat,hogy saját szemükkel lássák milyen "rossz" ez az anyag a növényeknek.
Most 1 pesti céggel állunk szerződésben,akik továbbkezelés címén elszállítják tőlünk,gyakorlatilag hőerőművekben eltüzelik.
Nekünk bruttó 1 ft-ot fizetnek kilónként.
Ez az ismerős gazda megcsináltatta az 1ik földjére ezt a kihordási engedélyt 70e ft-ba fájt neki.
Az engedély 5 évre szól.
Fekete rendszám - piros rendszám »
Sziasztok Na ezeket a jogszabályokat aki betartya az nem a földeken dolgozik. Mezőgazdasági gépekkel a közutakon Mezőgazdasági gépekkel a közutakon A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. Tájékoztató A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól. A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló - többször módosított [36/2004. (IV.1), 77/2005. (IX.1.) FVM rendelet] - 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet a gépkezelői jogosítvány igénylésének és kiadásának feltételeit, továbbá az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet végrehajtásának elősegítésére a fontosabb tudnivalókat az alábbiakban foglaljuk össze. A rendelet kiadásának előzményei és indoka A munkavédelemről szóló törvény (Mvt) alapján, a veszélyes tevékenységekre (technológiákra) vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A törvény végrehajtása érdekében került sor az agrár ágazatban a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzat és az Erdészeti Biztonsági Szabályzat kidolgozására és közzétételére. (Előbbi a 16/2001. (III. 3.) FVM, utóbbi a 15/1989. (X. 8.) MÉM rendelettel került kiadásra.) A szabályzatokkal összhangban bevezetésre kerülő gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait. A gépkezelői jogosítványt a munkavégzés során a gép kezelőjének magánál kell tartania, és ellenőrzés esetén azt be kell mutatnia. A rendelet hatálya A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. pontja szerint a szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenységekre, illetve az e tevékenységekhez kapcsolódó szolgáltatásokra, valamint ezen tevékenységeket és szolgáltatásokat végző munkavállalókra terjed ki. Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szövetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogviszonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a fegyveres erők, fegyveres testületek, a hivatásos állami és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és más rendészeti szervek tagjai által szolgálati viszonyukban, a polgári szolgálatban végzett munka, valamint a munkáltató által kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka. (Mvt. 87. § 9. pont.) Ennek értelmében a rendelet hatálya - a gépkezelői jogosítvány beszerzésének kötelezettsége - nem terjed ki a családi gazdaságban munkavégzést folytató gazdálkodóra, a segítő családtagra. A gépkezelői jogosultság A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket. A rendelet 1. számú melléklete "b" oszlopa tartalmazza a gép megnevezését, "d" oszlopa pedig az adott gépre előírt szakképesítést a hatályos Országos Képzési Jegyzék szerint. A rendelet 1. számú melléklete "f" oszlopában az adott gépnél felsorolt képesítések szakmai vizsgái tartalmazzák a szükséges gépkezelői vizsga anyagát is, ezért az ilyen képesítéssel rendelkezők is igényelhetnek gépkezelői jogosítványt. Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Ennek megfelelően a rendeletben előírt szakképesítés jogelődjének minősülő végzettséggel rendelkezők igényelhetik a gépkezelői jogosítványt. Például: traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is. Ebbe a kategóriába tartozik a korábban hatályos Országos Képzési Jegyzék szerinti Traktorvezető (Mezőgazdasági gépkezelő) szakképesítés (26 1 8311 04 90 12 vagy 31 6280 09 azonosító számmal), továbbá pl.: a 7/1974. (II. 17.) MÉM rendelettel kiadott, az Állami érvényű bizonyítványt adó betanított munkásképzés munkaköri jegyzéke szerinti "21" számú traktorvezető képesítés, illetve a 13/1970. (V. 9.) MÉM sz. rendelettel kiadott jegyzék szerinti "1" számú traktorvezető képesítés. A mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában nem felel meg a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki. A gépkezelői jogosítvánnyal nem, de a mezőgazdasági vontató vezetésére vezetői engedéllyel rendelkező személy a közúti közlekedésben részt vehet (pl.: pótkocsival terményszállítást végezhet), de mezőgazdasági munkát (pl.: szántást) már nem végezhet. A gépkezelői jogosítvány ugyanakkor nem jogosít jármű vezetésére, azaz nem helyettesíti pl.: a traktor (mezőgazdasági vontató) vezetői engedélyt. A gépkezelői jogosítvány igénylése A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Képzési és Szaktanácsadási Intézete állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. (Cím: 1223 Budapest, Park utca 2.) A kérelemhez mellékelni kell: a) a kitöltött ADATLAP-ot, b) a jogosultságot igazoló bizonyítvány, oklevél hiteles másolatát, c) 1 db egy évnél nem régebbi fényképet (3 x 4 cm, hátoldalán: név, lakcím), d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló dokumentumot (a feladóvevényt vagy annak olvasható másolatát) Az ADATLAP, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (azaz befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. Az ADATLAP másolható és letölthető a következő Internet címről is: www.kszi.hu, A jogosítvány kiállításáért 2.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melyet készpénzátutalási megbízással az Intézet javára, a Magyar Államkincstár által vezetett 10032000-01743276 számlaszámra kell befizetni. Csoportos kérelem benyújtása esetén az igazgatási szolgáltatási díjat a csoportos kérelmet beküldő egy összegben utalja át az előző bekezdésben megjelölt számlaszámra. A kérelem elutasítása, illetve az eljárás megszüntetése esetén az igénylő részére a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a kerül visszafizetésre. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény igénylelje. A rendelet lehetőséget ad továbbá arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje. Ebben az esetben is csak egy ADATLAP kitöltésére van szükség és az igazgatási szolgáltatási díjat is csak egyszer kell befizetni. Az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézete a kiállított jogosítványt postai úton juttatja el a tulajdonosához. A gépkezelői jogosítvány érvényessége A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglakozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzése. Az érvényességhez szükséges továbbá, hogy a tulajdonos a gépkezelői jogosítványt aláírja, amellyel egyúttal az aláírásra szánt mező fölött elhelyezett szövegrészben előírtak tudomásul vételét igazolja. A korábbi években kiadott gépkezelői jogosítványok érvényessége A rendelet a korábbi években egyes szakmai vizsgát szervező intézmények által - jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére - kiállított gépkezelői jogosítványok használatára átmeneti időre lehetőséget nyújt. Ezen gépkezelői jogosítványok 2006. szeptember 1-ig érvényben maradnak és használhatók a gépkezelői jogosultság igazolására Kapcsolódó letöltések Az igénylőlap innen tölthető le! Cikk megjelenése: 2004-09-03 Utolsó módosítás időpontja: 2008-01-09 Forrás: FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet Aratás csak tűzvédelmi szemle után! Hamarosan ismét elérkezik a kalászos gabonafélék betakarítási ideje. A mezőgazdaság tűzvédelmi jogszabályi, így kötelező előírásai közül számos tétel megváltozott, mely vonatkozik a betakarításra és az ahhoz kapcsolódó munkálatokra. A nyári betakarítási munkákban dolgozó erő- és munkagépek tulajdonosainak a gépek tűzvédelmi felülvizsgálatát (a gépek szemléjét) el kell