Mutatjuk, hogyan vedd fel a harcot a cseresznyeléggyel

A téli időszakot kihasználva szánjunk egy kis időt szaktudásunk elmélyítésére, az éves teendők megtervezésére, és gyűjtsünk össze a szezonra hasznos ismereteket. Készüljünk most az ültetvények egyik rettegett kártevőjére: a cseresznyelégyre.

Az európai cseresznyelégy Európa-szerte és hazánkban is a cseresznye- és meggyültetvények egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó kártevője. Legyen szó konvencionális, ökológiai, nagyüzemi vagy házikertről, védekezés hiányában az okozott kár elérheti a 100%-ot. Az általa okozott, népies nevén „kukacos" gyümölcs húsa barnul, romlik s eladhatatlanná válik.

De vajon miért helytelen megnevezés a kukacos cseresznye, miért nehéz ellene a védekezés, és milyen növényvédelmi lépéseket tehetünk meg a kártevő visszaszorítása érdekében?

Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) mellett már az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) is jelen van hazánkban.

Európai cseresznyelégy-imágó – fotó: Fodor Nikolett

Felismerés és megismerés

Olvasóként a szakcikkek ezen pontjai talán unalmasnak tűnnek, melyet egy fárasztó nap végén átlapoznak. Azonban a növényvédelmi terv elkészítése és a hatékony lépések megtétele nem kivitelezhető, ha nem ismerjük fel, melyik kártevő a célzott ellenfél.

Nélkülözhetetlen a cseresznyelégy életmódjának elsajátítása, ugyanis a gyakorlatban csak így leszünk képesek a megfelelő fázisokban beavatkozni. Az integrált növényvédelem elveit követve eszköztárunk utolsó lépéseként vesszük elő a kémiai kezelést, addig is fontos szerep jut a megelőző intézkedéseknek, agrotechnikai műveleteknek.

Alaktan és tápnövények

Az európai cseresznyelégy feje sárgásbarna, tor színe fekete, oldalán fehér sáv húzódik, potroha szintén fekete színű. Fontos rendszertani bélyeg a szárnyak színezete. A kifejlett lárva szájhorgának belső ívén kis fog található, hossza 5-7 mm és 2 mm széles. Elsődleges tápnövénye a cseresznye és meggy, ezeknek a növényeknek az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozó kártevője Európában, de lárvái kifejlődhetnek a sajmeggy, csepleszmeggy és loncfajok gyümölcseiben is.

Életmód és kártétel

Egynemzedékes kártevő, a bábok a talaj felső rétegében telelnek át. A telelés hosszát a környezeti tényezők befolyásolják, de az imágók kelése és a rajzás kezdete általában április közepén-végén indul, s egészen nyár végéig tart. Az imágók szívesen tartózkodnak a lombkorona legmelegebb, napos, déli oldalán. Meleg, alacsony páratartalomnál rajzanak, esős időben rejtve maradnak.

A hímek a déli órákban vonzzák magukhoz a nőstényeket az általuk kibocsátott szexferomonnal, a megtermékenyült nőstények pedig tojásaikat a zöld vagy színesedő gyümölcsök epidermisze alá helyezik áltojócsövük segítségével.

Az európai cseresznyelégy esetében általában a termésbe egyszerre egy tojás kerül. Tojásrakás után a gyümölcs felszínére tojásrakást gátló feromont bocsát, ezzel megakadályozva más nőstények tojásrakását ugyanabba a termésbe. 6-10 napig tart az embrionális fejlődés, majd kb. 10-12 napra van szükség a lárvák fejlődéséhez.

A cseresznyelégy lárvatípusa nyű, ezért helytelen kifejezés a „kukacos" cseresznye. A nyüvek a húsban, a mag körül nőnek fel, a lárva jelenléte és ürüléke miatt az érett gyümölcs már fogyaszthatatlanná válik. A kártétel kockázata az érésidővel növekszik. A fejlett nyüvek a földre vetve a talajba fúrják magukat és bebábozódnak.

Nyű károsítása – fotó: Fodor Nikolett

Védekezési lehetőségek

Az életmód elsajátítása után nézzük az integrált növényvédelem lehetőségeit!

