A kertünket megpróbáljuk a legszebbé, legkülönlegesebbé tenni, ehhez pedig a legjobb módszer, ha gyönyörű növényeket és virágokat ültetünk el benne. A virágokat ültethetjük vegyes színekben is, de igazán különlegessé tudja tenni a látványt, ha különböző színű szigeteket alakítunk ki benne. Akár sárga, akár fehér, akár piros, egészen biztosan oda fogja vonzani a tekinteteket.
A piros szenvedélyes színe pedig egészen biztosan felpezsdíti a kertet, és senki nem hagyja szó nélkül a látványt. Ráadásul ha jól megtervezed, akkor olyan virágokat tudsz választani, hogy folyamatosan piros színben pompázzon a kerted. Vagy a kertnek az a része, amelyet a legszenvedélyesebbnek szeretnél látni. Kiválasztottuk a mi kedvenc piros virágainkat, amelyekkel életet vihetsz a kertedbe.
1. Begónia
Bár sokan úgy vélik, a begónia szobanövény, de a kertünk, vagy a balkonládánk ékessége is lehet. Gyönyörű, piros színével egészen biztosan magára fogja vonzani a tekinteteket. A begónia körülbelül 20-30 cm magasra nő meg. Szereti a napos helyeket, de félárnyékban is kiválóan érzi magát. Közvetlen napfénynek hosszú órákon át nem szabad kitenni, mert akkor virágai és levelei könnyen elszáradhatnak. Akkor a legszebb, ha csoportosan ültetjük, különösen, ha mindegyik piros színű.
A gumós begónia Magyarországon az egyik legkedveltebb növény. A begónia őshazája Afrika, Ázsia és Amerika déli része. Leginkább a trópusi és szubtrópusi éghajlatú őserdőkben fordul elő ez a csodaszép növény. A begónia nem csak virágával, de lombjával is kertünk ékessége lehet. Csíkos levelei ugyanis igazán különlegesek.
A begónia a lakást és a kertet is széppé varázsolja. Fotó: Pixabay
Sokan egynyári növényként tekintenek rá, pedig évelő. A begónia mérgező, ezért távol kell tartani tőle a gyerekeket és a házikedvenceket is. A begónia nem igényel túlságosan sok törődést. A legjobban 15 és 20 Celsius-fok közötti hőmérsékleten érzi magát, viszont a hidegeket, trópusi növényként nem kedveli. Sok fényt igényel, de a tűző napfényt nem viseli jól. Amikor virágzik, vagyis tavasztól őszig, folyamatos öntözést igényel, ügyelve arra, hogy ne álljon pangó vízben, de ne is száradjon ki a földje.
Mivel könnyen gombásodhat, alulról érdemes öntözni. Kéthetente igényli a tápoldatot akkor, amikor virágzik. Fontos számára a megfelelő páratartalom is. Szaporítása nagyon egyszerű, hiszen dugványozással történik. Levéldugványt is használhatunk, de sokkal nagyobb esély lesz a sikerre, ha hajtást dugványozunk. Ehhez a közvetlenül a levél alatt elvágott hajtásokat bele kell tenni egy pohár vízbe, vagy jól beáztatott, homokos, tőzeges földkeverékbe.
A dugványok három hét alatt gyökereket fognak növeszteni, és ekkor már átültethetjük őket virágföldbe. Fontos, hogy tápanyagban gazdag virágföldet és humuszt használjunk az ültetésekor. A begónia fagyérzékeny növény, így amint a hőmérséklet 10 Celsius-fok alá esik, gondoskodni kel la teleltetéséről. Ekkor vissza kell metszeni, majd kiásni a gumóit, megtisztítani a földtől, és védett helyre tenni.
2. Paprikavirág
A paprikavirág Brazíliában őshonos, egynyári dísznövény, amely élénkpiros színével csodásan dekorálja kertünket. Magassága elérheti a 40 cm-t is, és magvetéssel vagy palántaültetéssel telepíthetjük kertünkbe. Nem csak a virágágyásban, de a balkonládában is nagyon szépen mutat.