végezni. A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat a következőképpen rendelkezik: A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. Az aratás időszakában a mezőgazdasági vállalkozók a tűzoltó-parancsnokságok részéről tűzvédelmi ellenőrzésekre számíthatnak. Tájékoztató a nyári betakarítási munkák tűzvédelmi előírásairól Kombájnok tűzvédelme: ˇ a kezdődő tüzek oltására kitűnő a kézi tűzoltó készülék, amelynek utolsó felülvizsgálati időpontjának féléven belülinek kell lennie. A kombájn védelmére ezért kötelező a 6 kg-os A, B, C porraloltó tűzoltó készülék elhelyezése. A kisebb tűz eloltásával akár több millió forint tűzkár is elkerülhető. ˇ földelőlánc (hatékony földelővezeték) a súrlódásból adódó statikus feltöltődés ellen védelmet biztosítja, ezért fontos a megléte és a megfelelő hosszúsága. ˇ a kipufogódob nem lehet lukas, csatlakozása a motorhoz megfelelően kell lennie, nehogy kipattanjon véletlenül is szikra. ˇ akkumulátor csatlakozó saruinak karbantartása szintén a szikraképződés miatt fontos. ˇ Az akkumulátort le kell fedni legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető védő-burkolattal (gumiszőnyeg, kemény műanyag stb.), és megfelelően kell rögzíteni. ˇ a vezetőfülke alatti területen a hidraulikaolaj folyását, szivárgását meg kell akadályozni, hiszen tűz esetén a továbbterjedést nagyban elősegítheti. ˇ a zárt üzemanyag ellátó rendszernél a szivárgások, a gázolaj csepegése nem megengedhető, ilyen hiányosságot azonnal fel kell számolni. ˇ motorteret olajsártól, portól, léhától rendszeresen meg kell tisztítani. Traktorok tűzvédelme: ˇ itt is kötelező a kézi tűzoltó készülék rendszeresítése, hasonlóan mint a kombájnoknál. ˇ a kipufogódob megfelelő műszaki állapota a szikrázás megszüntetése miatt szintén előírás. ˇ a traktor oldalára kihelyezett nagyobb méretű akkumulátor tetejének tökéletes elszigete-lése védőburkolattal (pl. gumiszőnyeg), és annak megfelelő rögzítése szükséges. ˇ motorteret olajsártól, portól, rendszeresen meg kell tisztítani. Aratás tűzvédelmi előírásai: ˇ kombájnt a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal tölteni TILOS! ˇ Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni. A vasút és közút mentén az aratást követően legalább három méter széles védőszántást kell al-kalmazni. ˇ munkaszünet idejére a kombájnt a gabonatáblától, tarlótól és kazaltól legalább 15 m távolságra szabad leállítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor 3,0 méter védőszántást kell készíteni. ˇ erő- és munkagépet, valamint kombájnt a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, más munkát nem végezhet. ˇ olyan javítást, karbantartást, amely nyílt láng használatával, vagy üzemanyag elfolyással jár, a gabonatáblán (tarlón) nem végezhető el. ˇ gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő. és munkagépek vezető fülkéiben sem szabad. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet kijelölni, és vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni. A betakarítási munkálatok biztonságosabb elvégzése érdekében a fent felsorolt kötelezettségek betartására hívjuk fel mindenkinek a figyelmét! Bevált a piros rendszámtábla Az önjáró mezőgazdasági gépek és a hozzájuk kapcsolt futóművel ellátott eszközök műszaki alkalmasságát a Közlekedési Felügyelet szakemberei jól szervezett kistérségi vizsgáztatási akciók keretében végzik. Az idei évben ezt előre kijelölt helyszíneken, megfelelő lebonyolítás mellett – műszaki felszereltséggel rendelkező gépudvarokban – lehetett megoldani, majd a géptulajdonosok a műszaki alkalmasságot igazoló bizonyítványokkal felkereshették az okmányirodákat. A forgalomba helyezési kérelem kitöltésekor eldönthették, hogy a műszaki bevizsgálást követően igénylik-e a meglehetősen hosszú időtartamra szóló – ebből eredően a gazdák szempontjából kényelmes – ún. piros rendszámot. Ez öt évre érvényes, amelynek letelte után kötelesek ismét megjelenni a műszaki felülvizsgálaton. A másik lehetőség, hogy fél évre igénybe veszik az ún. E-rendszámot, mivel a múlt évtől ezt egy BM-rendelet szintén műszaki vizsgához kötötte. (Korábban ez műszaki felülvizsgálat nélkül is kiváltható volt.) – A mezőgazdaságban tevékenykedők számára kétségtelenül a piros rendszám igénybevétele látszik célszerűbbnek, és ennek alkalmazása már egyre jellemzőbb – mondja Bánki Tibor. Természetesen az ún. „túlméretes” járművek esetében – amelyek közül jó néhány a mezőgazdaságban is dolgozik – továbbra is érvényben vannak azok a közúti közlekedésre vonatkozó szigorú előírások, amelyek betartásától nem lehet eltekinteni. Az útvonalengedély és a túlméretes járművek vonulásának biztosítása elemi érdek a közlekedésbiztonság szempontjából, még akkor is, ha meglehetősen költséges módon lehet ezt betartani. Az 5/1990 és a 35/2000 BM-rendeletek minden tekintetben útmutatást adnak, ezek áttanulmányozását csak javasolni lehet a közutakon mezőgazdasági gépekkel felvonulók számára. Ideiglenes M betűjelű, zöld rendszámtábla a mezőgazdaságban A lassú járművekre vonatkozó eltérő szabályok A területi közlekedési felügyeletnél forgalomba helyezés előtti vizsgálat céljából be kell mutatni azt a lassú járművet, amely közúton személy- vagy teherszállítást végez, pótkocsit vontat, továbbá a lassú jármű teherszállító pótkocsiját is. * nem minősül teherszállításnak, illetőleg pótkocsi vontatásnak, ha a lassú jármű kizárólag saját eszközeit és berendezéseit szállítja illetőleg vontatja. Személyszállítást lassú járművel csak abban az esetben szabad végezni, ha a területi közlekedési felügyelet azt engedélyezte. * személyszállításnak minősül a vezetővel együtt kettőnél több személy szállítása, Lassú jármű és pótkocsija átalakításához előzetes engedély szükséges. Lassú jármű gépjárművé nem alakítható át. A BM rendelet szerint lassú járművel, illetve annak pótkocsijával közúti forgalomba akkor lehet részt venni, ha azt * nyilvántartásba vették, * igazoló lappal - rendelkezik, * törzskönyvvel látták el, és * érvényes rendszámtáblája van. A lassú jármű rendszámtáblája fehér alapon piros karaktereket tartalmaz. A rendszám kombinációja megegyezik az általános rendszámtáblával, vagyis három betűből és három számjegyből áll. A lassú járművel vontatott pótkocsi szintén a fentiekben leírt eltérő színű rendszámtáblát kap. A rendszám elvesztése, megrongálódása esetén az eljárás megegyezik a rendszámtáblára vonatkozó általános szabályokkal. Igény esetén egyéni illetve egyedi rendszám is engedélyezhető. A lassú jármű a többi járműre kiadott állandó forgalmi engedéllyel rendelkezik, melyen az "Igazoló lap" minőséget a hivatalos feljegyzések rovatba kell feltüntetni. A lassú jármű első forgalomba helyezésekor az előzetes eredetiség ellenőrzési eljárás a gépjárműveknél megszokott módon kell hogy történjen. Import esetén a külföldi forgalmi engedélyt, (harmadik országból származó import) vámokmányokat és számlát is meg kell követelni. Gyakori, hogy a lassú jármű más gépjárműből kerül kialakításra. Ilyenkor meg kell követelni a közlekedési hatóság által kiadott átalakítási, vagy összeépítési engedélyt. A jármű gyártmányaként a közlekedési felügyelet az "Egyedi" kifejezést tünteti fel. Az "Egyedi" lassú járműre vonatkozó speciális adatokat (pl. gumiabroncs mérete) a forgalmi engedély hivatalos feljegyzések rovatába kell feltüntetni. A lassú járműhöz tartozó forgalmi engedély elvesztése, megrongálódása esetén a másodlat kiadását az általános szabályoknak megfelelően kell elvégezni. A már nyilvántartásba vett lassú jármű esetén a számítógépes gépjármű nyilvántartás adatainak felhasználásával kell a pótlást elvégezni, ennek hiányában az eljárás a közlekedési felügyelet által kiállított igazolás alapján történhet. 