Foltos lett az alma? Itt van a megoldás!

Ha van gyümölcsfa a kertedben, akkor tudod, milyen érzés várni, hogy végre meg lehessen kóstolni a rajta termett gyümölcsöket. És persze egy vérbeli kertész számára nincs finomabb és gyönyörűbb, mint a saját gyümölcsfáján termett gyümölcs. Ehhez persze fontos, hogy gondoskodjunk a gyümölcsfáról, és ne maradjon ki sem a metszés, sem az öntözés. mert ha jól érzi magát, bőséges lesz a termés is. 

De mi van akkor, ha az a gyümölcs nem nyerne feltétlenül szépségversenyt? Ha folt esik az alma becsületén? Vagy inkább a felületén. Sokat tehetünk azért, hogy a folt ne kerüljön az almára, el is áruljuk, hogy mit.

Ezt tedd, hogy ne legyen foltos az alma

Akár már a fán, akár a tárolásakor kerül az almára a folt, az egészen biztosan nem okoz örömet nekünk. Az alma héján és a húsába is benyúló barnulás a legtöbb esetben a tárolás során kerül a gyümölcsre, amely sokat von le az alma esztétikai értékéből. De van, amikor már a fán lévő almán is megjelenik.

Az alma keserűfoltosságát meg tudjuk előzni. Fotó: Lepres Luca

A foltos alma pedig sajnos nem csak a látványában veszített értékéből, hanem a valóságban is. A foltosság ezen kívül remek táptalajt nyújt bizonyos gombák és baktériumok számára is. A foltokat általában az alma lenticella foltossága nevű élettani betegsége okozza, amely elsősorban a piros színű, nagy gyümölcsű fajtákon, leggyakrabban a Jonathanon jelenik meg.

Az alma keserűfoltosságát, más néven sztippesedését a kalciumhiány miatt fellépő fiziológiai rendellenesség okozza az alma gyümölcsének szöveteiben, amely a küllem romlása mellett az alma minőségét és eltarthatóságát is rontja. A sztippesedés a tárolás során jelentkezik a leggyakrabban 2-10 mm átmérőjű barna vagy fekete foltok formájában, ahol a gyümölcshéj horpadásszerűen besüllyed. A gyümölcshús alatt száraz és szivacsos állományú lesz.

Ennek az élettani betegségnek a tünete, hogy a héjon 2-3 milliméter átmérőjű kerek, határozott szegélyű, bemélyedő barna vagy fekete foltok jelennek meg, de a gyümölcshúsban nem okoz elváltozást.

A betegség oka többnyire kalciumhiány, amely az egyoldalú műtrágyázásnak vagy a túl savanyú talajnak köszönhető. Mivel ekkor a növények számára nincs szabadon felvehető kalcium a talajban, csak kötött, azt nem tudják felvenni. De a kalcium felvételét az időjárás is befolyásolja. Ha tartós szárazság van, akkor a növény tápanyagfelvétele csökken, a gyümölcs sejtfalai nem tudnak tökéletesen kifejlődni, így hát ez egyenes utat nyit a betegséghez. De szerencsére tehetünk azért, hogy levegyük a foltot az alma becsületéről, és persze a héjáról.

A gyümölcs növekedése alatt egészen a szüretig 3-4 alkalommal kalciumtartalmú, komplex műtrágyával, lombpermetezéssel óvjuk meg az almát. Azonban nagyon ügyeljünk rá, hogy szakszerűen végezzük el a műtrágyázást, mivel a túlzott tápanyagbevitel ugyanolyan súlyos következményekkel jár, mint a hiány. Ha még így is foltos lesz az alma, érdemes talajvizsgálatot végeztetni.

De az is okozhatja a foltokat, ha nem jó időpontban szüretelünk. Ha későre időzítjük a szüretelést, nagyobb eséllyel jelennek meg a foltok, ezért jobb a szüretet még akkor megkezdeni, amikor még nem értek be teljesen az almák. A leszedett gyümölcsöket pedig alacsony hőmérsékleten célszerű tárolni. Fontos, hogy rendszeresen szellőztessük át az almát. Ügyeljünk rá, hogy csakis sérülésmentes, hibátlan, egészséges gyümölcsöt tároljunk. Azért, hogy minél tovább eltartható legyen, az eltett almákat kéthetente nézzük át, és vegyük ki közülük azt, amelyik rothadásnak indult, hogy ne tudja megfertőzni az egészséges társait.

Nincs még saját almafád? Így lehet!

Az almafa kedveli a napos, világos helyet, ezért a kert ilyen részét válasszuk ki számára. Azonban úgy válasszuk ki a helyet, hogy az almafa akkor is kényelmesen elférjen és ne zavarjon bennünket, amikor elérte teljes méretét.

Mivel az almafa nem igényes a talajra, ezért általában a legtöbb kertben jól érzi magát, azonban a legjobban a jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli. És természetesen a rendszeres öntözést, ami nélkül biztosan nem lesz kellő mennyiségű és minőségű az almafán termett alma.

Ha még nincs, akkor adjunk helyet a kertben az almafának. Fotó: Shutterstock

Mindig megbízható helyről szerezzük be a csemetéket, melyeket konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben is vásárolhatunk. Az ideális ültetési idő ősszel és kora tavasszal érkezik el.

Az almafa számára kiásott ültető gödör legyen kétszerese az almafa gyökérméretének, és az is fontos, hogy ha a talaj, amibe kerül, fertőzött, alkalmazzunk talajfertőtlenítő szert. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd tegyünk rá egy réteg földet, hogy ne érintkezzen közvetlenül az almafa gyökereivel.

Az almafacsemetét egyenesen állítsuk a gödörbe úgy, hogy a szemzési hely mindig kerüljön a földfelszín fölé, majd a talaj tömörítése után alaposan öntözzük meg. Nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg az almafa rendszeres metszéséről, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Ezt érdemes tudni az almáról

Bármiyen hihetetlen is, de az alma a rózsafélék családjába tartozik. Több ezer fajtája létezik, és az egész világon kedvelik, ami nem is csoda, hiszen nagyon finom és egészséges. Magas rosttartalma mellett vitamintartalma is jelentős. A-, B- és C-vitaminban gazdag, de folsav-, kalcium-, magnézium-, kálium- és kéntartalma is jelentős. Kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a székrekedést és a koleszterinszintet, míg magas káliumszintje a vérnyomást csökkenti.

Nyáltermelő hatása segítségével a fogszuvasodás esélyeit is le tudjuk csökkenteni, de igazán kiváló hatása van az almának még a májra és a belekre is, míg méregtelenítő hatása segít a vese megóvásában, és a vese- és a húgysavkő kialakulásának csökkentésében.

Ráadásul napi egy alma még az orvost is képes távol tartani, úgyhogy mindenképp adjunk neki helyet a kertben!