Számtalan kártevő támadhatja meg a növényeinket, megdézsmálva, megbetegítve munkánk gyümölcsét. Egyértelmű, hogy valamilyen módon közbe kell lépnünk: meg kell előznünk vagy el kell hárítanunk a bajt – csak az nem mindegy, miként.

Sokan – nem ok nélkül – idegenkednek a növényvédő szerek használatától, tartva attól, hogy a vegyi anyagok bekerülnek a zöldségekbe, gyümölcsökbe, a talajba, a vízbe, és elpusztítják a rendkívül hasznos beporzó rovarokat is. Szerencsére akad néhány olyan természetes szer és módszer, amelyek bevetésével kemikáliák nélkül megoldható a kiskerti növényvédelem. A következőkben ezekről lesz szó.

kiskert

Sokan idegenkednek a növényvédő szerek használatától – fotó: pixabay.com

A Nébih ÖKO-Bizottsága által  jóváhagyott egyszerű anyagok

Ezek az egyszerű anyagok egy olyan Európai Uniós értékelésen mennek keresztül, amely alapján a tagállamok szavaznak arról, hogy jóváhagyhatók-e növényvédő hatású anyagként.

Mivel ezen anyagok jóváhagyása határozatlan időre szól és sem a forgalmazásuk, sem a felhasználásuk nem igényli a növényvédő szereknél szükséges engedélyezési eljárás lefolytatását, így az anyagokhoz felhasználási előírásként sem engedélyokiratot, sem címkét nem lehet hozzárendelni – írja a Nébih.

Ez egyben azt is jelenti, hogy nem a növényvédő szereket forgalmazó boltokban találod majd meg őket, hanem hétköznapi üzletekben (élelmiszerbolt, háztartási bolt, gyógyszertár) lehet őket megvásárolni.

Általában hatás szerint csoportosítják ezeket a szereket:

  • gombaölő hatású szerek: mezei zsurló, mésztej (kalcium-hidroxid), fűzfakéreg, lecitinek, tejsavó, napraforgóolaj,
  • gomba- és baktériumölő hatással rendelkező csávázó- és fertőtlenítő szer a háztartási ecet,
  • gombaölő és mohairtó hatású szer a szódabikarbóna,
  • gombaölő hatású csávázókészítmény a mustármagpor
  • vannak olyan anyagok is, amelyek a természetes védelmi mechanizmusok megerősítése révén fejtik ki (elicitor) hatásukat, ilyen a répacukor (szacharóz) és a gyümölcscukor (fruktóz).

kerti

Szerencsére akad néhány olyan természetes szer és módszer, amelyek bevetésével kemikáliák nélkül megoldható a kiskerti növényvédelem – fotó: pixabay.com

Mezei zsurló – gombaölő hatású

Elsősorban permetezéshez vagy mulcshoz adagolva, védő takaróréteg kialakítása céljából használják. A főzet elkészítéséhez a mezei zsurló tiszta, föld feletti szárított részeit alkalmazzák. Hatékony:

  • a gyümölcsfák (alma, őszibarack) gombás betegségei ellen,
  • bogyósokban (szamóca, málna) hajtatott és szabadföldi körülmények között a szürkepenész, a lisztharmat, a fitoftórás betegség, valamint az antraknózis ellen
  • szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen vethető be
  • burgonyában hajtatott és szabadföldi körülmények között burgonyavész, alternáriás betegség és lisztharmat ellen a lombfejlődés kezdetétől
  • hajtatott uborkában a gyökérrothadást és palántadőlést okozó gombák ellen a gyökérzóna beöntözésével, illetve lisztharmat ellen permetezéssel
  • paradicsomban alternáriás betegség és szeptóriás levélfoltosság ellen

Répacukor (szukróz, szacharóz, nádcukor, asztali cukor)

Megerősíti a természetes védelmi mechanizmusokat, a tiszta szacharózból készített por hideg vizes oldatát közvetlenül a kijuttatás előtt javasolt elkészíteni és kora reggel (9 óra előtt) kijuttatni.