2005. június 30-án hatályba lépett BM rendelet módosítás az alábbiakat szabályozza: A lassú járművek egy konkrétan meghatározott körére kiterjedően zöld színű M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtábla adható. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla nem a járműhöz kötődik, hanem a jármű üzembentartójához, aki (amely) az engedélyezési eljárást követően jogot szerez arra, hogy az általa üzemeltetett járműre (járművekre) a kiadott rendszámot felszerelhesse a közúti forgalomban való részvétel céljából. Az érintett járművek köre: * a magajáró mezőgazdasági és erdészeti betakarító gépek (arató-cséplő gépek, szecskázó gépek, cukorrépa betakarító gépek, zöldségbetakarító gépek, szőlőkombájnok, fakombájnok és erdészeti kiközelítők); * a magajáró műtrágya- és szervestrágya szóró gépek; * a magajáró permetezőgépek; * a speciális magajáró eszközhordozó alvázak; * a mezőgazdasági tevékenységre alkalmazandó magajáró rakodógép, * amely tervezési sebessége szerint 25 km/óránál gyorsabb sebességgel haladni nem képes, illetve amelynek megengedett legnagyobb sebességét a típusbizonyítvány, illetőleg a közlekedési hatóság 25 km/óra értékben határozta meg. Engedélyezési eljárás: Feltételek: * a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által kiadott külön jogszabályban meghatározott regisztrációs igazolás (regisztrációs szám), * a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződés igazolása, * az ügyfél nyilatkozata a felvenni kívánt ideiglenes rendszámtáblák, valamint az ilyen rendszámtáblára kötelezett járművek darabszámára, azok gyártmányára, típusára és egyedi azonosító adataira (alvázszám) vonatkozóan, * az ügyfél nyilatkozata az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával közúton használni kívánt mezőgazdasági erőgép(ek) biztonságos és szabályos közlekedésre való alkalmasságáról Az M betűjelű ideiglenes rendszámtábla jogosítottja köteles a közúti forgalomban részvételkor a mezőgazdasági erőgépen a rendszámtáblát jól látható módon elhelyezni, valamint az indítási napló rovatait tényszerűen kitölteni. Az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott jármű vezetője a közúti közlekedés során köteles igazolni az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel és az indítási naplóval a rendszámtábla használatának jogszerűségét, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás fennállását. Az M betűjelű ideiglenes forgalmi rendszámtáblához ideiglenes forgalomban tartási engedélyt ad ki a közlekedési igazgatási hatóság, mely a kiállításától számított három évig érvényes. A közlekedési igazgatási hatóság az indítási naplóba, annak hitelesítésével egyidejűleg bejegyzi az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblával használni kívánt járművek fajtáját, gyártmányát, típusát, egyedi azonosító jelét (alvázszámát). A forgalomban tartási engedély érvényességi ideje - új rendszámtábla kiadása nélkül - három évente cserével hosszabbítható a rendszámtábla használatára való jogosultság fennállásának igazolásával egyidejűleg. Fontos, hogy az M betűjelű ideiglenes rendszámtáblát csak az indítási naplóban bejegyzett járműre lehet felszerelni Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala www.nyilvantarto.hu "A mezőgazdasági vontatmánnyal a közúti forgalomban hatósági engedély és jelzés, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedély nélkül lehet részt venni. Mezőgazdasági vontatmány az olyan pótkocsinak nem minősülő vontatott munkagép, amely - a működéséhez szükséges eszközök szállítását kivéve - teherszállításra nem alkalmas, és amelyet a közúti forgalomban mezőgazdasági vontatóval, lassú járművel vagy mezőgazdasági erőgéppel vontatnak." Kamionstop tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelet a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 14. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Kormány a következőket rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan magyar vagy külföldi hatósági jelzéssel ellátott tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvényre (a továbbiakban együtt: tehergépkocsi), amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja. 2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó tehergépkocsival az ország közútjain a) július 1-jétől augusztus 31-éig aa) szombaton - amennyiben az nem munkanap -15 órától vasárnap 22 óráig, ab) munkaszüneti napokon a megelőző nap 22 órától a munkaszüneti nap 22 óráig, b) szeptember 1-jétől június 30-áig a megelőző nap 22 órától vasárnap és munkaszüneti napokon 22 óráig közlekedni nem szabad. (2) Ha a munkaszüneti nap az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakon belül szombat vagy vasárnap előtti, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időszakon belül vasárnap előtti napra esik, a forgalomkorlátozást a korlátozott időszak első nap 8 órától az utolsó nap 22 óráig időben folyamatosan, megszakítás nélkül kell alkalmazni. (3) Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a november 4-e és március 1-je közötti időszakban a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, nemzetközi forgalomban közlekedő tehergépkocsira. 3. § (1) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) veszélyhelyzetben a 2. § rendelkezéseinek végrehajtását meghatározott időtartamra - a környezetvédelemért felelős miniszter véleményének figyelembevételével - felfüggesztheti. (2) A miniszter a felfüggesztésre vonatkozó döntést az elektronikus média útján hozza az érdekeltek tudomására. 4. § (1) A 2. § (1) bekezdésében foglalt tilalom alól az üzemben tartó 1. mellékletnek megfelelő kérelmére a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala a (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a tehergépkocsi üzemben tartójának székhelye szerint illetékes környezetvédelemi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség egyidejű tájékoztatása mellett -, meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy naptári évre a 2. mellékletben meghatározott tartalmú engedély kiadásával, a legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású tehergépkocsira - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak kivételével - felmentést ad. A teljes naptári évre (január 1-jétől december 31-éig) vonatkozó felmentések iránti kérelmet legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-jéig kell benyújtani. (2) Felmentés más közlekedési eszközzel nem végezhető olyan szállítások esetén adható, amelyek a) termelési és kereskedelmi ellátó rendszerek folyamatos áruellátásában jelentkező zavarok elhárítását szolgálják, b) a folyamatos üzemű termelési technológiák alkalmazása során felmerülő zavar elhárítását szolgálják, vagy c) egyedi jellegű, különleges szervezést igényelnek. 