Nem mindegy, mikor és hogyan metszed meg az almafát!

Ha van kertünk, akkor ha igazán szerencsések vagyunk, vannak benne gyümölcsfák is. Nincs is jobb, mint amikor egyenesen a fáról tudjuk levenni a legjobb érési állapotban lévő, legfinomabb gyümölcsöt. Azonban a gyümölcsfa csak akkor ad nekünk igazán szép és bőséges termést, ha törődünk vele.

Fontos, hogy mindig a kellő időben és módon metsszük az almafát. Cikkünkben bemutatjuk, hogy mikor és hogyan célszerű az almafákat metszeni, és miket tehetünk meg azért, hogy az almafa termése bőséges legyen. Ha a metszés elmarad, akkor nem csak, hogy a termés nem lesz megfelelő minőségű és mennyiségű, de a fa egészségéről sem gondoskodtunk megfelelően.

Teljesen más az öreg almafa, és a fiatal almafa metszése, mint ahogyan a metszés ideje sem mellékes. Egészen másképp kell metszeni egy almafát tavasszal, mint télen, fiatal és öreg korában.

Az almafa olyan, mint egy kisgyermek. Az első pillanattól kezdve gondoskodni kell róla, oda kell rá figyelni, és segíteni kell a növekedésben, hogy aztán felnőtt korában kiteljesedhessen, és mi könnyes szemmel gyönyörködhessünk benne, akárhányszor csak rápillantunk.

Ha azt szeretnénk, hogy a gyümölcsfáink termést is hozzanak, ráadásul bőségeset és jó minőségűt, nem hanyagolhatjuk el a metszésüket. Azonban a fáknak a különféle életszakaszukban, és a különféle évszakok szerint is, más és más típusú metszésre van szükségük.

Miért kell metszeni az almafát?

Az almafát, és minden gyümölcsfát, azért kell metszeni, mert a metszés által sokkal több és jobb minőségű lesz a termése. Ráadásul kezelhetőbb méretű lesz a fa, így jóval könnyebb lesz permetezni, és szüretelni is. Az almafa metszésének segítségével meg tudjuk védeni a különböző megbetegedésektől is, hiszen ha kellően szellősek az ágai, az nem kedvez a gombás megbetegedéseknek.

Az almafa metszésével bőséges lesz a termés. Fotó: Pixabay

Mikor metsszünk almafát?

Az almafa szerencsére egyáltalán nem kényes, ha a metszés időpontjáról van szó. Amint a hőmérséklet 0 Celsius-fok fölé emelkedik, nyugodtan sort keríthetünk az almafa metszésére. Ezt pedig azért is érdemes megtenni, mert ez garantálja az ízletes és bőséges almatermést.

1. Az almafa metszése tavasszal

Tavasszal az almafa metszési feladatai a korona metszése, továbbá az ágak és a törzs megerősítése. Ekkor kell kialakítani az almafa koronáját és eltávolítani a sérült és elhalt ágakat. A 7 évesnél idősebb almafáknál a felső ágakat is el kell távolítani, de a fiatalabb almafák tavaszi metszése esetén ezeket meg kell hagyni.

Azonban az almafa tavaszi metszése során minden esetben el kell távolítani a beteg, száraz ágakat, és azokat is, amelyek gátolják, hogy a korona jól átjárható, szellős legyen. Szintén el kell távolítani a függőlegesen növekvő, vagy a törzs felé irányított fiatal hajtásokat, azonban ne bántsuk a talajfelszínnel párhuzamos ágakat, mert ezek teremnek a legbőségesebben.

2. Az almafa metszése télen

Az almatermésűeket egész télen metszhetjük, hiszen nem érzékenyek a fagyra. Azonban arra ügyeljünk, hogy télen sem metszhetjük meg az almafát, amennyiben a hőmérséklet -5 Celsius-fok alá süllyed, mert akkor az almafa szövetei könnyen roncsolódhatnak.

A téli metszést megkönnyíti, hogy ilyenkor a fákon nincsenek levelek, így sokkal könnyebben hozzáférhetünk az ágakhoz, és jobban átlátjuk, melyek a beteg, sérült, rossz irányban növekedő ágak, amelyeket el kell távolítani.

Milyen almafa metszési fajták vannak?

Nem  mindegy, hogyan metsszük meg a fiatal almafát, és hogyan az öreg almafát, mint ahogyan az sem, hogy hogyan metsszük meg az almafát tavasszal, nyáron, ősszel, vagy télen. Bár elsőre bonyolultnak tűnik, de könnyen megtanulható, mire jó a koronaalakító, az ifjító, a fenntartó metszés, hogy milyen módon kell metszeni a fiatal és az öreg almafát, de ha egyszer elsajátítjuk, hogy melyik metszést mikor, és hogyan kell elvégezni, már rutinszerűen fogjuk tudni elvégezni az almafa aktuális metszési feladatait.

