A fák és bokrok kiemelten fontos szerepet játszanak egy város életében. Ezek a növények tisztítják meg a légkört és állítják elő a létfontosságú oxigént a számunkra. De nem csupán a mennyiségük fontos, hanem a minőségük is. Egy frissen telepített facsemete a töredékét képes csak ellátni ezeknek a nagyon fontos feladatoknak, mint egy idősebb, nagyobb társa. Ezért is nagyon fontos megőrizni a minket körülvevő, idősebb fákat. Ehhez szükség van rá, hogy gondozzák a parkokat és egyéb zöldterületeket, hiszen csakis az egészséges fák képesek megfelelően tisztítani és oxigénnel ellátni a környezetüket.
Budapest levegőjét sok fa tisztítja. Fotó: 123rf.com
A városok ráadásul jóval melegebbek, mint a környezetük. Ezt a jelenséget városi hőszigetnek nevezzük. Erre is megoldást nyújt a városok zöldítése. A növényzet drasztikus csökkenésével ugyanis a városok hőfoka egyre csak nő. A felmelegedést az is erősíti, hogy a városokban növekszik a szén-dioxid kibocsátás. A szén-dioxid az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz. A fáknak pedig óriási szerepük van a szén-dioxid megkötésében. A növények a fotoszintézis során felvett szén-dioxidot fény és víz hatására oxigénné és szénné alakítják, melyből az oxigént a levegőbe áramoltatják, míg a szenet beépítik a törzseikbe, ágaikba és a leveleikbe. Egy 50 éves fa fedezi egy ember évi belégzett oxigénszükségletét. Ezért is nagyon ügyelnünk kell rá, hogy a fáink biztonságban legyenek, hiszen velük együtt vagyunk mi is abban.
Egy fa minél nagyobb lombkoronával rendelkezik, annál jobban képes megszűrni a levegőt. Sajnos Magyarországon is számos város légszennyezettségi szintje emelkedik a kritikus szint fölé. Ez pedig hosszú távon nagyon súlyos egészségkárosító hatással lehet ránk.
A légszennyezettség magasabb a járművek által forgalmasabb területeken, és a fűtési szezonban is jóval több káros anyag kerül a levegőbe. A nitrogén-dioxid leginkább a fűtés és a gépjárművek miatt kerül a levegőbe. A szén-monoxid a tökéletlen égéskor keletkezik és súlyos oxigénhiányt okoz. Az ózon a nitrogén-oxidból keletkezik és hasonló tüneteket okoz, mint a nitrogén-dioxid, vagyis csökkenti a tüdőfunkciót. A.kén-dioxid a háztartási és az erőművi tüzelőanyagok égetésekor, illetve vulkán kitöréskor és erdőtüzek alkalmával kerül a levegőbe, károsítva a szemünket és a tüdőnket. A szálló por leginkább a járművekből, a talaj eróziójából és különféle ipari tevékenységből származik. A tüdőben felszívódva különféle gyulladásos folyamatokat indíthat el, még alacsony koncentrációban is. Ezen kívül a fák levelei képesek elnyelni az UV sugárzás 95%-át, így minden szempontból nagy szükségünk van rájuk.
Az ezüst hárs lehet a megoldás
A Szent István Egyetem kutatói megállapították, hogy az ezüst hárs bolyhos, szőrös levelei szűrik meg a leghatékonyabban a városi szállóport. Az ezüst hárs levélfelülete július közepén a legnagyobb. Ilyenkor a körülbelül 500-600 négyzetméternyi levélfelület bolyhossága miatt duplának, azaz 1200 négyzetméternyinek számít, amelyre a szálló por kiülepedhet.
Az ezüst hársfa a legjobb légtisztító. Fotó: 123rf.com
A kutatók vizsgálták az ezüst hárs, a korai juhar és a magas kőris leveleit, és az összevetés során egyértelművé vált, hogy az ezüst hárs a legjobb légszűrő a városokban. A vizsgálatok során az eltávolított levelek felszínéről egy desztillált vizes, ultrahangos rázással lemosták a szálló port, hogy megvizsgálhassák annak mennyiségét és tartalmát. A szálló por finom szemcséi a légkörbe kerülve lebegnek és eloszlanak egy nagyobb település légkörében. A por nem csupán a járművekből kiáramló gázokból áll, hanem hozzájárulnak a kerékgumi, a fékek és más alkatrészek súrlódásából leválló és a levegőbe jutó mikroméretű szemcsék is. Ezek mind jelentős egészségkárosodást okozhatnak. A levegőbe jutó nehézfémek közül a legveszélyesebbek az ólom, a vas, a cink, a réz és a nikkel.
Egy erős, dús lombkoronájú fa jóval nagyobb mennyiségben képes a szállópor megkötésére, mint kisebb társai. A fák levele azonban elérhet egyfajta telítődési kapacitást is, mely különösen az őszi időszakban következik be, amikor hosszú időn át nincs eső. Ekkor a korábban leülepedett por és a most leülepedett por felgyarapszik. Ez 300 mg lehet négyzetcentiméterenként. Ilyenkor szoktak figyelmeztetés kiadni, hogy a levegő minősége veszélyes és egészségtelen.