5. § A 2. §-ban meghatározott közlekedési korlátozás nem vonatkozik: a) a Magyar Honvédség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, a tűz-, polgári és katasztrófavédelem, a Vám- és Pénzügyőrség szervezete, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság által üzemben tartott, b) az Európai Közösség és a Magyar Köztársaság közötti közúti árufuvarozás meghatározott feltételeinek kialakításáról és a kombinált fuvarozás elősegítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről rendelkező törvényben meghatározott kombinált áruszállítást ba) az átrakó állomás (kombiterminál) és a le-, illetve felrakóhely között, vagy bb) a határátkelőhelyhez legközelebb lévő átrakó állomás és határátkelőhely között végző, c) a katasztrófa- és vízkárelhárítást, -megelőzést, valamint segítségnyújtást végző, d) a műszaki, baleseti és rakománymentést végző, e) a humanitárius szervezet kezdeményezése alapján humanitárius jellegűként kezelt küldemények szállítását végző, f) a kizárólag friss virágrakományt vagy élő növényekből álló rakományt szállító, g) a postai levelek, csomagok és újságok szállítását végző, h) a kommunális feladatot ellátó (ideértve a településtisztasági szolgáltatásokhoz, települési hulladékok kezeléséhez, köztisztasági tevékenységhez, valamint közüzemi hibaelhárításhoz használt), i) a forgalmazásra és fogyasztásra szánt folyékony vagy gáznemű üzemanyagok és tüzelőanyagok szállítását végző, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, j) az út-, vasút- vagy közműépítéshez, illetve az út, vasút vagy közmű fenntartásához, javításához vagy tisztításához használt, k) a terménybetakarításhoz kapcsolódó áruszállításhoz, takarmányszállításhoz, mezőgazdasági munkagép vagy lassú jármű áttelepítéséhez használt, l) az élő állatot, friss tejet, tejterméket, friss és fagyasztott húst és hústerméket, friss pékárut, gyorsan romló élelmiszert, tojást, friss zöldséget (árut) szállító és az ilyen szállítási célból üresen közlekedő, m) az államhatár és a közlekedési hatóság által erre a célra kijelölt legközelebbi parkoló között közlekedő, n) az államhatártól a magyarországi telephelyig, első lerakóhelyig - a 2. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti időszakban - közlekedő, o) a kulturális, gazdasági és sportrendezvényekhez berendezések és állatok szállításához használt (ideértve a rádió, televízió és a külső filmfelvételekkel összefüggő szállításokat is), p) a lakossági költöztetéshez használt, q) a vasút-, hajóállomás és repülőtéri el- és felfuvarozást (a feladó, illetve fogadó cég telephelyétől legközelebb eső állomás viszonylatában) végző, a korlátozás ideje alatt érkező, illetőleg továbbításra kerülő árut szállító, r) a vontatmány nélkül közlekedő, 7,5 tonnát meg nem haladó saját tömegű nyerges vontató kialakítású, legalább 7-es (EURO 3-as) környezetvédelmi osztály besorolású, s) a közút kezelője által a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedésére kiadott hozzájárulás alapján a 2. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban közlekedő olyan tehergépkocsira, amely - az a), c) és d) pontban foglalt tehergépkocsi kivételével - a 3. mellékletben megjelölt útvonalak igénybevétele nélkül közlekedik. 6. § A tehergépkocsi vezetője a) a 4. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyt, b) a felmentés okát tartalmazó iratot, c) az 5. § e), g) ,j), o) vagy q) pontjában meghatározott szállítás esetén a megbízó vagy a szállító által a 4. melléklet szerinti tartalommal kiállított nyilatkozatot menetokmányként köteles magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatni. 7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, azzal, hogy 2008. augusztus 31-ig a korlátozás időszakának megállapítására a 2. § (1) bekezdésétől eltérően a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet e rendelet kihirdetésének napján hatályos 2. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 111/1995. (IX. 21.) Korm. rendelet. 1. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A közlekedési korlátozás alóli felmentési kérelem tartalma: a) a kérelmező neve, címe, b) a szállítani kívánt áru megnevezése, c) a kérelem részletes indokolása, d) a szállításhoz szükséges tehergépkocsik számának indokolása, e) a szállítás tervezett időpontja (csak eseti felmentés esetében), f) a szállítás tervezett útvonala, g) a szállító tehergépkocsik üzemben tartójának neve, címe, h) a szállító tehergépkocsik gyártmánya, típusa, felépítmény kialakítása, forgalmi rendszáma, i) a kérelmező aláírása, bélyegzője. 2. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Nemzeti Közlekedési Hatóság Engedély a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli felmentésre 1. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: 2. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: 3. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: 4. Az engedély érvényességének időtartama: 5. Egyéb feltételek: Budapest, .......... év .......... hó ..... nap Nemzeti Közlekedési Hatóság 1. Az engedély másra át nem ruházható. 2. Az eredeti engedélyt a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóságok részére felmutatni. 3. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez A nyári korlátozási időszak alatt a 7,5 tonna legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsival (július 1-jétől augusztus 31-éig) nem vehetők igénybe a következő útvonalak: a) M7 autópálya teljes hosszában, b) 2. sz. főút Budapesttől Parassapusztáig, c) 2/A autóút teljes hosszában, d) 6. sz. főút Dunaújváros és Budapest között, e) 7. sz. főút, f) 10. sz. főút Dorog és Budapest között, g) 11. sz. főút Esztergom és Budapest között, h) 12. sz. főút teljes hosszában, i) 1201. j. út teljes hosszában, j) 51. sz. főút az 510. sz. főúttal alkotott csomópontja és Dömsöd között, k) 71. sz. főút teljes hosszában, l) 76. sz. főút 71. és 7. sz. főutakkal alkotott csomópontok között és Zalaapáti és a 71. sz. főút között, m) 55. sz. főút Alsónyék és Baja között, n) 82. sz. főút 8. sz. főúttól Veszprémvarsányig, o) 84. sz. főút Sümegtől a 71. sz. főútig, p) 33. sz. főút Dormándtól Debrecenig, q) 86. sz. főút Jánossomorja és Nemesbőd között, Körmend és Zalabaksa között, r) 37. sz. főút Miskolc és Sátoraljaújhely között, s) 38. sz. főút 37. sz. főúttal alkotott csomópontja és Rakamaz között. 4. melléklet a 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendelethez .................... sorszám Megbízó/Szállító: ...................................................................................... Nyilatkozat a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozásáról szóló 190/2008. (VII. 29.) Korm. rendeletben meghatározott közlekedési korlátozás alóli mentességről 1. A mentesség igénybevételére a rendelet 5. § e), g), j), o), q) pontjában* meghatározott szállítás alapján kerül sor. 2. A tehergépkocsi üzemben tartójának neve és címe: ............................................................ 3. A tehergépkocsi rendszáma, gyártmánya és típusa: ................................................................ 4. A tevékenység vagy a szállított áru megnevezése: .................................................................. 5. A szállítás megkezdése: ............... év ............... hónap ............... nap ...... óra 6. A szállítás befejezése: ............... év ............... hónap ...............nap ...... óra 7. Megjegyzések: ................................................................................................................ 8. A kiállítás helye és dátuma: ............................................. ................................................ a nyilatkozó cégszerű aláírása * A megfelelő pontot aláhúzással kell megjelölni. 1. A nyilatkozat másra át nem ruházható. 2. A nyilatkozatot a gépjármű vezetője köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult hatóság részére felmutatni. Forrás: NetJogtár Külföldről származó traktorok, lassú járművek forgalomba helyezésének feltételei Az EU-tagországokból történő behozatal esetén 2004. május 1-től olyan traktorok, munkagépek helyezhetők forgalomba Magyarországon, amelyek az EU tagállamaiban 1996. október 1. napját követően új járműként álltak forgalomba, rendelkeznek külföldi forgalmi engedéllyel, illetve érvényes külföldi műszaki vizsgával. Az említett feltételek teljesülése esetén egyedi forgalomba helyezési eljárást követően kaphatnak hazánkban forgalmi engedélyt és rendszámot. Ha az adott jármű nem rendelkezik külföldi forgalmi engedéllyel, mivel nem helyezték forgalomba EU-tagállamban, akkor a jármű hajtómotorjának igazoltan teljesítenie kell az ENSZ-EGB 96. 