Milyen eszközökkel metsszük az almafát?

Míg a fiatal fáknál a mellévágó olló lehet segítségünkre, addig az idősebb fák esetében a mellévágó olló mellett el fog kelni az ágvágó, az ágfűrész, a kacorkés vagy a láncfűrész segítsége is. Akár metszőollóval, akár motoros- vagy kézi fűrésszel, akár ágvágó ollóval dolgozunk, a fertőtlenítés és a sebkezelés nem maradhat el.

Hogyan kezdjük el a fiatal almafa metszését?

Az almafa esetében jó tudni, hogy a korona külső részein található fiatalabb ágrészek mindig termékenyebbek az időseknél. Így, ahogy a törzs felé haladunk, úgy számíthatunk egyre kevesebb termésre. Ezt mindig vegyük figyelembe a metszés során is.

Az első metszés a legfontosabb egy fiatal almafa életében. Ez határozza meg ugyanis a fa egész életfolyamatát. Ezt nevezzük az első évi alakító metszésnek. Akár ősszel, akár tavasszal ültetjük el a csemetét, erre a metszésre csakis a tavaszi rügyfakadás előtt kerülhet sor.

A fiatal almafa metszésének szabályai:

• A suháng esetén metsszük vissza a kívánt törzsmagasság felett 4-6 fejlett rüggyel és a többi rügyet dörzsöljük ki. A koronás csemete esetében szintén 4-6 rügyre kell ilyenkor visszametszeni, csupán a törzs meghosszabbításában, függőlegesen nőtt vezérvesszőt hagyjuk hosszabbra.
• Általános szabály ilyenkor, hogy a vékonyabb vesszőket rövidebbre, a vastagabbakat hosszabbra kell metszeni.
• Az almafa koronáját csak addig kell metszéssel alakítani, míg a fa el nem nyeri végleges formáját. Ez fajtánként változó, de általában az almafa 8 éves korára már megtörténik.
• A metszés során távolítsunk el minden vesszőt, amely a sudárral verseng, és metsszük le a függőleges irányban felfelé növekedő vesszőket is.
• Ne hagyjuk meg a korona belseje felé törekvő vesszőket sem, és ritkítsuk meg ott, ahol túlságosan sűrűek az oldalvesszők.
• Fontos, hogy a metszés során hagyjuk meg a megvastagodott gyűrűt, mivel ebből fejlődik majd ki a sebet lezáró szövet.
• Nem szabad csonkot hagynunk, mert abból új hajtás nő majd ki. Fontos, hogy a vázágak 45 °-os szöget zárjanak be a törzzsel.
• A sudarat ne túl magasan vágjuk vissza, mert akkor kevés oldalága lesz az almafának.
• Mindig nézzük meg, hogy a metszés során szimmetrikus maradjon a korona, és kellően szellős legyen, hogy a levegő és a napfény is át tudja járni.
• A metszés után kezeljük a sebeket, és fertőtlenítsük le a használt eszközöket.

Az almafa koronaalakító metszése

A koronaalakító metszés elsősorban fiatal fák és cserjék metszési munkája, mely a cserjéknél körülbelül 5 évig, a fák esetében akár 10 évig is eltarthat. Az almafa koronaalakító metszése azért fontos, mert ennek segítségével tudjuk megnövelni a fa gyümölcstermő képességét, illetve ez által formázzuk a koronájukat, határozzuk meg a magasságukat.

Az almafa magasságát a koronaalakító metszéssel tudjuk meghatározni. Fotó: Pixabay

Éppen ezért az alakító metszés óriási hatással van mind a növények élettartamára, mind a fejlődésére, és természetesen a gyümölcshozamuk mennyiségére és minőségére is.

Mindig az lebegjen a szemünk előtt, hogy visszaragasztani bizony már nem tudunk...

A kiskertekben legjobban az alacsony törzsű, természetes koronájú almafák válnak be, melyek alakítómetszése igen egyszerű. Az almafa csemeték esetében ezt a fa termőre fordulásáig minden tavasszal el kell végezni.

Az almafa koronaalakító metszésének legfontosabb szabályai

• Távolítsunk el minden vesszőt, amely a sudárral vagy a vázágakkal verseng, és vágjuk le a függőlegesen felfelé törő vesszőket is.
• Azokat se hagyjuk meg, amelyek a korona belseje felé növekednek, és a túl sűrű oldalvesszőket is ritkítsuk meg.
• Ellenőrizzük, hogy a vázágak 45 °-os szöget zárjanak be a törzzsel, a vezérvesszőt 60-80 cm-rel a legfelső oldalágak végződése fölött vágjuk el úgy, hogy 120 °-os legyen a csúcsot és az oldalágak csúcsait összekötő háromszög felső szöge.