Almafélék védelmére gyümölcsfúró rovarok, pl. almamoly ellen, tavasztól nyárig a levélrügyek kipattanásától virágzás végéig célszerű alkalmazni. A csemegekukorica védelmére kukoricamoly ellen alkalmazható tavasztól nyárig, 1-2 leveles állapot kialakulásától címerhányás kezdetéig.

Mésztej (kalcium-hidroxid, oltott mész)

A kalcium-hidroxid 24-33, 12%-os koncentrációjú vizes szuszpenziója a készítmény. Előírás, hogy a felhasznált termékeknek élelmiszeradalék tisztaságúnak kell lennie.

Almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő kórokozói ellen a kalcium-hidroxid 24%-os szuszpenzióját alkalmazzák a levélhullást követően, október vége és december vége közötti időszakban. A fás részekre permetezéssel javasolt kijuttatni, illetve alkalmas a metszési sebek és rákos sebek kezelésére is – olvasható a Nébih összefoglalójában

A mésztej almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáknál nektriás kéregrák és egyéb, fás részeket megbetegítő kórokozók ellen hatásos – fotó: pixabay.com

Fűzfakéreg (Salix L. cortex) – gombaölő hatású

A készítmény a gyógyszerészeti tisztaságú fűzfakéregből készített vizes főzet, ami alkalmas gyümölcsfák, elsősorban őszibarackfák tavaszi kezelésére, a leveleket fertőző gombafajok, pl. Taphrina deformans ellen.

Almafák kezelésére is használható varasodás, lisztharmat ellen, borszőlő kezelésére pedig peronoszpóra és lisztharmat ellen a tavaszi és a nyári időszakban.

Háztartási ecet (ételecet) – gomba- és baktériumölő hatással rendelkező csávázó- és fertőtlenítő szer

A csávázásnál a háztartási ecet (5-10% töménységű) és víz 1:1 arányú keverékét (liter/liter) szükséges alkalmazni. A magokat vetés előtt közvetlenül (ősztől tavaszig) a készítmény oldatába kell meríteni, majd rövid áztatás után abból kivenni. A gabonafélék csávázása során 100 kg maghoz 1 liter oldatot használnak fel.

A háztartási ecet hatékony gabonák esetében kő- és porüszögök ellen, pirenofórás levélcsíkosság ellen, a zöldségfélék magjainak csávázására altenáriás fertőzés, baktériumok és gombák okozta fertőzések ellen, szabadföldön és hajtatott körülmények között.

A metszésre és fűrészelésre szolgáló eszközök fertőtlenítéséhez 1 liter vízben kell feloldani 50 ml 8%-os töménységű háztartási ecetet.

Lecitin (lecitinek-E322) – gombaölő hatású szer

A permetezéshez a lecitin hideg vizes oldatát alkalmazzák, az egyes kultúrnövényeknél megadott keverési arányban.

  • gyümölcsfák közül almában lisztharmat és őszibarackban tafrinás levélsodródás ellen használható
  • kösz­métében lisztharmat ellen,
  • szőlőben peronoszpóra és lisztharmat ellen javasolt alkalmazni
  • uborkában, fejes salátában, madársalátában lisztharmat ellen,
  • paradicsomban és endíviában paradicsomvész, illetve alternáriás betegség ellen hatékony
  • dísznövényekben, elsősorban rózsában a kezeléseket lisztharmat és más gombás betegségek ellen kell elvégezni.