01 vagy 77/537*2000/25 EK vagy 97/68*2001/63 EK előírásokat (emissziós megfelelőség), esetleg az EURO III-as emissziós szintet. (Ezek egymással egyenértékű előírások.) EU-n kívüli országból történő járművek behozatala esetén (pl. Svájc) ugyanezen feltételeknek kell megfelelni! Ha a járművön nem található utalás az emissziós kibocsátás mértékére, akkor a forgalomba helyezéshez a gyártó vagy a vezérképviselet ilyen tartalmú igazolása szükséges! Amit a műszaki felülvizsgálat alkalmával a hatóság ellenőriz: • világító berendezések (helyzetjelző, tompított, irányjelző, féklámpa) • rögzítő fék • járművön előre vagy hátra túlnyúló alkatrészek széleinek megjelölése (piros-fehér sávozás, fényvisszaverők, jelzőlámpák). A járműveket az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM-rendeletben meghatározott időközönként műszaki vizsgára kell állítani! Megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Alapvető rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) megkülönböztető fényjelzést és hangjelzést adó készülék (a továbbiakban: megkülönböztető jelzést adó készülék): a gépjárműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil), villogó kék vagy kék-vörös fényjelzést adó berendezés, és a sziréna, vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzést adó berendezés, b) figyelmeztető jelzést adó készülék: a járműre szerelt rögzített vagy mozgatható üzemmódú (mobil) villogó sárga fényjelzést adó berendezés, c) közérdekű feladat: az emberi életet, a testi épséget, az egészséget, a vagyoni javakat, az emberi környezetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítása, nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség teljesítése, kármentés, a honvédelem, a nemzetbiztonság és a közbiztonság védelme. 2. § (1) A gépjárműre megkülönböztető jelzést adó készüléket, valamint a járműre figyelmeztető jelzést adó készüléket - a 3. §-ban és a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak az erre feljogosító, érvényes hatósági engedély birtokában lehet felszerelni, felhelyezni (a továbbiakban: felszerelni). (2) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak a 4. § (1) bekezdésben felsorolt szervezetek igényelhetnek, az általuk üzemben tartott azon gépjárművekre, amelyekkel az 1. § c) pontjában foglalt közérdekű feladatokat ellátják. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése 3. § (1) Nem kell hatósági engedély a megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek sürgősségi betegellátást végző gépjárműveire, b) a hivatásos önkormányzati, az önkéntes tűzoltóság, a Rendőrség közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálatának, valamint a Határőrség határrendészeti és bevetési szerveinek közvetlen helyszíni beavatkozásra rendszeresített (vonuló) gépjárműveire, c) a rendőrség külön jogszabályban meghatározott védett személyek szállítására rendszeresített gépjárműveire, d) a katasztrófavédelmi Kormányzati Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: KKB) elnöke hivatali gépjárművére, e) a katasztrófaveszély esetén, illetve katasztrófahelyzetben a KKB elnöke által kijelölt szervezetek azon gépjárműveire, amelyeket a meghatározott feladat ellátására közvetlenül használnak. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül nem kell hatósági engedély a megkülönböztető fényjelzést adó készülék felszereléséhez, a védett személyeket szállító és azt kísérő, zárt csoportban közlekedő (közrefogott) gépjárművekre. Az e feladatra is rendszeresen használt gépjárművekben a megkülönböztető fényjelzést adó készülék engedély nélkül tárolható. 4. § (1) Megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély a) a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottakon kívül sürgősségi vér és szervtranszplantációs szállítást, a sürgősségi betegellátást végző szervek, illetve a bányamentő szolgálatok, b) a közművek által okozott súlyos veszélyhelyzet azonnali elhárítását végző szervek, c) a 3. § (1) bekezdés b) pontja alá nem tartozó, a Határőrség, továbbá a Vám- és Pénzügyőrség, d) a 3. § (1) bekezdés b)-c) pontja alá nem tartozó, a Rendőrség, e) a nemzetbiztonsági szolgálatok, f) a büntetés-végrehajtás, g) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a főfoglalkozású létesítményi tűzoltóság, a tűzoltó egyesület, h) a Magyar Honvédség, i) a Legfőbb Ügyészség, j) a közlekedési balesetek szakmai vizsgálatát külön jogszabály alapján végző Közlekedésbiztonsági Szervezet által üzemben tartott gépjárművekre adható. (2) A megkülönböztető jelzést adó készülékek felszerelésére jogosító engedély a jármű műszaki érvényességéig adható. 5. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék felszereléséhez szükséges hatósági engedély iránti kérelmet első fokon a 4. § (1) bekezdés a) a)-c) pontjaiban felsorolt szervek gépjárműveire a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság, b) d)-j) pontjaiban meghatározott szervek gépjárműveire az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) bírálja el. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásban első fokon a) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság jár el, akkor másodfokon az ORFK, b) az ORFK jár el, akkor másodfokon az igazságügyi és rendészeti miniszter jár el. (3) A 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott szervezetek részére a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezéséhez - szakterületüknek megfelelően - az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, melynek során vizsgálniuk kell, hogy az üzemeltetés célja megfelel-e a közérdekű feladatnak. A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésének egyéb feltételei 6. § (1) A megkülönböztető jelzést adó készülék - a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével - csak olyan gépjárműre szerelhető fel, amelynek üzemeltetőjét, üzemeltetési célját a gépjárművön felirattal, jelzéssel jól látható és olvasható módon megjelölik. (2) Az üzemeltetés céljára, a feliratra, a jelzésre vonatkozó adatokat a kérelemben fel kell tüntetni, és az engedélyezéstől számított tizenöt napon belül a megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével egyidejűleg a feliratot, jelzést a gépjárművön el kell helyezni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket nem kell teljesíteni a rendőrség védett személyeket szállító, kísérő, biztosító gépjárműveinél, a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott szervek gépjárműveinél, a 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott szervek bűnüldözési célból üzemeltetett gépjárműveinél, valamint a 4. § (1) bekezdés e)-f) és i) pontjaiban meghatározott szervek üzemeltetésében lévő hivatali gépjárműveinél. A megkülönböztető jelzést adó készülék használata 7. § (1) A gépjárműre felszerelt megkülönböztető jelzést adó készüléket az e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. (2) A védett személyt szállító gépjármű megkülönböztető jelzést adó készüléket akkor használhat, ha az a) a védett személy biztonsága érdekében annak működtetése szükséges, és azt a biztonságáért felelős személy elrendeli, vagy b) a felvezető rendőrségi gépjárművet követve közlekedik. (3) A megkülönböztető jelzést a KKB elnöke és az általa kijelölt szervezetek gépjárművein a katasztrófaveszély elhárítása, illetve a katasztrófahelyzet megszüntetése érdekében végzett feladataik ellátása során - a jogszabályi feltételek betartása mellett - lehet működtetni. (4) A megkülönböztető jelzést adó készülék használatának kezdetét és végét, a sürgős betegszállítást végző szervek az Országos Mentőszolgálat regionális mentőszervezeteinek központjába, egyéb szervek a saját ügyeletükre, annak hiányában, illetve a bejelentés egyéb akadálya esetén a kiindulás helye szerint illetékes rendőrkapitányság ügyeletére kötelesek haladéktalanul bejelenteni. (5) A megkülönböztető jelzést adó készüléket használó gépjármű vezetője a jelzés használatának kezdetét, az útvonalat a működtetést megelőzően - ha a késedelem veszéllyel jár, akkor annak megszűnését követően -, használatának végét haladéktalanul köteles a menetlevélben vagy annak megfelelő más okmányban rögzíteni. A szerv vezetője gondoskodik arról, hogy az okmányok ellenőrzése legalább negyedévente megtörténjen. (6) A 3. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetek gépjárművezetője a megkülönböztető jelzést adó készüléknek a (3) bekezdés alapján történő használata során köteles a KKB elnöke által kiállított, a kijelölést tanúsító okmányt magánál tartani. 8. § (1) A gépjárművet a megkülönböztető jelzést adó készülék működtetésének időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdés d)-e) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott gépjárművek kivételével - csak az vezetheti, aki a külön jogszabályban előírt egészségügyi és pályaalkalmassági követelményeknek megfelel. (2) A mozgatható üzemmódú (mobil), megkülönböztető fényjelzést adó készüléket csak a feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a gépjárműre felszerelni. A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésének engedélyezése és használata 9. § (1) Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez a) az út, úttartozék vagy közmű építésére, ellenőrzésére, fenntartására (javítására), illetőleg tisztítására szolgáló járműre, b) a kommunális szemétszállítást végző járműre, c) a jogszabályban előírt hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó méretű járműre, és járműszerelvényre, d) a külön jogszabályban meghatározott mezőgazdasági erőgépekre, e) a radioaktív anyagot hatósági engedély birtokában szállító járműre, ha annak használatát az engedélyben előírták, f) a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet a rakománya miatt meghaladó járműre, amennyiben annak használatát az útvonalengedély előírja. (2) Az (1) bekezdés e)-f) pontja esetében csak mozgatható üzemmódú (mobil) figyelmeztető jelzést adó készüléket szabad használni, amelyet az adott szállítási feladat végrehajtásához szükséges időtartamra lehet a járműre felszerelni. 10. § (1) Figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére hatósági engedély a) a radioaktív anyagot szállító vagy a külön jogszabályban megengedett hosszúsági vagy szélességi méretet meghaladó járművet rendszeresen kísérő, b) az elromlott jármű vontatását vagy a közúton elromlott jármű hibaelhárítását rendszeresen végző járműre adható, ha a jármű üzemeltetési célja azt indokolja. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére engedélyt csak az (1) bekezdésben meghatározott célból üzemeltetett jármű üzembentartója igényelhet. (3) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelését első fokon a területileg illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság, másodfokon a megyei (budapesti) rendőrfőkapitányság engedélyezi. 11. § (1) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosító engedély három évre adható, ha a jármű műszaki érvényességi ideje ennél hosszabb, a jogosultság időtartamát azzal megegyezően kell megállapítani. (2) A hatóság a 10. § alapján kiadott engedély érvényessége alatt ellenőrizheti az engedélyezés feltételeinek fennállását. (3) A járműre felszerelt figyelmeztető jelzést adó készüléket e rendeletben, az engedélyben foglalt feltételek és a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések megtartásával lehet működtetni. A megkülönböztető jelzést adó és a figyelmeztető jelzést adó készülékek engedélyezésének közös szabályai 12. § (1) A jármű üzembentartója köteles a) a 3. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában és a 9. § (1) bekezdésének a)-c) pontjában meghatározott esetekben a készülékek felszerelését és leszerelését, b) a 4. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyezés tényét, az érvényesség lejártának időpontját, az engedély visszavonása esetén a visszavonás tényét, az engedélyező, illetve visszavonó hatóság megnevezését és a határozat számát a bejegyezésre okot adó körülménytől számított tizenöt napon belül a közlekedési igazgatási hatóságnál a járműnyilvántartásba bejegyeztetni. A kötelezettség kiterjed az a) pontnál a jogosultságnak, b) pontnál az engedélyezés tényének, lejárta időpontjának, illetve visszavonásának a forgalmi engedélybe történő bejegyeztetésére is. (2) A bejegyzés iránti kérelem benyújtásakor igazolni kell a megkülönböztető, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó jogosultságot, a hatósági engedélyhez kötött felszerelés esetén be kell mutatni az engedélyt, továbbá a megkülönböztető jelzésre vonatkozóan - a meghosszabbítás kivételével - a jármű műszaki adatlapját. (3) Az engedély érvényességi ideje kérelemre, alkalmanként a 4. § (2) bekezdésében és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott határidővel meghosszabbítható, ha az engedély kiadására vonatkozó feltételek - azok ismételt vizsgálata alapján - biztosítottak, és a kérelmező az engedély meghosszabbítását legalább 30 nappal az érvényességi idő lejártának napja előtt kezdeményezi. (4) A 3. § (1) bekezdésének e) pontja és a 9. § (1) bekezdésének d)-f) pontja szerinti eseteket kivéve a jogosultságnak a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedélybe történő bejegyzéséig a megkülönböztető és a figyelmeztető jelzést adó készülék nem használható. Az engedély visszavonása 13. § (1) A hatóság a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt visszavonja, ha a) a jármű, továbbá a jelzés használata nem felel meg a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott feltételeknek, b) az üzembentartó, a külön jogszabályban meghatározott, a megkülönböztető jelzést adó készülék, vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék elhelyezésére, felszerelésére vonatkozó üzemeltetési, műszaki előírásokat megszegi, c) a jármű üzembentartási célja megváltozott, d) a járművet a forgalomból kivonták, e) a jármű üzembentartójának személyében változás következett be, f) az üzembentartó a 12. § (1) bekezdésének b) pontjában, az engedély adataira vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, g) a visszavonást az üzembentartó kéri. (2) A figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére vonatkozó engedélyt az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is vissza kell vonni, ha a tulajdonos a hatóság felhívására az adategyeztetésnek nem tesz eleget és az engedélyezés feltételeinek fennállása egyéb módon nem állapítható meg. (3) A jármű üzemben tartója köteles az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott változásokat, annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül az engedélyező hatóságnak bejelenteni. A megkülönböztető vagy figyelmeztető jelzést adó készülékek leszerelésére kötelezés 14. § (1) Ha a megkülönböztető jelzést adó készülék vagy a figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelése nincs engedélyhez kötve, a 13. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben az illetékes rendőrkapitányság kötelezi az üzembentartót a készülék leszerelésére. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott járművek tekintetében az a rendőrkapitányság illetékes, ahol a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzembentartó lakcíme (székhelye, telephelye) van. