Gyakran rengeteg zöldhulladék gyűlik össze tavasszal a kertekben, amire sokan azt a megoldást választják, hogy elégetik ezeket, azonban ennek során az egészségre ártalmas anyagok kerülhetnek a levegőbe, továbbá bizonyos településeken nem is engedélyezik az avar és a kerti hulladék égetését. Az avarégetés ugyanis jelentősen rontja a levegőminőséget, és szoros összefüggés mutatható ki a vírusos légúti megbetegedések súlyossága és a légszennyezés között. A szennyező anyagok órákig is a házak között maradhatnak, sőt a nyílászárók résein a beltérbe jutnak.
Ugyan a zöldhulladék égetése országosan tilos, de az önkormányzatok helyi rendeletben szabályozhatják azt; általában egy kijelölt időszakban vagy a hét bizonyos napjain engedélyezik a rendeletükben. Tűzgyújtási tilalom idején természetesen tilos az eredetileg a rendeletben megjelölt napon is égetni. Ha pedig nincs helyi szabályozás, akkor mindenkor tilos az avar és kerti hulladék égetése.
Jó, ha tudunk arról, hogy aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető. (A tilalom nem terjed ki a kerti sütögetésre, bográcsozásra.)
Azonban mivel a törvény szerint kötelesek vagyunk a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani, valamit mégis tennünk kell ezekkel.
Mit csináljunk a zöldhulladékkal?
• A zöldhulladék egy része (avar, fűnyesedék) szétteríthető a kertünkben, udvarunkban, ahol néhány hónap alatt lebomlik.
• Jó megoldás a komposztálás is, melynek során kiváló tápanyagforrás lesz a növényeknek.
• A nagyobb, feldarabolt gallyak, ágak fűtésre is felhasználhatók fatüzelésű kályhákban, kandallókban.
• Azokat a (pl. fertőzött) növényi maradványokat, amelyek a fentiek szerint nem használhatók, az önkormányzat vagy az általa megbízott vállalkozó szállíthatja el.
• Ha pedig ledaráljuk az ágakat (vannak olyan önkormányzatok, amelyek biztosítanak ágaprítót ezen időszakokban), talajlazító és kiváló tápanyagforrás keletkezik, melyeket az ágyásokba keverhetünk vagy fák, bokrok ültetésekor, illetve a talaj takarására is használhatunk.
Jó megoldás a komposztálás is, melynek során kiváló tápanyagforrás lesz a növényeknek – fotó: Pixabay
A hamu hasznosítása
Amennyiben pedig mindennek ellenére az égetést választjuk, hasznosítsuk a hamut a kertünkben, mely káliumot, magnéziumot, foszfort, meszet és különböző nyomelemeket is tartalmaz. Csodákat tud tenni a kerttel, hiszen
• talajdúsító és kártevőriasztó hatású;
• elűzi a hangyákat, egereket, patkányokat, csótányokat;
• hatásos a levéltetvek és a pajzstetvek ellen is;
• káposztaféléknél megelőzheti a tőrothadást, és csökkentheti a káposztalepke hernyójának kártételét;
• alkalmas a savanyú talajok mészpótlására;
• télen alkalmas az utak, járdák jégmentesítésére,
és még hosszasan lehetne sorolni előnyeit és azon növényeket – például a cukkini és a gyökérzöldségek esetében kimondottan hatékony lehet –, melyek meghálálják, ha hamut szórunk a talajukba.
