A lencse valamiért leginkább szilveszterkor jut az eszünkbe, amikor is a fogyasztásától azt reméljük, hogy gazdaggá tesz minket. Azonban a lencsét nem csak az anyagi haszonszerzés miatt érdemes fogyasztani. És persze nem csupán az év utolsó, vagy első napján. Ha tudnánk, mennyire jót tesz, sokkal gyakrabban fogyasztanánk. A különféle hüvelyesek, mint a bab, a lencse, vagy a borsó ugyanis nagyon gazdagok rostokban, ezért segítenek a koszorúér-betegségek megelőzésében, így a lencse fogyasztása segít kordában tartani a vérnyomást is.
Egyes újabb kutatások szerint azonban nem csak ebben, hanem a vércukorszint szabályozásában is számíthatunk a lencsére. Így hát nem csak finom, hanem igazán egészséges is. A legjobb pedig, ha egyből a kertből kerül az asztalra, úgyhogy ne csak a tányérunkon, hanem a kertünkben is adjunk neki helyet! Ha már sikeresen termesztettünk babot vagy borsót, akkor a lencsével is könnyedén boldogulni fogunk. Így hát nem fogadunk el semmilyen kifogást, a lencsének teret kell engedni!
A lencse a kiskertben is termeszthető, ráadásul nagyon könnyedén. Fotó: Pixabay
Amit a lencséről tudni érdemes
1. A lencse növénynemzetség a hüvelyesek rendjébe tartozik. Legismertebb faja a főzeléklencse, melyet élelmezési céllal világszerte termesztenek.
2. A lencsének több mint a fele szénhidrátból áll, és csupán 1,4 százalék zsírt tartalmaz.
3. A lencse nagyon sok vasat, káliumot, magnéziumot és kalciumot tartalmaz. Ezen kívül gazdag A-, B1-, B6-, és E-vitamin forrás.
4. Igazán magas a rosttartalma, így egy tál lencsefőzelékkel fedezni tudjuk a napi rostszükségletünk negyedét.
5. A benne található szaponin, flavonoid és a fenolsav csökkentik az egyes rákfajták kialakulásának a veszélyét és hozzájárulnak a koleszterinszint csökkentéséhez is.
6. Ráadásul az összes hüvelyes közül a lencsét emésztjük meg a legkönnyebben.
7. A főzeléklencse egyik legrégebbi kultúrnövényünk, amelyet már az kőkorszakban is termesztettek Közép-Európa területein.
8. A főzeléklencse önbeporzó, egyéves lágyszárú növény. Gyökérzete mélyen hatol a talajba. Virágzása május elejétől július elejéig tart, virágainak színe lila.
9. A lencse nem csak a testünket, de még a lelkünket is támogatja. Nem véletlen, hogy a rómaiak úgy vélték, aki rendszeresen fogyaszt lencsét, annak biztosított a belső nyugalma és a türelme, míg a kínai orvoslás szerint az egész testet képes méregteleníteni.
10. A lencse segíti a májműködést, az anyagcserét, javítja a látásunkat, segíti a haj növekedését, és fokozza a férfiak termékenységét.
11. Ráadásul nagyon finom is. Ne feledkezzünk meg a csodás főzelékről és levesről, amit készíthetünk belőle, de a lencsesaláta is igazán kiváló fogás.
12. A lencsében található polifenolok antioxidáns, antibakteriális, gombaellenes, vírusellenes, szívvédő, gyulladáscsökkentő, cukorbetegség elleni, rákellenes és elhízás elleni hatásukról ismertek.
13. Egy csésze lencse 18 gramm fehérjét tartalmaz.
14. A lencse még a csontoknak is nagyon jót tesz, mivel csészénként 35 gramm kalciumot tartalmaz. A lencse izoflavonokat is tartalmaz, amelyek elősegítik a csontépítés szempontjából fontos hormonok termelését.
15. A lencse magas folsav tartalma miatt terhesség esetén kiemelten ajánlott a fogyasztása, mivel a magzat fejlődését támogatja.
16. A lencse igazán jó hatással van az anyagcserére.
Így legyen lencse a kertedben
1. A lencse nagyon szereti a napfényt, ezért hosszúnappalos növénynek is nevezzük, így hát mindenképpen a kertünk napos részét válasszuk ki a számára.
A lencse kiváló a magas vérnyomás ellen is, ráadásul még nagyon finom ételeket is készíthetünk belőle. Fotó: Pixabay
2. Mivel kevésbé érzékeny a késő tavaszi fagyokra, már márciusban el lehet vetni. A lencse nagyon kedveli a laza szerkezetű, tápanyagban gazdag talajt. A vetés előtt nem árt, ha érlelt komposztot vagy szerves trágyát adunk a talajhoz, hiszen ezt egészen biztosan meg fogja hálálni.
3. A főzeléklencsének magnagyság alapján három fajtája ismert, a nagy magvú, a közepes nagyságú és a kis magvú lencse. Hazai fogyasztásra a nagy magvú lencsék a legkedveltebbek.
4. Nagyon jó előveteménye a legtöbb zöldségnek. Szomszédságába nyugodtan lehet burgonya és uborka, de a különböző fűszernövények is nagyon jó társaságot adnak számára, hiszen távol tudják tartani tőle a levéltetveket. Azonban a hagyma és a fokhagyma nincs rá jó hatással, így azokat semmi esetre se ültessük a lencse közelébe.
5. A főzeléklencsét 2,5-3,5 cm mélyen érdemes elültetni, egymástól 2,5 cm távolságra, és 60 cm-es sortávolságra. Érdemes támasztékot biztosítani a lencse számára, különben nagyon sok helyet fog foglalni, és sajnos a betegségek is gyakrabban megtámadhatják, ha hagyjuk, hogy a földön heverjen.
6. A főzeléklencse jól tűri a szárazságot, azonban elszáradni sem szabad hagyni. Fontos, hogy a talaj mindig egyenletesen nyirkos legyen, azonban soha ne pangjon alatta a víz. Amikor a lencse hüvelyei száradni kezdenek a szüretelés előtt rövid idővel, már ne öntözzük, hanem hagyjuk, hogy ki tudjon száradni a szüretre.
7. A főzeléklencse kártevői a bükkönyfélék, a mogyorós lednek vagy az apró szulák. A gyökérrothadást a jól kiválasztott talajjal és a talaj megfelelő előkészítésével tudjuk megakadályozni. A lencsét gyakran megtámadó gombás betegségek ellen a négyéves vetésváltással védekezhetünk.
8. Amikor az alsó hüvelyek színe sárgásbarna és bennük lévő mag kemény, eljött a betakarítás ideje, amely júliusban van. Ez körülbelül 80-110 nappal az ültetés után következik be. Szüreteléskor tartsuk a kezünkbe a lencse szárát, míg a másik kezünkkel húzzuk le a hüvelyeket. Figyeljünk rá, hogy ne szakítsuk le a szárakat, így akár metszőollót is segítségül hívhatunk a folyamathoz. Fontos, hogy leszedés után szárítsuk ki a hüvelyeket, így tegyük ki őket egy száraz, levegős helye, vagy kössük össze egy kis szár meghagyásával, és lógatva szárítsuk.
9. Ha a félérett hüvelyeket takarítjuk be, akkor ezeket egy hétig tárolhatjuk a hűtőben, azonban ezután már nem őrzik meg a minőségüket. Szárítva akár egy évig is el tudjuk tárolni jól zárható üvegben, sötét helyen.
Adjunk hát teret a lencsének a kertben és a tányérunkon egyaránt! Megéri!