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 33/2000. (XI. 29.) BM rendelet, az Országos Rendőr-főkapitányság Pénzügyi Nyomozó Igazgatósága létrejöttével összefüggésben egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 35/2002. (XII. 29.) BM rendelet 5. §-ának a) pontja, valamint a közúti közlekedési igazgatással összefüggő egyes belügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 27/2005. (V. 31.) BM rendelet 12. §-a és 15. §-a (2) bekezdésének b) pontja hatályát veszti. (3) Aki a rendelet hatálybalépésekor megkülönböztető jelzést, illetve figyelmeztető jelzést adó készülék felszerelésére jogosult, és annak ténye a járműnyilvántartásban, valamint a forgalmi engedélyben nem szerepel, jogosultságát bejegyeztetése nélkül harminc napig gyakorolhatja. ba) "mezőgazdasági erőgép": a tervezési sebessége alapján lassú járműnek minősülő, vagy a 29. § (3) bekezdésében foglalt eljárás alkalmazásával lassú járműnek minősített önjáró munkagép, amely kizárólag mezőgazdasági, erdészeti feladatú berendezések, gépek vontatására, hordozására, tolására, működtetésére alkalmas, és nem alkalmas közúti teherszállításra (ide nem értve a saját munkaeszközeit és adaptereit), valamint közúton pótkocsit nem vontat; Mezőgazdasági vontatók, munkagépek forgalomba helyezése Talán nem felesleges a gazdálkodók figyelmébe ajánlani a forgalomba helyezés szabályait akkor, amikor koros járművet vagy külföldről behozott traktorokat, lassú járműveket kívánnak a mindennapi közlekedésben használni. Idős járművek esetében a Megyei Közlekedési Felügyelet egyedi forgalomba helyezési eljárás lefolytatásával engedélyezi az olyan mezőgazdasági vontatók, lassú járművek, illetve lassú járműnek minősülő munkagépek forgalomba helyezését, amelyek 2002. december 31-ét megelőzően a jelenlegi tulajdonos birtokában voltak. Lassú jármű körbe tartoznak a mezőgazdasági és erdészeti traktorok, amennyiben tervezési sebességük nem haladja meg a 25 km/h értéket. Lassú jármű besorolást kapnak a fentieken kívül a munkagépek (pl. földmunkagépek, kombájnok) is, annak ellenére, hogy tervezési sebességük meghaladja a 25 km/h-t. (Ekkor adminisztratív módon csökkentjük le a sebességet a lassú jármű igazolólapra felvezetett „Legnagyobb sebesség 25 km/h.” záradékkal. A legnagyobb sebességet a jármű hátsó részén jól láthatóan fel kell tüntetni!) Mezőgazdasági vontatóként helyezhetők forgalomba azok a traktorok, amelyeknek a gyári tervezési sebessége meghaladja a 25 km/h értéket. Vonófejjel nem rendelkező vagy műszaki átalakítás következtében lecsökkent sebességű traktorok lassú járműként nem helyezhetők forgalomba! Magyarországon vásárolt járművek forgalomba állítása esetén az egyedi forgalomba helyezési engedélykérelem benyújtásához a kérelmezőnek igazolnia kell a tulajdonszerzés tényét és időpontját – pl. adásvételi szerződéssel, számlával –, továbbá speciális járművek, munkagépek esetén a jármű műszaki adatait tartalmazó gépkönyv bemutatása is szükséges. A külföldről származó lassú járművek forgalomba helyezése – több éve behozott járművek – esetén a kérelem előterjesztéséhez a tulajdonosnak rendelkeznie kell a jármű külföldi adásvételi szerződésével, forgalmi és vámokmányaival. Útvonalengedély Súlyos pénzbírságra számíthat az a gazda, aki túlsúlyos, vagy az előírthoz képest más paraméterekkel bíró erőgépével útvonalengedély nélkül közlekedik önkormányzati vagy a közútkezelő által karbantartott közúton. "Sok gazdálkodó nincs tisztában azzal, miképpen kell útvonalengedélyt kérni" - mondta el lapunknak Marton Ágnes, a Magyar Közút Kht.(MK) Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának munkatársa. Az erre vonatkozó törvény két szempont szerint írja elő az útvonalengedély szükségességét. Első szempont a jármű mérete: "255 centi szélesség alatt nem kell külön engedély. Viszont ha a vontató két és fél méternél szélesebb, vagy tizenkét méternél hosszabb, esetleg négy méternél magasabb, akkor szükséges az útvonal-engedélyezés. Azon járműszerelvény mozgása is engedélyköteles, aminek hossza meghaladja a tizenhat és fél métert. A törvény a jármű mérete mellett annak tömegétől is függővé teszi az útvonalengedély szükségességét. Az a járműszerelvény útvonalengedély-köteles, amelynek össztömege meghaladja a negyven tonnát, vagy a jármű tengelyterhelése több mint tíz tonna." "A vonulást mindig alacsony forgalmú utakon engedélyezzük. Főutakon való közlekedés akkor lehetséges, ha más utakon a gazdálkodó úti célja nem közelíthető meg. A közlekedés időpontját ilyenkor korlátozzuk: délelőtt tíztől délután háromig illetve este héttől reggel hatig vonulhatnak a főutakon a traktorok, kombájnok vagy egyéb mezőgazdasági munkagépek" - tájékoztat a MK munkatársa. Útvonalengedélyt mindig az utat karbantartó szervezetnél kell kérni, ami vagy a MK vagy a helyi önkormányzat. A közútkezelő egy időben beadott, átlagos engedély kiállításáért ezer forint plusz áfát számol fel, az összeg az igény sürgősségével, a szállítás távolságával és annak bonyolultságával egyenes arányban nő. A legdrágább, egyszeri útvonalengedély 13500 forint plusz áfa, ebben az esetben egy négy méternél szélesebb, nyolcvan tonnát meghaladó szerelvényt több mint száz kilométeren át vezethetünk közúton. Marton Ágnes tapasztalata szerint, a legtöbb gazdálkodó éves bérletet vált, amit a MK kedvezménnyel állít ki részükre. Az éves bérletnek több fajtája létezik: azok a gazdák, akik egész évben egy kijelölt utat használnak, nyolcezer forint plusz áfáért, akik pedig engedélyköteles járműveikkel csak húsz kilométeres körzetben mozognak, tizenkétezer forint plusz áfáért válthatnak bérletet, a kistérségi úthálózatra. A legdrágább éves bérlet húszezer forint plusz áfa, ez a teljes közúthálózat használatára feljogosít. A MK munkatársa elmondta: az ellenőrzés során - amit a közlekedési hatóság, illetve a rendőrség végez - útvonalengedély hiányában jegyzőkönyv készül. A közlekedési hatóság a jármű üzembentartóját pótdíj fizetésére kötelezi, bizonyos esetekben meg is tilthatja a továbbközlekedést. A pótdíj mértéke az útvonal-használati díj tízszerese, de legalább negyvenezer forint. Marton Ágnes a sárga villogó - figyelmeztető jelzést adó készülék - használatával kapcsolatban elmondta: "minden esetben előírjuk a szélességjelölő lámpák vagy prizmák valamint a sárga villogó használatát, így annak felszereléséhez nem szükséges rendőrségi engedély. Ha nem írnánk elő, akkor a területileg illetékes rendőrkapitánysághoz kellene fordulniuk a gazdáknak. Jogszabályok, dokumentumok: útvonalengedély kérelem nyomtatvány (xls) a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti közlekedéséről, a közútkezelői és a hatósági eljárás, valamint a díjfizetés feltételeiről (doc) a közúti közlekedés szabályairól(doc) a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól(doc) Főbb közlekedési feltételek a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést, méretet meghaladó járművekre vonatkozó főbb közlekedési feltételekről További infók: Közút.hu AgroLine
John Deere traktorok, kombájn minden mennyiségben »
Válasz #12577 hozzászólásra Örülj neki.A wts egy szériahibás hulladék(9660) rostaszekrény-1600üó kalászvisszahordó csiga 1700üó magtartály csiga hajtásház 3 évente csapágycsere(ha kibírja) majd a harmadik széthullásnál komplett hajtásház csere.Ferdefelhordó csapágyak 250üó(cnc-s csinál új házat utána el lehet felejteni) szelelő, szecskázó tengely 1700 üó( megette a csapágy a tengelyt, meg a szecskázó kapcsoló körmeit ami összekapcsolt állapotban volt. így nem érjük mi meg a szervizes sem hogy hogyan) Gyári ékszíjak jól bírják, csak ne menjen tönre, mert a többi utángyártott szar romániából meg lengyelországból és fele annyit nem bír ki.Minen szenzonban fél misi rámegy.De csak búza aratáskor ölti ki a nyelvét a szemét állít.