A paprikavirág megfűszerezi a kerted. Fotó: Pixabay
A paprikavirág nagyon kedveli a napfényt, és a tápanyagban gazdag talajt. Fontos számára, hogy rendszeresen öntözzük és tápoldatozzuk. A legszebb akkor, ha csoportosan ültetjük. Levelei nagyon szépek, hiszen szív alakúak és nagyon jól mutatnak a piros virágok mellett. Egész nyáron át virágzik, már ezért is megéri ültetni belőle a kertünkbe.
3. Pistike, vagy nebáncsvirág
A nebáncsvirágnak nem csak a neve, a kinézete is igazán különleges. Ez az egynyári növény akár törpe vagy magas növésű változatban is elérhető, de akármelyik mellett is döntünk, abban biztosak lehetünk, hogy még a kertünk legkomorabb, legsötétebb szegletét is megszínesíti gyönyörű virágaival. Ráadásul gondozása sem igényel különösebb szaktudást, így igazán jó társunk lehet a kertünkben.
A nebáncsvirágot, vagyis a pistikét, leggyakrabban előnevelt, gyökeres palántaként vásárolhatjuk meg, de nyugodtan megpróbálkozhatunk a magról, vagy dugványról történő szaporításával is. Azonban nagyon ügyeljünk rá, hogy a növény soha ne száradjon ki, hiszen igazán érzékeny a vízhiányra.
Pistikével szebb az élet, és a kert is. Fotó: Pixabay
A nebáncsvirágot nyugodtan ültethetjük vegyesen, más növényekkel együtt a virágágyásba, de szegélynövényként is tökéletes. Sőt, annak sem kell lemondania róla, akinek nincs kertje, hiszen akár virágládában is kitűnően érzi magát. Fontos számára a jó vízáteresztő képességű talaj, és szereti a félárnyékos, árnyékos fekvést. Ellenben nem szereti a tűző napfényt.
Tavasszal, amikor már nem kell tartani a fagyoktól, nyugodtan ültessük ki a kertbe. Ha palántát vásároltunk, akkor legalább akkora ültetőgödröt ássunk, mint amekkora a cserép volt. Azonban ügyelni kell rá, hogy ugyanolyan mélyen kerüljön a talajba, mint ahogyan a cserépben volt, majd az ültetést követően alaposan öntözzük meg.
Ha a nebáncsvirágokat közel ültetjük egymáshoz, egy idő után összefüggő pistike mezőt fogunk kapni, ami igazán szemkápráztató látvány. Nagyon oda kell figyelni az öntözésre, hiszen a növény nagyon hamar kiszáradhat. Különös figyelmet fordítsunk a melegebb időszakok esetén történő öntözésre, amikor is a hűvösebb időben kapott vízmennyiség duplájára lesz szüksége. Így ekkor napi kétszeri locsolásra van szüksége.
A nebáncsvirágnak a víz mellett arra is szüksége van, hogy rendszeresen trágyázzuk. Ezt tavasszal és nyáron tegyük meg. Ha igazán jól érzi magát, májustól egészen szeptember végéig fog megörvendeztetni bennünket virágaival. Azonban nagyon érzékeny a szélre, ami könnyen eltörheti virágait, így ültessük szélvédett helyre.
4. Szegfű
A szegfű korábban nagyon népszerű volt, és bár egy időre sajnos veszített népszerűségéből, manapság szerencsére ismét nagyon kedvelt, akár a vázákban, akár a kertekben. Régen nem maradhatott ki egyetlen nagymama csokrából sem, és manapság is nagyon sokan szeretik ezt a mutatós virágot. Ez a csodálatos virág minden színében elkápráztat minket, így a piros színárnyalatú kertekben is nagyon jól mutat.
A legszebb, ha nagyon sokat ültetünk belőle, ráadásul nem csak szépségével, de csodálatos nyári illatával sem lehet betelni. Magassága a 20 cm-estől egészen 40-50 cm-ig terjedhet. Magról vagy palántáról is telepíthetjük.
