Ha a kertedben sok a homok, akkor sem kell megfosztanod magad a kertészkedés szépségeitől. Ugyanis a homoktalaj is alkalmas rá, hogy gyümölcsfáid, vagy veteményesed legyen. A homok ráadásul nagyon gyorsan képes felmelegedni, jó a vízbefogadó képessége és könnyű művelni.
Persze hátránya is van, hiszen kevés benne a tápanyag és gyors a vízvesztése. De ha tudod, mit kell tenned, akkor csodásan termő kerted lehet, még a homok ellenére is. Ne hagyd hát ki, hogy saját veteményesed és gyümölcseid legyenek, és tervezd meg már most a jövő évi kerted!
Nem mindegy, milyen a homok
A homok sokféle lehet. Lehet vályogos homok, amelyik egyike a legkedvezőbb talajtípusoknak, hiszen előnyös a víz- és tápanyag-gazdálkodása, könnyen művelhető, így szinte bármit termeszthetünk rajta. A futóhomoknak persze már annyira nem tudunk őszintén örülni, hiszen kevés tápanyagot köt meg, rossz a víztartó képessége, és még a szél is elfújja, így hát nem éppen nevezhető a kertészek álmának.
A homok is alkalmas arra, hogy zöldségeket és gyümölcsöket termesszünk benne. Fotó: Shutterstock
Azonban a legtöbb homoktalaj alkalmas rá, hogy almát, őszibarackot, vagy éppen szőlőt termesszünk rajta, hiszen a gyümölcsfákat kiváló homokra telepíteni, különösen, ha a homokréteg alatt vízzáró agyagpad helyezkedik el. A Duna-Tisza köze, Szabolcs és Somogy homokterületei például kiválóan alkalmasak az alma-, a szilva-, a meggy-, a kajszi- és az őszibarackfák telepítésére, hiszen a homok gyorsan felmelegszik, remek a vízbefogadó képessége és igen könnyű művelni. Emellett persze tudnunk kell kezelni a gyors vízvesztést, a kevés tápanyagot, a deflációs veszélyt és a rossz járhatóságot.
A tápanyagtartalmat illetően a homoktalajra jellemző, hogy kevés benne a humusz és a tápanyag, de ha ezt tudjuk, és pótoljuk ezeket, akkor bőséges termésre számíthatunk. A homoktalaj tehát megfelelő öntözés és tápanyagellátás esetén nagyon hálás kerti talaj tud lenni, ahol rengeteg gyümölcsöt és zöldséget termeszthetünk, sőt, csodás virágoskertünk is lehet.
Hogy tudod feljavítani a homoktalajt?
1. A homok esetén fontos tudni, hogy az ültetés előtt mindig tegyünk szerves anyagot az ültetőgödörbe, amely segít, hogy a növénynek kellő tápanyag és nedvesség álljon a rendelkezésére. Ha szerves trágyát juttatunk a homoktalajba, azzal megnöveljük a talaj szerves kolloid tartalmát, így javítva ezzel a talaj vízmegtartó képességét. Erre a legjobb az istállótrágya vagy a komposzt, de segíthetnek talajjavító ásványok is.
2. Az ültetés után alkalmazzunk valamilyen talajtakaró módszert, mulcsot vagy szalmát. Ezáltal jobban meg tudjuk őrizni a talaj nedvességtartalmát, és a gyomok is kevésbé fognak elszaporodni.
3. Egyszerre ne sok vizet öntözzünk a homok esetén, inkább többször kevesebbet. Kiváló megoldás lehet a csöpögtetéses öntözőrendszer kialakítása.
4. Segíthet, ha a tarlón elfektetjük a levágott növényeket, illetve a szalmát, hogy csökkenteni tudjuk a homok mozgását.
5. A homoktalajnak nagy előnye, hogy az állati kártevők nehezen élnek meg benne.
Ezek a növények szeretik a homokot
A legtöbb dísznövény jól fejlődik homokos talajban, mivel az levegős talajszerkezetet ad. Nem véletlen, hogy sok faiskola működik homokos talajon. Homok talajokon a sövény telepítése sem jelent problémát, és a homoktövis sem véletlenül kapta ezt a nevet.
Szintén kedveli a homokos talajt a kecskerágó, a vörös borbolya, a cserszömörce, a nyári orgona, a kamilla és a zsálya. A legtöbb homokos talajt kedvelő növény szereti a napfényt, és a meleg helyeket, így jól érzi magát homok talajon a virágzó kökörcsin, az orvosi zsálya, a varjúháj és a kövirózsa.
Az alma is megterem a homokon. Fotó: Shutterstock
De a veteményesben is sok olyan zöldségféle akad, amelyik megterem homokos talajon is. A retek, a vajretek, a répa, a torma, a fokhagyma és a saláta is szereti a homokot, de kitűnően megterem rajta a burgonya és a rebarbara is. A homokos talaj alkalmas a gyümölcsfák termesztésére, így az alma, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, szamóca és a ribiszke is kitűnően terem, ha homoktalajba ültetik. Sőt, velük még a futóhomokot is meg lehet kötni.
A homoktalajú kertben kiválóan lehet szőlőt is termeszteni. A szőlő termesztéséhez először a talajt síkká, vagy félig lejtőssé kell tenni. Ezután meg kell teríteni a talaj felszínét istállótrágyával vagy komposzttal, kiegészítve káliműtrágyával, amire a szőlőnek nagy szüksége van. Ezután a talajt át kell forgatni, majd gondosan előkészíteni az oltványok helyét. Ehhez az ültetőgödörben indító szerves és műtrágyákat kell elhelyezni, hogy a gyökerek kellő tápanyaghoz juthassanak.
Az oltványokat kiültetés előtt egy napig vízbe kell helyezni. A telepítésre a tavasz és az ősz a legalkalmasabb. Az őszi ültetés előnye, hogy az esetlegesen keletkezett sebek a tél folyamán beforradnak és a tavaszi rügyfakadás gyorsabban, zavartalanabbul megy végbe. Hátránya, hogy nagyobb a fagy veszélye. Ezt azonban ki tudjuk védeni, ha a földet felkupacoljuk.
A homokos talaj tehát ne keserítsen el senkit, hiszen némi odafigyeléssel nagyon is alkalmas rá, hogy csodás növényeket termesszünk benne.