Fekete rendszám - piros rendszám »
Válasz #532 hozzászólásra Tessék.: "27. A mezőgazdasági erő- és munkagépek (1) A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban csak az a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő, 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle keretében kell meggyőződni, amelynek tervezett időpontját 8 nappal előbb írásban az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságra be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek 1 példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő 8 napon belül a tűzoltóságnak meg kell küldeni. (2) Az üzemelő erő- és munkagép kezelője szükség szerint, de legalább naponta egyszer köteles a kipufogó-vezeték és szikratörő műszaki állapotát felülvizsgálni és a rárakódott éghető anyagtól szükség esetén megtisztítani. (3) A tartalék üzem- és kenőanyagot az erő- és munkagéptől, a kazaltól és a gabonatáblától legalább 20 méter távolságra kell elhelyezni éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. (4) Erő- és munkagépen, gépjárművön olyan karbantartás, javítás, amely nyílt láng használatával jár, vagy üzemanyag elfolyásával járhat, gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén nem végezhető. (5) Munkaszünet idejére az arató-, cséplőgépet, az erőgépet és az egyéb munkagépet a lábon álló kalászos terménytől, a tarlótól, továbbá a kazaltól legalább 15 méter távolságra kell elhelyezni, éghető hulladéktól, növényzettől mentes területen. Ha a tarlótól ez a távolság nem biztosítható, akkor 3 méter széles védőszántáson kívül kell az arató-, cséplő-, erő- és az egyéb munkagépet elhelyezni. (6) Az arató-, cséplőgépet hajlékony földelővezetékkel, akkumulátorát pedig legalább nehezen éghető, villamosságot nem vezető anyagú védőburkolattal kell ellátni. (7) Az erő- és munkagépet, arató-, cséplőgépet a kezelő üzemeltetés közben nem hagyhatja el, egyéb munkát nem végezhet. (8) A szalmaösszehúzást és a kazalozást végző erőgép az összehúzott szalmát és kazlat csak olyan távolságra közelítheti meg, hogy az erőgép égésterméke, illetőleg annak elvezető csöve gyújtási veszélyt ne jelentsen. (9) A szalmaösszehúzásban és a kazalozásban részt vevő erőgépet a ráhullott szalmától, szénától stb. rendszeresen meg kell tisztítani. (10) Az összehúzott szalma alapterülete nem haladhatja meg az 1000 m2-t."
Kukorica vetőmagok »
2010ben április 27-28 valamint egy május elejei vetésem volt 25haPIONEER K85,amit hol 390.hol400faoba rakták.Oktober 20körül jött le 1körmert árpát vetettem,nem lehetett tovább húzni 20-21 vízzel.Többi okt vége 19-20al legalább 2Millio ment szárítás tisztitásra.A24 mag 17 es viz.Neke most 410van P17,meg van korábbi másfajta a búza miatt.De már nem ugrálok.Végre van saját vetögépem,majd mindig belelopom a magot a földbe.Hirtelen szaladni képviselöhöz azok meg eladták a korai fajtát,ami meg 60körül mozog,pótolni még,új számla,Egyszer ugyis abbahagyja,akkor meg elvetek amit tudok.Most hiába eszem az ideget ez van.Amugy a 400as körüliek mindig többet adnak,meg jobban birja a meleget is.Jöv hétre már nem mond ennyi esöt.A borsósoknak égetö igazán,mert az se jó ha benne van,meg az se ha még vetetlen.A búzára kiszórtam összel1q ,márc10én 2,7q müganét,kalászoláskor kap folyékonyat gombaölövel.Be van felyezve Kimosta nem mosta meg rá se lehet menni,közbe meg már bokrosodna,a kaja meg kéne neki.Ezen már nem vekengek igy jártam,kár kapkodni ide oda.Ez van 
Budapest időjárása
_fill_540x300_0.jpg)
Videók
Egy évszázad gabonakutatás
Jubileumi visszatekintések.
_fill_310x175_0.jpg)
Ezeket az újdonságokat minden kalászos- és repcetermesztőnek látnia kell
A főként kalászos fajták és hibridek vetőmag-forgalmazásáról ismert SAATEN-UNION és a hibridrepcék vetőmag-forgalmazásában élenjáró RAPOOL Hungária Kft. közös, országos bemutatósorozatot rendezett három helyszínen. Bár az időjárás nem volt kegyes, rengeteg érdeklődő érkezett a hantosi rendezvényre is. Az őszi szezonra a két cég olyan új hibridekkel jelenik meg a piacon, melyek a stabilan nagy termőképességet a jó minőséggel ötvözik.
_fill_310x175_0.jpg)
Nem tudja, hogy mivel védekezzen a kalászosok betegségei ellen?
A megoldás az Ön kezében van: Rubric.
A „multifunkciós” gyomirtó, avagy minden gyomot egy csapásra
A Saracen Pack a Nuance Super, a Saracen és a Microbio kalászosokban alkalmazható ikercsomagolású gyomirtó szere.
Előzzük meg a gombabetegségeket
A Rubric őszi és tavaszi kalászos gabonák betegségei ellen alkalmazható széles hatásspektrumú gombaölő készítmény.
AKG támogatás »
hali A kalászos gabona közül vették ki a kukit (madaras pályázat) http://www.fvm.hu/main.php?folderID=851&articleID=15629&ctag=articlelist&iid=1