Gyümölcscukor (fruktóz)

A fruktózpor vizes oldata almafélék védelmére, gyümölcsfúró rovarok, pl. almamoly ellen használható. A kijuttatandó oldat javasolt koncentrációja 10 g fruktóz/100 l. A hideg vizes oldatot közvetlenül a kijuttatás előtt javasolt elkészíteni, és kora reggel (9 óra előtt) kijuttatni – írja a Nébih.

uborka

A lecitin uborkában, fejes salátában, madársalátában lisztharmat ellen kiváló – fotó: pixabay.com

Szódabikarbóna

Zöldségfélékben, bogyósokban, dísznövényekben, szabadföldi és hajtatott körülmények között lisztharmatok ellen érdemes vele védekezni. A különböző kultúrák eltérő érzékenységet mutatnak a szódabikarbónára.

  • szőlőben lisztharmat ellen, almában ventúriás varasodás ellen lehet vele védekezni
  • gyümölcsfélék (narancsfélék, cseresznye, meggy, almafélék, papaya) tárolási betegségei ellen (kék- és zöldpenészek Penicillium italicum, P. digitatum) a szódabikarbóna 1-4%-os oldata használható fel. A leszüretelt gyümölcsöket az oldatba történő bemártással vagy felületi permetezéssel szükséges kezelni
  • cserepes növényeknél mohák (pl. Lunularia cruciata) telepeinek és spóratartóinak irtására használható. A kultúrnövények kelését követően a szódabikarbóna-port közvetlenül szórjuk a mohatelepekre a nyár végétől terjedő időszakban (ősz és tél).

Tejsavó

A tejsavó vizes oldata felhasználható kabakosokban (uborka, cukkini és tökfélék) lisztharmatok ellen, hajtatott körülmények között a vetést követő harmadik héttől kezdődően, az intenzív inda/hajtásnövekedés végéig.

A kezelések a virágkezdemények megjelenését követően már nem folytathatók. A permetezéseket nappal, lehetőleg a reggeli órákban kell végrehajtani – tanácsolja a Nébih

Napraforgóolaj

A napraforgóolaj paradicsom kezelésére alkalmazható sikerrel a lisztharmat ellen szabadföldön. A növényeket leveles állapotban célszerű kezelni. Virágzás idején nem szabad permetezni!

Fokozottan ügyelni kell a növények méretéhez igazított permetlémennyiség használatára a megfolyás és így a fölösleges környezetszennyezés elkerülése érdekében!

paradicsom

A napraforgóolaj paradicsom (leveles állapotában) kezelésére alkalmazható sikerrel a lisztharmat ellen – fotó: pixabay.com

Csalán – rovarölő, gombaölő és atkaölő hatású

A készítmény a csalánfajok vizes kivonata permetezéshez. Gyümölcsfáknál 75 g/l friss, vagy 15 g/l szárított csalánból készült oldat szűrletéből 100 liter száraz­anyag-tartalmú kivonatot használunk permetezésre. 24 órás áztatás 20 °C-on elegendő – írja a Nébih

  • gyümölcsfák kezelésére zöld őszibarack-levéltetű, zöld rózsa-levéltetű, vértetű, levélpirosító ribiszke-levéltetű, tarka dió-levéltetű, fekete cseresznye-levéltetű ellen hatékony
  • zöldségek esetében zöldbab kezelésére fekete répa-levéltetű ellen;
  • burgonya kezelésére zöld őszibarack-levéltetű ellen;
  • leveles zöldségek, mint saláta és káposzta kezelésére káposzta-levéltetű, valamint barnafoltos saláta-levéltetű ellen;
  • fekete bodza kezelésére bodza-levéltetű ellen; rózsafajok kezelésére zöld rózsa-levéltetű ellen;
  • gyöngyvesszőfajok kezelésére gyöngyvessző-levéltetű ellen;
  • káposztafélék kezelésére nagy káposztabolha és káposztamoly ellen;
  • almafa és körtefa kezelésére almamoly ellen.