A kerti szegfű nagyon szereti a védett, napsütötte helyeket. Sziklakertben is tökéletesen megállja a helyét. A legjobb számára a vályogos, homokos kerti föld, vagy a balkonnövények számára kifejlesztett földkeverék. A kerti szegfű rendszeres öntözést igényel, azonban nem szabad túlöntözni, ezért fontos, hogy a talaja jó vízelvezetésű legyen, és soha ne pangjon benne a víz.
A szegfűnek ott a helye minden kertben és csokorban. Fotó: Pixabay
Magjait március hónapban ideális elvetni, amikor a talaj 15-18 Celsius-fok közötti hőmérsékletű. A kerti szegfű ráadásul nem egynyári növény, így több éven át gyönyörködhetünk benne. Fontos azonban, hogy télen vastag földdel vegyük körbe a gyökérzetét, hogy ne árthassanak neki a fagyok.
5. Tulipán
A tulipán a liliomfélék családjába tartozik, és mintegy 100 faja, és többezer nemesített faja létezik. Virágait márciustól csodálhatjuk meg. Általában dél körül nyílik ki, majd estére visszacsukja csodás virágát. A tulipánok nem túl válogatósak, így a kerti talaj megfelelő számukra. Kedvelik a napos fekvést, de félárnyékban is jól érzik magukat. Bent is hagyhatjuk a hagymákat a talajban, ám idővel ezek egyre lejjebb kerülnek, így érdemes őket minden évben felszedni, és ősszel újra elültetni.
A tulipánhagymákat 10 cm mélységbe kell elültetni, egymástól körülbelül 15-20 cm-es távolságra. Az ültetésre a legmegfelelőbb időpont az október, hiszen ekkor már nincs annyi kártevő a talajban, mint korábban, viszont a hőmérséklet megfelelő az ültetéshez.
A tulipán csoportosan a legszebb. Fotó: Pixabay
Mielőtt azonban hozzálátnánk a hagymák ültetéséhez, mindenképp készítsük elő számukra az ágyást. Ássuk fel, és gyomtalanítsuk, majd készítsük el az ültetőgödröket, amelyekbe a hagymák a csúcsukkal felfelé kerüljenek elültetésre. Az ültetés után nem szükséges megöntözni a földet.
Tavasszal pedig csodálatos látványban lesz részünk, amikor sorra előbújnak a gyönyörű tulipánjaink. Elvirágzás után a zöld növényi részeket csak akkor szabad levágni, ha azok elsárgultak és elszáradtak. Háromévente érdemes a hagymákat kiásni, és új helyre ültetni őket. Sajnos nem csak mi vagyunk oda ezekért a gyönyörű virágokért, hanem a meztelen csigák és a levéltetvek is, és vírusos betegségek is megtámadhatják.
6. Rózsa
A rózsa bármilyen színben gyönyörűen mutat a kertben, de a vörös rózsa az igazi szenvedélyt viszi az otthonunkba. Mielőtt azonban beszerezzük a rózsatöveket, válasszuk ki a kert azon részét, ahol a rózsát legalább 6-8 órán keresztül éri majd a napfény. Arra is ügyeljünk, hogy a rózsa nem szereti a szelet, így szélmentesnek is kell lennie a helynek, amelyet kiválasztunk a számára.
Bár a rózsát jóformán egész évben ki lehet ültetni, amikor nincs fagy, a tavasz a legideálisabb időszak az ültetés számára. A rózsák az enyhén savas, tápanyagban gazdag, laza szerkezetű talajt kedvelik, amelynek jó vízelvezetése van. Ha nem felel meg mindennek a kertünk talaja, akkor adjunk érett trágyát vagy komposztot a földhöz, ahová el fogjuk ültetni.