Az almafa ritkító metszése

A fenntartó, vagy ritkító metszést minden tavasszal, rügyfakadás előtt kell elvégezni. Vannak olyan fák, mint például a dió is, amely önmagától gyönyörű, szabályos koronát képes nevelni, míg egyes növények esetében muszáj beavatkozni, hiszen koronájuk túl sűrű. Leginkább az alma- és szilvafajták hajlamosak erre, így ilyen esetben a fenntartó metszés célja a korona levegőssé tétele.

Az almafa ritkító metszésének legfontosabb szabályai

• A munkát a sűrűn nőtt ágak, vesszők kivágásával kezdjük, de a mérték itt is nagyon fontos, hiszen ha nagyon elragadtatjuk magunkat, könnyen üressé válhat a korona belseje. Érdemes tehát pár percenként megállni a munkával, egy lépést hátra lépni, és mint egy festőművész, megnézni, mit alkottunk. Persze a hátralépés előtt mindenképp szálljunk le a létráról.
• Az almafa ritkító metszése során ügyeljünk rá, hogy a termőrészek egyenletesen helyezkedjenek el.
• Ügyeljünk az úgynevezett varjúfészkekre is, amelyek az ágvégeken tudnak létrejönni, így itt csak az erős, jó irányba növekedő vesszőket hagyjuk meg, a többit metsszük ki.
• A metszés után kezeljük a sebeket és minél előbb végezzük el a lemosó permetezést.
• Ha túl sűrűek az ágak a fa közepén, az sem túl jó, mert akkor nem jut elég fény a fa belsejébe, akkor is kevesebb lesz a termés, ezért érdemes ritkítani.

Az almafa fiatalító metszése, vagyis hogyan kell metszeni az öreg almafát?

Sajnos, ahogyan mi, emberek, úgy a gyümölcsfák is elöregednek egy idő után.  Azonban, amennyiben ép a fa gyökérzete és a törzse, az ifjítás kiváló eszköz lehet a kezünkben az öreg almafa életének meghosszabbítására. .

Az öreg alma- és a körtefákat ősszel, a lombullás idején, vagy tavasszal, a rügyfakadás kezdetén lehet megifjítani, míg a csonthéjas gyümölcsfák, mint például a cseresznye, a meggy, a kajszi, az őszibarack és a szilva ifjítását a gyümölcstermés betakarítása után, szeptember környékén célszerű elvégezni.

Az öreg almafa metszésének szabályai

• A munkát kezdjük a vastag vázágak bekurtításával, azonban ügyeljünk rá, hogy elegendő egyéves vessző maradjon, mert ezekből újul meg a korona.
• A vesszőket fél vagy egyharmad hosszúságúra kell visszametszeni, a fattyúvesszőkre viszont vigyázzunk, mert ezeket rövid idő alatt termőrésszé lehet alakítani.
• Ha jól tettük a dolgunkat, a gyümölcsfák 2-3 éven belül teremni fognak.

Termőbog ifjítás és a vízhajtás metszése

Az almatermésűeknél érdemes megismerkedni a termőrésszel. Egy termőrészekkel nem rendelkező vesszőből először a dárdák nőnek ki, melyek maximum 5 cm nagyságú fás hajtások, jól fejlett rüggyel. A dárdák az alma érése közben megvastagodnak, és termőkalácsok lesznek belőlük, melyekből újabb dárdák, termőnyársak, és vesszők hajtanak ki. A termőnyárs maximum 20 cm hosszú, fás hajtás. A termőnyárs és a vesszők végén is vegyes rügy, oldalán jól fejlett hajtásrügyek találhatók.

Az almafa 60 cm-nél hosszabb vesszőinek csúcsán ritkán találunk vegyes rügyet, az oldalrügyek között azonban egyes fajtákon elég gyakori. Az oldalrügyekből kifejlődhetnek a termőrészek, ezért nem kell rögtön eltávolítani a vízhajtást, meg lehet várni, amíg teremni fog.

A termőkalács a következő évben újabb termőrészeket fejleszt, és közben elágazik. Ekkor termőbognak nevezzük és a korát úgy tudjuk megállapítani, hogy megszámoljuk a gyűrűszerű vastagodásokat. Minden gyűrű egy évet jelent. Amikor már 4-5 ilyen gyűrűt találunk, eljön a termőbog ifjításának ideje, vagyis vissza kell vágni az alsó kettő elágazásra.

