Mindenhol óriási problémát okoznak a csigák. Akár meztelenek, akár házasok. A rengeteg munkánk pedig mind kárba tud veszni, ha nem vesszük komolyan őket. Különösen kegyetlenek a spanyol csupaszcsigák. Azonban van egy módszer, amivel úgy tűnik, végre fel tudunk lélegezni, és viszonylag könnyen csökkenthetjük a csigák számát a kertünkben. Keverjük korpa közé a csigákat, és a hatás nem marad el!
Ismerd meg a csigák sikamlós világát
Ne gondoljuk azt, hogy minden csiga az ellenségünk. A házas változatokkal általában könnyű az együttélés, hiszen ők jóval kevesebbet ártanak, mint meztelen társaik. De még a meztelencsigák közül sem mindenki veszélyes ránk nézve. A Magyarországon található közel 26 házatlan csigafaj közül is csupán tíz okoz kárt a kertben. A legtöbb házas csiga sem fogja megdézsmálni a friss szamócát, vagy a salátát, hanem leginkább is sérült növényi hajtásokkal, és rothadó zöldségekkel, gyümölcsökkel táplálkoznak.
Az éticsiga ráadásul nemcsak a korhadó szerves anyagokat és növényi maradványokat pusztítja el, de más csigák tojásait is elfogyasztja. De vannak olyan háznélküli csigák, amelyeknek a jelenléte aggodalomra ad okot, ráadásul nem is kevésre. A nagy barna meztelencsiga és a spanyol csupaszcsiga.
A meztelencsigák ellen is van hatásos megoldás. Fotó: Shutterstock
Ezek ketten nagyon hasonlítanak egymásra. Előbbi sajnos óriási távolságokat is képes megtenni, míg az utóbbi mindent elpusztít a veteményesben, amit csak elér. A spanyol csupaszcsiga ráadásul rendkívül szapora is, hiszen akár 150–200 tojást is képes lerakni, és még a hideg időszak sem fékezi meg, ugyanis kiválóan képes áttelelni.
Sokat tehetünk ellenük, ha a kertünk ápolt, hiszen a csigák igazán a nedves, párás helyeket kedvelik, ahol kissé elhanyagolt a növényzet. Májustól egészen őszig jelen vannak a kertjeinkben, és leggyakrabban nagy, nedves kövek alján pihenik ki az egész napos, növénypusztítással járó fáradalmaikat. Minden lágyszárú növényben kárt tesznek, szeretik a palántákat is, de tulajdonképpen semmi sincs tőlük biztonságban. Kárt tesznek a friss eperben, a salátában, de a paprikát, a retket, a káposztát, a tökféléket és az uborkát sem kímélik. De még a fűszernövényeink sincsenek tőlük biztonságban.
A dísznövényeink között vonzzák őket a büdöske, a dália, vagy az árvácska. Amit pedig imádnak, abból a legtöbb kertben nagyon is sok van, és ez nem más, mint a pitypang. A spanyol csupaszcsigák nyárra akár 10-15 centiméteresre is megnőnek, és képesek letarolni az egész kertet. Éppen ezért márciusban már érdemes elkezdeni a harcot velük szemben.
A spanyol meztelencsigák a legtöbb petét, amely egy csomóban akár 150 darab is lehet, a nyár végén, illetve ősszel rakják le a különböző kerti tárgyak és a mulcs alá. Ezekből kelnek ki tavasszal, így érdemes erre gondolni már a nyár végén, és minél kevesebb dolgot elől hagyni, illetve átnézni, és még peteként elpusztítani a meztelencsigákat.
A spanyol csupaszcsigák már tavasszal is óriási károkat képesek okozni. Már az elvetett magból alig kikelt csírát is felfalják, és a kipalántázott zöldségféléket és lágyszárú növényeket az ültetést követő éjszaka már gyakran tarra rágják. Nem véletlen, hogy a hatalmas pusztítás miatt a spanyol meztelencsiga egy kategóriába került az afrikai vándorpoloskával és a dióburok-fúróléggyel, mint a legveszélyesebb inváziós fajjal.
Így űzheted messzire a csigákat
Azon túl, hogy a kertünkből megpróbáljuk eltüntetni a pitypangokat, mást is tehetünk a meztelencsigák ellen.