Az ültetőgödröt akkorára készítsük, hogy a földlabdás rózsa kényelmesen el tudjon férni benne. Ez átlagosan 60x60x60 cm nagyságú gödröt jelent. Az aljára tegyünk érett komposztot vagy trágyát, majd ezt takarjuk be egy vékony földréteggel, hogy ne érintkezzen a növény gyökere közvetlenül a trágyával. Vegyük ki a cserépből a rózsát, majd olyan mélyre ültessük el, hogy a földjének felszíne a talaj felszínével egy síkba kerüljön. Ezután öntözzük meg jó alaposan.
A rózsa szenvedélyt hoz a kertedbe. Fotó: Pixabay
Januárban fel kell kupacolni a rózsa töveit, és letakarva megvédhetjük a széltől és a fagyoktól. Ez azért is fontos, mert a téli napsütés hatására túl korán megindulhat a nedvkeringés és elfagyhat a növény töve. Márciusban eljön a rózsa metszésének ideje, és amikor már elmúlnak a fagyok, meg lehet tisztítani a töveket a felkupacolt földtől. Ez az időszak a legalkalmasabb az új tövek elültetésére is. Ha tavasszal csak keveset metszünk a növényből, akkor hamarabb fog virágozni. Mivel tavasszal növekedési szakasza van a növénynek, több tápanyagra van szüksége, ezért 3-4 hetente kell tápoldatozni.
Májusban a talaj felszínét meg kell lazítani, és ekkor már el kell kezdenünk rendszeresen öntözni a rózsát. A nyár folyamán ügyeljünk a folyamatos öntözésre és gyomlálásra, és arra, hogy figyeljük a rózsát, ha esetleg bármilyen kártevő, vagy betegség megtámadná, mert ez az időszak erre a legveszélyesebb. Ekkor jön el tehát a permetezés időszaka. Ha a rózsán betegség jeleit véljük felfedezni, metsszük le a fertőzött részt, és szerezzük be a megfelelő permetszert, amellyel megvédhetjük a további betegségektől és kártevőktől.
Szeptemberben érdemes 70 g kálimagnéziumot szórni a talajra, amely nagyon jó tápanyag a rózsa számára. Novemberben jön el az őszi metszés ideje, ezután pedig meg kell védeni a rózsát a fagytól, így fedjük be földdel a rügyeket.
A rózsabokor gondozását és metszését kora tavasszal kell megkezdeni, amikor már elmúltak a fagyok és látjuk, hogy a növény növekedésnek indult. Ekkor kell lemetszeni az elhalt és sérült ágakat, majd ezután a többi tövet is le kell vágnunk úgy, hogy 4-5 egészségeset hagyjunk meg. Ezeknek az egészséges töveknek olyan vékonyaknak kell lenniük, mint egy ceruza.
Ezután a rózsabokrokat harmad, vagy fél magasságra vissza kell vágnunk, attól függően, hogy milyen magas növényt szeretnénk. A kifelé néző rügy felett kell levágnunk az ágat, hogy a rügyek felfelé és kifelé tudjanak nőni. Így a bokor közepe nyílt marad, és a levegő jobban átjárja.
7. Díszpipacs
A pipacs gyerekkorunk egyik kedvenc virága, amelyet örömmel fedezünk fel a mezőkön, domboldalakon, és ajándékozunk édesanyánknak. Ez a csodás piros virág dísznövényként is ültethető, így kertünk ékessége lehet. A keleti mák vagy más néven a díszpipacs Kis-Ázsia és Délnyugat-Ázsia területén őshonos évelő növény, amely akár a 100 cm-es magasságot is elérheti.
Gyerekkorunk kedvenc virága, a pipacs. Fotó: Pixabay
Virágai nagyméretűek és csésze alakúak. Igazán látványos növény, melynek virágai tavasz végén és a nyár első felében nyílnak. Virágzás után a levelei visszahúzódnak, azonban ősszel újra kihajtanak, és így telel át a növény. A díszpipacs kedveli a napos helyeket, és a jó szerkezetű, jó vízáteresztő képességű talajt.
Akármelyik csodás, piros virág mellett döntünk, egészen biztosan sok örömünket fogjuk bennük lelni a kertünkben.
