Jogerős ítéletet hirdetett a Zalaegerszegi Törvényszék a kisvárdai csigafeldolgozó üzemmel kapcsolatos költségvetési csalási ügyben. Az elsőrendű vádlottat bizonyítottság hiányában felmentették, míg a másodrendű vádlottat – a nő külföldi állampolgárságú férjét – két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. Emellett a bíróság elrendelt közel 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást is – közölte az MTI-vel a törvényszék szóvivője, Bartalné Mentes Judit.

A vádirat szerint az ügy középpontjában egy kft. állt, amely egy több mint 6 milliárd forint értékű beruházással kívánt csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet létrehozni Kisvárdán. A projekt finanszírozását hitelből, saját forrásból és állami támogatásból tervezték megvalósítani: a saját erőnek meg kellett haladnia az 1,9 milliárd forintot.

A cég 2015-ben több mint 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást nyert el, emellett banki kölcsönt is igényelt. A probléma az volt, hogy tényleges saját forrással a kft. nem rendelkezett, a szükséges összeget valótlan tartalmú kölcsönszerződésekkel, teljesítés nélküli számlákkal és körkörös utalási láncolatokkal igazolták.

A Zalaegerszegi Törvényszék szerint az elsőrendű vádlott – a kft. ügyvezetője – nem gyakorolt tényleges döntéshozatali jogkört, csupán a férje utasításait követte. A nő védelmében tett nyilatkozatait a férje, a tanúk, valamint a bizonyítékok is alátámasztották. Bár tudott róla, hogy a cég nem rendelkezik megfelelő önerővel, a hamis szerződésekről és pénzügyi machinációkról nem volt információja.

Ezért a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette őt a költségvetési csalás és a folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vádja alól.

A másodrendű vádlottat – a nő férjét – a bíróság bűnösnek találta költségvetési csalásban és folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásában. Két év, öt évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, valamint öt évre eltiltották attól, hogy gazdálkodó szervezetet vezessen.

A férfi beismerte a tényállást, de a felelősségét vitatta azzal érvelve, hogy csupán a pénzügyi helyzet javítása érdekében, tanácsadók útmutatása alapján járt el. A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy üzleti tapasztalatai révén tisztában kellett lennie az általa választott út szabálytalanságával.

Bár a beruházás eredményeként létrejött az üzem, beszerzésre kerültek a gépek, és a foglalkoztatás is megkezdődött, a megvalósítás során alkalmazott módszerek jogsértőek voltak. A bíróság hangsúlyozta, hogy az eljárás során csak a két vádlott büntetőjogi felelősségét vizsgálta.


A cég vagyonából csaknem 2,6 milliárd forint értékű vagyonelkobzást rendeltek el. Az állam mint sértett polgári jogi igényét egyéb útra utasították, vagyis adók módjára hajtják majd be a követeléseket.

Az elsőrendű vádlott és védője elfogadta a március 5-én meghozott ítéletet, a másodrendű vádlott és az ügyész háromnapos gondolkodási idő után szintén tudomásul vették a döntést. A határidő lejártával az ítélet hétfőn jogerőssé vált.

Indexkép: Pixabay

Forrás: MTI