Évek óta a mélyponton van a méz világpiaci ára. Okkal kritizálják a méhészek az európai piacot, hiszen a valódi termelői méz helyett silány minőségű, laboratóriumi körülmények között létrehozott mézzel kell versenyezniük. Ez a véleményük szerint nem csak a méhészek felé etikátlan, hanem a vásárlók irányában is, hiszen rossz üzenete van annak, hogy egy édesítőszert árulnak méz helyett – írja a novenyvedoszer.hu.

méhek

A méhek teleltetése azonban komoly kihívás elé állította a méhészeket – fotó: pixabay.com

A Zselic Méhész Egyesület elnöke, Mészáros János elmondta, hogy még a mézhelyettesítő megnevezés sem helytálló, hiszen mindenki tudja ezekről, hogy nem nevezhetők méznek. Ezért az Országos Magyar Méhészeti Egyesület antidömping eljárást kezdeményezett, amelyben arra hívják fel a figyelmet, miszerint elképzelhetetlen, hogy Kína annyi mézet termel, mint amennyit behoz Európába. A statisztikai adatok is azt bizonyítják, hogy nincs annyi méhész és méhcsalád Kínában, akik ezt a mennyiséget képesek lennének megtermelni.

Szerencsére a szűkebb környezetükben jó hírekről is be tud számolni az egyesület elnöke. Elmondta, hogy a somogyi méhészek közepes évet zártak, akik szerencsésnek mondhatják magukat, mert sok megyével ellentétben idén elegendő repcét vetettek a gazdák. Az aszály miatt azonban ősszel visszaesett a lelkesedés, így jövőre csak kisebb területen virágzik majd.

A kilátások ilyen szempontból nem jók, de a megye két másik erőssége az akác és a hárs jól mézelt, ezekből sokat sikerült raktározni. Mivel a hárs rapszodikusan virágzó növény, ezért most kétszer jobban örültek a gazdálkodók a termésnek – olvasható a cikkben.

"A méhek teleltetése azonban komoly kihívás elé állította a méhészeket. A telelést már elkezdjük júliusban, ugyanis amikor a napraforgó virágzás befejeződik, a méhészek és a méhek már a télben gondolkodnak. Ebből a szempontból a természet nagyon elbánt velünk, mert az aszály és a kánikula miatt a méhek nagyon kevés virágport tudtak behordani, mert nem virágzott semmi, sőt nem volt víz és csapadék sem.

A méhek nem csak mézen telelnek, hanem virágporon is, tehát nekik is szükségük van fehérjére és szénhidrátra. Az energia a mézből van, viszont a fehérjét a virágporból nyerik, ezért egyensúlyra van szükség a kettő között, különben a méhcsaládok nem fejlődnek" – fogalmazott Mészáros János.

Nagyon kevés virágport tudtak behordani a méhek és arra is kevés példa akadt, hogy a telelésre a méhészeknek kellett virágpor-pótlókat adagolni a családoknak. A méz feletetésével végül nem volt probléma – tette hozzá.

Továbbra is alacsony a virágméz felvásárlási ára: a 600 forint majdnem megegyezik egy kilogramm cukor árával – ami 400 forint körül mozog –, de a megfelelő teleltetés elérése érdekében jóval több cukrot kell a méhekkel etetni, mint mézet. Emiatt nagyon sok méhész az utolsó tételeket nem pörgette ki, hanem meghagyta a méheknek. Vagyis a méhek azon a napraforgó mézen telelnek át, amit a méhészek a kaptárban hagytak. Ez jó volt a veszteség minimalizálására is.

Mészáros János, és az egész szakma azt kéri a fogyasztóktól, hogy legyenek tudatosak és keressék az igazi hazai termelői mézet.