Sok helyen próbálkoznak búzakorpa kiszórásával, amelyik nagyon hatásosnak tűnik a meztelencsigákkal szemben. Több helyen pedig a virágágyások köré zabkorpát szórnak, amellyel hasonló sikereket lehet elérni. A korpa ugyanis vizet von el a szervezetükből, kiszáradnak és elpusztulnak. Érdemes a kerítés mellé, a virágágyások és a veteményes sorai közép is kiszórni, és mindenhová, ahol a meztelencsigák előfordulnak.
De az is segítség a csigák ellen, ha rendszeresen gyomláljuk a kertet, és ha magaságyásba vetünk, ültetünk, hiszen a csigák nem nagyon szeretnek magaslatokra mászni. Ha a napi öntözést reggelre időzítjük, máris sokat tettünk a meztelencsigák ellen, mivel a meztelencsigák éjszakai állatok, és imádják a nedvességet. Így ha reggel öntözünk, az esti fürdőzés nem fogja odacsábítani őket a kertbe. Még jobb, ha csepegtető öntözésre váltunk, amely csak a növény gyökérzónáját éri, szárazon hagyva így a leveleit.
Adj korpát a csigának, és nem lesz vele többé gondod. Fotó: Shutterstock
Nagyon hatásos módszer, amikor szó szerint felvesszük a kesztyűt, és összeszedjük a csigákat. Habár nagyon kilátástalannak tűnik, mégis, ez az egyik leghatásosabb módszer arra, hogy megszabaduljunk tőlük. Ha pedig figyeljük, hol a csík, máris tudjuk, hol a csiga legkedveltebb útvonala. Ezekre a helyekre helyezzünk ki jól bevizezett textil törölközőket az este folyamán, és reggel nincs más dolgunk, mint összegyűjteni a rajta található csigákat.
Mivel a meztelencsiga nem túl józanéletű, nem veti meg a sört. Töltsünk meg félig egy műanyag poharat, vagy egy konzerves dobozt sörrel és tegyük ki a kertbe. A meztelencsigák nem fognak tudni ellenállni az illatának, azonban, mivel nem igazán jó úszók, valószínűleg ez a korty lesz a végső az életükben.
A megoldás két lábon érkezik, és nem fogja be a csőrét
Nagy rajongója a csigáknak az indiai futókacsa is, amelyik lelkesen nyeli a meztelencsigát, mint kacsa a nokedlit. A neve daliás testtartásából ered, és abból, hogy igazi sprinterként szedi a lábait, és közben persze a meztelencsigákat is. Ráadásul a csigapete is nagy kedvence, így duplán hasznos. De a kacsa mellett a sünök, a gyíkok, a vakondok és a békák is szívesen falatoznak a meztelencsigákból.
Nem csak az állatok, a növények is a segítségünkre vannak a meztelencsigák elleni küzdelemben. Ültessünk jó sok begóniát, fekete ribizlit, vagy paradicsomot, mert ezeket nagyon nem kedvelik a meztelencsigák. Most pedig a 18 éven felülieknek szánt módszerek következnek.
Vannak csigairtó szerek, azonban ezek használatával bánjunk nagyon körültekintően, mert akár emberre, akár állatra is veszélyesek lehetnek. A sószórás is segíthet, bár ez szintén nem túl humánus módszer. Ilyenkor a védeni kívánt ágyások köré sót kell szórni, ami elvonja az állatból a nedvességet, így nem tud csúszni, majd elpusztul.
De építhetünk nekik akadálypályát is, például a védeni kívánt ágyás köré rakott tojáshéjakból, kávézaccból, műtrágyából, amelyek fizikailag tartják távol őket a veteményestől. Vagy helyezzünk éjszaka a veteményesbe egy jó nagy deszkát a talajra, majd délután ott fog minket várni a meglepetés, egy nagy csomó csupaszcsiga formájában.
Ezeket pedig, ha igazán állatbarátok vagyunk, elfuvarozzuk jó távolra, és még véletlenül sem jut eszünkbe egyszerűen átpotyogtatni a szomszéd kertjébe. Mert ugye tudjuk, hogy a kölcsön csiga visszajár.