Szezonzárás, áttelelés megelőzése

A következő év növényvédelmét első lépésként az előző szezon vége alapozza meg, s kezdetben a konvencionális és ökológiai termesztés eszközei ugyanazon vonalon haladnak.

A gyümölcs leérése idején törekednünk kell a minél teljeseb betakarításra, s fokozott figyelmet kell fordítani a lehullott gyümölcsökre is. A nagyobb gazdasági kárt ért ültetvényt sem szabad elhanyagolnunk, hisz minél több a gyümölcsmaradvány, annál nagyobb lehet a következő évi rajzás. Ezen munkafolyamatok felületes elvégzése vagy kihagyása esetén a kémiai védekezés önmagában nem lesz elegendő. Jelen esetben meg kell akadályozni a lárva talajba jutását.

Agrotechnikai lépésként alkalmazott módszer a fa lombkorona alatti területének tárcsázása vagy legalább 15 cm mélyen történő felásása, ezt tavasszal ismételve, mely csökkentheti a bábok életfeltételeit. Az imágók felszínre jutását, illetve más ültetvényekből berepülő egyedek megjelenését visszaszoríthatjuk hálók alkalmazásával is. Az ÖMKi 2016-os publikálása alapján a talajra helyezett, maximum 0,8 mm lyukbőségű és az alacsonytörzsű ültetvény fölé helyezett 1,3 mm lyukbőségű rovarháló hatékony lehet.

Sárga lapos megfigyelés és további lehetőségek

Az imágók megjelenését sárga ragacslapok segítségével tudjuk előre jelezni, s a célzott védelmet rajzáscsúcskor kell elkezdeni. Házikertben a gyümölcsfákat körbepakolva ez a módszer gyérítő hatással rendelkezik és hatékony védekezési módszernek bizonyul. Az ezt követő további lehetőségek ökológiai gazdálkodóként fejtörést okozhatnak.

Egyes európai országok ökológiai ültetvényeiben sikeresen alkalmazzák az azadirachtin és spinozad hatóanyagokat, melyek közül az azadirachtint tartalmazó NeemAzal-T/S engedélyokiratában szerepel a cseresznye-és meggy kultúra.

Az elmúlt években a felhasználható hatóanyagok köre szűkült – fotó: Fodor Nikolett

Korábban kísérletek folytak rovarokat fertőző mikrogombákkal, köztük a Beauveria Bassiana rovarparazitával. Jelenleg alkalmazható a paraffinolaj, ám nagyobb áttörést a természetes piretrin hatóanyagú rovarölő készítmény hozott, mely 2020-ban és 2021-ben szükséghelyzeti engedélyt kapott mind az ökológiai, mind a konvencionális cseresznyeültetvényekben.

Konvencionális ültetvényekben a rajzásmegfigyelésen alapuló időben történő kémiai védekezéssel is csak akkor van esélyünk sikerrel zárni a szezont, ha a korábbi lépésekből kihoztuk a maximumot.

Habár az elmúlt években a felhasználható hatóanyagok köre szűkült, a növényvédőszeres védekezés egyik ígéretes lehetősége a ciántraniliprol hatóanyagú Exirel SE használata. A készítményt a cseresznyelégy (és foltosszárnyú muslica) ellen a tömeges rajzás kezdetekor kell kijuttatni. A rövarölő szer méhveszélyességi besorolása: kifejezetten kockázatos, ezért felhasználása a beporzók szempontjából körültekintést igényel. Ezen kívül éréstől függően kezelhetjük ültetvényeinket például a hosszabb várakozási idejű, felszívódó acetamiprin hatúanyagú készítményekkel, éréshez közeledvén pedig a kontakthatású, rövid várakozási idejű deltametrin és egyes lambda-cihalotrin hatóanyagot tartalmazó készítmények kerülhetnek szóba. Elhúzódó rajzáskor mindenképp indokolt az ismételt kezelés, ezért szükséges a megfigyelés és a naprakész beavatkozás.

A készítményeket mindig az engedélyokiratban foglaltaknak megfelelően használják, s kérdés esetén szakértők segítségét kérjék!

Indexkép: Shutterstock