Korábban a gazdálkodók azt tapasztalták, hogy egy átlagos évjáratban az előveteményként termesztett borsó olyasmire volt képes, amire más növény nem: nevezetesen arra, hogy a borsót követő kalászos kultúráról akár egy tonnával többet lehetett betakarítani. Ez számított a leggyakoribb vetésváltásnak abban az időben: a borsó vetésterülete megközelítette a 100 ezer hektárt. Ezt az előnyt napjainkban is ki kellene használnunk, hiszen egy olyan szemes fehérjenövényről van szó, amelyhez kiegészítő támogatás is igényelhető.
A borsó tehát amellett, hogy értékes fehérjeforrás az élelmiszeripar és a takarmányozás számára, a szántóföldi növénytermesztés egyik legértékesebb előveteménye is. Elősegíti a talaj nitrogénkészletének növekedését, javítja a következő kultúrák terméshozamát, és kedvező beltartalmi mutatóinak köszönhetően mind emberi fogyasztásra, mind állati takarmányozásra kiválóan alkalmas. Az őszi vetésű borsók térnyerésével a termesztési gyakorlat is jelentős átalakuláson megy keresztül Magyarországon.
Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője nyilatkozott a novenyvedoszer.hu-nak a témában, aki elmondta, hogy a borsó sok mindenben hasonlít a sörárpához, hiszen idehaza ugyanúgy jellemző volt rá a tavaszi vetés, ami a fő vetésnek számított.
Hozzátette: sokan talán nem is tudják, hogy a boltokban kapható száraz-, felezett borsó hivatalosan a takarmányborsó kategóriájába tartozik. Ugyanarról a fajtáról beszélünk, tehát teljesen mindegy, hogy emberi fogyasztásról, vagy állati takarmányozásról van szó. A beltartalmi értékek a fontosak, amelyekből jó mutatókkal rendelkezünk.
"A tavaszi árpa nagy részét – a nevéből adódóan – tavasszal vetették, de mára megfordult a gyakorlat és ezeknek a fajtáknak a nagy részét ősszel vetik el és az őszi vetésű változat sokszor egy, vagy két tonnánál is nagyobb hozamot hoz, mint a tavaszi vetésű párja. A borsóknál is megfordult a dolog, amelynél nem ugyanazokat a fajtákat vetik, hiszen vannak kimondottan őszi borsók és a hazai vetésterület is kezd átalakulni az őszi borsók irányába, vagyis lényegesen nagyobb mennyiségben vetik az őszi, mint inkább a tavaszi fajtákat" – fogalmazott Perczel Péter.
A borsó amellett, hogy értékes fehérjeforrás az élelmiszeripar és a takarmányozás számára, a szántóföldi növénytermesztés egyik legértékesebb előveteménye is – fotó: pixabay.com
Ennek a magyarázata, hogy mindenki szeretné kihasználni a téli és a kora tavaszi csapadékot. Amikor ez a kultúra ősszel kikel, a telet pár centis növényke vészeli át a szántóföldön, és ahogy tavasszal a hőmérsékleti viszonyok megengedik, azonnal fejlődésnek indul és így számíthatunk arra, hogy mind a virágzás, mind a terméskötés, mind pedig a szemkitelítődés – és később a betakarítás – optimális körülmények között és időben elvégezhető – olvasható a cikkben.
"A borsó felhasználását tekintve alternatíva lehet nagyon sok receptúrában, ezért ha kizárólag takarmányozási célra használjuk, akkor gondolhatunk a sertésekre. Vannak olyan telepek, ahol a receptúra nagy része jelentős mennyiségű borsót tartalmaz, a fehérjetartalma átlagos körülmények között 20 és 24 százalék között van, így kimondottan jól felhasználható. A borsónak van egy olyan további hozzáadott értéke – amivel sokan nem számolnak –, ez pedig az, hogy a legjobb elővetemény" – mondta a szakember.
A másik lényeges, közvetlen emberi fogyasztásra termelt tavaszi vetésű kultúra a zöldborsó, amelynek termesztésében Magyarország az unióban igazi nagyhatalomnak számít.
Az Eurostat adatai szerint 2022-ben az unió első három legnagyobb zöldborsótermelője Franciaország, Spanyolország és Magyarország volt, 35,8 ezer tonnás forgalmával az EU27 legnagyobb belső piaci a zöldborsókonzerv-exportőrje Magyarország volt.
Eközben a harmadik országokba is Magyarország volt az unió vezető exportőre 21,5 ezer tonnás mennyiséggel. A KSH adatai szerint Magyarországon a friss és feldolgozott (vagyis a fagyasztott és a konzerv) zöldborsó külkereskedelmi egyenlege pozitív. A zöldborsókonzerv kivitele 20 százalékkal, 57,3 ezer tonnára nőtt 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. A legjelentősebb felvevőpiac Oroszország volt, emellett Németországba, Olaszországba, Litvániába és Romániába is szállítottak zöldborsót – összegezte az adatokat a novenyvedoszer.hu.
Indexkép: pixabay.com