Atkaölő szerként 75 g/l friss csalán, vagy 15 g/l szárított csalán oldat szűrletéből 100 liter száraz­anyag-tartalmú törzsoldatot használunk. 24 órás áztatás, 20 °C-on elegendő. Atkaölő szerként atkák ellen bab kezelésére közönséges takácsatka ellen; borszőlő kezelésére közönséges takácsatka ellen – áll a tájékoztatóban.

szőlő

Szőlőben a konyhasó vizes oldata a tarka szőlőmoly és a lisztharmat kártételének megakadályozására alkalmazható – fotó: pixabay.com

Konyhasó – rovar- és gombaölő hatású készítmény

Szőlőben a konyhasó vizes oldata a tarka szőlőmoly és a lisztharmat kártételének megakadályozására alkalmazható. A kezeléseket a tojásrakást követően, 1-3 alkalommal májusban, júliusban, majd szeptemberben, a szőlő fürtkezdemények növekedésétől a fogyasztásra érettségig lehet elvégezni. A permetlét csak a kezelendő lombfelületre szabad kijuttatni. A fölösleges kijuttatás elkerülésére csak a szőlőállomány-károsítóknak kitett részét kezeljük!

Gombatermesztésben a granulált konyhasót foltkezelés formájában lehet kijuttatni a gombák okozta betegségek (pókhálós penész, száraz és nedves mólé) ellen. A sót a betegségek fellépésekor egyszer, kis lapát vagy kanál segítségével juttassuk a kórokozók által érintett részekre. Fontos, hogy csak a fertőzött területet kezeljük – hívja fel a figyelmet a Nébih.

Mustármagpor

A mustármag porából készített vizes pép őszi vagy tavaszi búza, durumbúza és tönkölybúza magvainak kórokozók (kőüszög) elleni csávázására alkalmas. A csávázást vetés előtt kell elvégezni.

A csávázáshoz keverjünk össze 1,5 kg porrá zúzott mustármagot 4,5 l vízzel. Az így nyert pép 100 kg vetőmag kezeléséhez elegendő. Törekedni kell a magvak egyenletes bevonására, amely az arra alkalmas keverőeszközzel biztosítható.

Sör – csigák ellen

Valamennyi fogyasztható és nem fogyasztható növénykultúrában, házas és házatlan csigák kártételének megakadályozására alkalmazható a sör hígítás nélkül. Az első csigák megjelenésekor a sört bele kell önteni egy erre alkalmas kialakítású műanyag edénybe, majd azt ki kell helyezni a védendő növényállományba, a talajba süllyesztve a csigák tömeges csapdázására.

Hagymaolaj

A hagymaolajat vizes oldat formájában lehet felhasználni gyökérzöldségekben a répalégy távoltartására, kártételének megakadályozására. A vetés után nem sokkal (kb. április közepén) hektáronként 4-8 párologtatóedényt kell kihelyezni egymástól egyenlő távolságra.

sárgarépa

A hagymaolajat vizes oldat formájában lehet felhasználni gyökérzöldségekben a répalégy távoltartására – fotó: pixabay.com

Az alábbi táblázat tartalmazza az eddig a NÉBIH ÖKO-Bizottsága által is jóváhagyott egyszerű anyagokat. Az anyagok nevére kattintva részletesen megtalálhatod azok felhasználási körülményeit, hígítási és kijuttatási feltételeit.

Sorszám

Megnevezés

Jóváhagyási rendelet

1 Mezei zsurló 462/2014/EU
2 Répacukor (szacharóz) 916/2014/EU
3 Mésztej (kalcium-hidroxid) 2015/762/EU
4 Fűzfakéreg 2015/1107/EU
5 Háztartási ecet 2015/1108/EU
6 Lecitinek 2015/1116/EU
7 Gyümölcscukor (fruktóz) 2015/1392/EU
8 Szódabikarbóna 2015/2069/EU
9 Tejsavó 2016/560/EU
10 Napraforgóolaj 2016/1978/EU
11 Csalán 2017/419/EU
12 Konyhasó 2017/1529/EU
13 Mustármag por 2017/2066/EU
14 Sör 2017/2090/EU
15 Hagymaolaj 2018/1295/EU

Forrás: NÉBIH