Itt a medvehagyma, és a gyöngyvirág időszaka is. Azonban nagyon ügyelni kell rá, hogy a hasonlóság ellenére ne keverjük össze a két növényt, hiszen amíg a medvehagyma finom csemege, addig a gyöngyvirág mérgező.
Így tudod megkülönböztetni a medvehagymát a gyöngyvirágtól
1. Húzzuk ki a földből a növényt. A medvehagymának hagymája, a gyöngyvirágnak tarackja van.
2. De meg is szagolhatjuk, hiszen a gyöngyvirág levele szagtalan, ellenben a medvehagyma fokhagyma illatú.
3. A lelőhely is el tud igazítani bennünket, hiszen a medvehagyma soha nem fog napos mezőkön nőni, mert az árnyékos helyeket kedveli, míg a szintén árnyékot kedvelő gyöngyvirágot azért néha megtalálhatjuk kevésbé árnyékos helyeken is.
4. A medvehagyma levele kihajtáskor is lapos, színe fényes, élénkzöld, fonákja pedig hamvaszöld. A gyöngyvirág levele a hártyás hüvelylevelek közül hengeresen összetekeredve hajt ki. A színe matt, hamvaszöld, a fonákja viszont csillogó.
A gyöngyvirág levele nagyon hasonlít a medvehagymáéhoz. Fotó: Shutterstock
A gyöngyvirág kis mennyiségben fogyasztva szív- és pulzus problémákat okozhat, valamint hasi fájdalmak léphetnek fel, de nagyobb mennyiségben nagyon súlyos, életveszélyes állapotot idézhet elő. Sőt, még a víz is mérgező, amelyben tartjuk, így nagyon óvatosnak kell lenni vele, és vigyázni kell a gyerekekre is.
Azért is érdemes a medvehagymát és a gyöngyvirágot is otthon termeszteni, mert úgy egészen biztosan nem tévesztjük össze semmilyen, számunkra mérgező növénnyel.
Így legyen gyöngyvirág a kertedben
A gyöngyvirág a tisztaságot, a megbízhatóságot és a hűséget jelképezi, éppen ezért nagyon sok hercegnő és királynő menyasszonyi csokrában kapott és kap helyet. Viktória királynő, Astrid svéd hercegnő, Grace Kelly, Kate Middleton és Meghan Markle is gyöngyvirágot választottak, hogy az esküvőjük napján az díszítse menyasszonyi csokrukat.
A gyöngyvirág a spárgafélék családjába tartozik. Az árnyékos helyeken is megél, levelei mindig kettesével vagy hármasával állnak, amelyek közül kiemelkedik a fürtös, fehér virágzata. A gyöngyvirág gumókat február és március környékén ültethetjük el, de a szeptember is alkalmas erre. A gyöngyvirág áprilisban és májusban örvendeztet meg bennünket virágaival.
A természetben a tölgyesek aljnövénye ez a nagyon is szerény, és könnyen alkalmazkodó virág. Rizómáival sűrűn behálózza a talaját, virágai a tőkocsányán úgy sorakoznak, mintha apró, fehér kis gyöngyök lennének. Szépsége mellett pedig illata is fantasztikus. Érett bogyója élénkpiros színű és erősen mérgező, így nagyon ügyeljünk rá, hogy a gyerekek ne férhessenek hozzá.
A gyöngyvirág nagyon kedveli az árnyékot, így érdemes a kert azon részére ültetni, ahol ezt megkapja. Kedveli a jó vízelvezetésű talajt, különben a sok víz miatt a gumói könnyen elpusztulhatnak. Miután megtaláltuk a számára tökéletes helyet, javítsuk fel a talajt érett komposzttal, vagy tőzeggel.
A gumók gyökereinek a végéből vágjunk le körülbelül 2 cm-t, hogy a nedvesség hamarabb be tudjon jutni a gyökerekbe, ezáltal a gyöngyvirág gyorsabban fog növekedni. Úgy ültessük el a gumókat, hogy a felső részük a felszínen maradjon. A gumók között hagyjunk 4 cm távolságot. Miután elültettük, alaposan nyomkodjuk le körülötte a talajt, majd öntözzük meg. Ezután is ügyeljünk rá, hogy soha ne legyen körülötte száraz a talaj, de ne is álljon a vízben, mert azt nagyon nem kedveli.
Érdemes levágni a virágszárakat, amikor a gyöngyvirág virágozni kezd, azonban a virágzást követően ne vágjuk le a leveleit, hiszen azok miatt a növény tápanyaghoz juthat. Fontos a gyöngyvirágot tavasszal és ősszel is trágyázni.
A gyöngyvirág gyorsan terjeszkedő növény, így hamar befutja környezetét. Érdemes köré szegélyt tenni, hogy valamelyest kordában tudjuk tartani a terjeszkedését. A gyöngyvirág alacsony növésének köszönhetően ültethető akár sziklakertekbe is.
A medvehagyma igazán finom és egészséges is
A medvehagyma íze akkor a legfinomabb, ha még virágzás előtt szedjük le. A legegyszerűbb módja annak, hogy tavasszal friss medvehagymánk legyen, ha szeptemberben ültetünk belőle a kertünkbe.
A medvehagyma kiváló az ételekbe, de nem szabad összetéveszteni leveleit a gyöngyvirággal. Fotó: Shutterstock
A medvehagyma szereti a humuszban gazdag talajt. Érdemes a kertünk árnyékos és nem túl száraz részére telepíteni. A medvehagyma hagymáit 10 cm mélyen kell elültetni, jól előkészített talajba. Érdemes előre gondolkodni, és ősszel elültetni, hogy tavasszal már kóstolhassuk a csodásan ízes leveleit.
Ügyeljünk rá, hogy csak a leveleket szedjük le, a hagymát hagyjuk a földben, hiszen évelő növényként így jövőre is ellát majd minket ízletes leveleivel. A medvehagyma azon túl, hogy nagyon finom, nagyon egészséges is. Levelei kiváló A-, B1-, B2-vitamin, magnézium, vas és cink forrást jelentenek. Emésztést serkentő hatása van, ám a fogyókúrázók fogyasszák óvatosan, mert étvágyjavító hatása is van.
Sajnos az évnek csak egy igen rövid időszakában juthatunk hozzá frissen. Éppen ezért érdemes tartósítani. Mélyhűtve nem igazán őrzi meg aromáját, azonban szárítva, vagy olajban tartósítva nagyon jól eláll a medvehagyma mentes, ínséges időszakokban is.
Évelő növény, melyet akár balkonládában is nevelhetünk. Hazánkban a Mecsekben és a Gerecsei Tájvédelmi körzetben találjuk belőle a legtöbbet, a keleti területeken viszont egyáltalán nem terem meg. Vérnyomáscsökkentő és vérzsír csökkentő hatása van. Felső légúti megbetegedések megelőzésére is kiváló, de a fokhagymához hasonlóan bélfertőtlenítő is. Véralvadásgátló szerekkel történő fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés létrejöttének kockázata fokozódhat.
Nem csak belsőleg, külsőleg is hatásos. A bőrre helyezve jól kezelhetőek vele egyes gombás fertőzések. Érzékeny bőrűek azonban óvatosan bánjanak vele, mert csalánkiütést, vagy bőrgyulladást is okozhat.
Legyünk tehát óvatosak, hogy még véletlenül se keverjük össze a két növény levelét.