Metszési hibák

Az egyik leggyakoribb hiba, amikor az alma vesszőit és termőrészeit rövid csapokra metszik. Sajnos ennek egyenes következménye lesz a túl kevés termés, és a sok, erős hajtás. A másik nagy hiba, ha nem metsszük meg az almafát.

Ha hosszabb ideje nem metszettük meg az almafát, akkor egyszerre nagyon sok elhalt, beteg ágat kell eltávolítanunk, így jóval nagyobb, és jóval nehezebben begyógyuló sebek keletkeznek.

A metszés utáni sebkezelés 8 szabálya

1. A metszés során keletkezett nyesedéket minden esetben gyűjtsük össze és semmisítsük meg, különben a rajta lévő betegségek és kártevők hamar el tudnak terjedni a kertben, sorra fertőzve a növényeinket.

Az almafa metszése után le kell kezelni a sebeket. Fotó: Shutterstock

2. Nagyon fontos, hogy mindig fertőtlenített eszközzel végezzük el a metszést, és ne menjünk át egy másik növényhez úgy, hogy ne fertőtlenítettük volna le az összes használt eszközt.

3. A fák megmetszése után, minden ötforintos érménél nagyobb átmérőjű seb esetén végezzük el a sebkezelést, ezek a sebek ugyanis már elég nagyok ahhoz, hogy jóval nehezebben forrjanak össze, mit a kisebb sebek.

4. Akár metszőollóval, akár motoros- vagy kézi fűrésszel, akár ágvágó ollóval dolgozunk, a fertőtlenítés és a sebkezelés nem maradhat el.

5. A sebet érdemes körbefaragni, hogy megszüntessük az érdes, tépett felületet, és elősegítsük a gyors sebgyógyulást.

6. A sebkezelés segít lezárni a sebet a kórokozók és a kártevők elől, és felgyorsítja a seb szöveteinek gyógyulását.

7. Ügyeljünk rá, hogy olyan sebkezelő anyagot használjunk, amely hidegben is jól kenhető marad, jól fedi a sebet, fertőtlenítő hatása van, és nem mossa le az eső sem.

8. A sebkezelés elmaradása nagyon súlyos következményekkel járhat, hiszen a nyitott seb szélén nagyon gyorsan be tudnak jutni a különféle kártevők, és a betegségek is nyitott kapukat döngetnek.

Így kezeljük a sebeket

1. Először is vágjuk simára a sebek széleit, melyhez akár kést, akár kacort, akár a metszőolló pengéjét is használhatjuk.

2. Ezután kell bekenni a sebet a sebzáró anyaggal, melyet a nagyobb kertészeti áruházakban, illetve a gazdaboltokban tudunk beszerezni. Ezek mindig szellőző, de vízlepergető felületet adnak, sőt, vannak olyanok is, amelyek gombaölőszert tartalmaznak. Az is jó sebkezelő megoldás, ha réz- és kéntartalmú szer egy százalékos oldatával, ecsettel kenjük be a sebeket.

Lemosó permetezés

Kertünk fáit és bokrait folyamatosan számtalan betegség és kártevő veszélyezteti. Különösen a metszéseket követően, amikor jóval több, a fertőzések számára nyitott felület akad rajtuk. Ekkor a  lemosó permetezés a leghatásosabb. Ez azt jelenti, hogy bő lével, lemosás szerűen kell a permetlével öntözni a növényeket, hogy az minden rejtett zugba bejusson és végezzen a nem kívánatos jelenlévőkkel.

Az almafa lemosó permetezésének szabályai

• Nagyon fontos, hogy ne a kényelem legyen az elsődleges szempont, hiszen lehet, hogy az almafa legmagasabb pontján van a legtöbb kártevő. Így háti, vagy motoros permetezőgéphez csatlakoztatható hosszabbítóval ezeket a területeket is permetezzük le.
• Nem elég az almafát lepermetezni, az összes gyümölcsfát permetezzük le egyszerre, hogy minden kórokozó elpusztuljon.
• Az almafa lemosó permetezését akkor is el kell végezni a tél végén, ha nem metszettünk.
• Attól függően, hogy milyen betegségekkel küzdünk, különféle permetszereket alkalmazhatunk. Ha főleg gombabetegségekkel küszködtünk, akkor a bordói lé 2 %-os oldata lesz a megfelelő megoldás számunkra. Ahol sok volt a levéltetű, ott inkább a mészkénlé lesz hatásos. Pajzstetű fertőzés esetén olajos szerrel kell permetezni. A betegségek elleni lemosó permetezésre engedélyezett réztartalmú készítmények egyaránt hatnak a baktériumos és gombás bajokra is. A kén a levéltetvek, lisztharmatgombák és egyéb rovarok ellen hatásos. A bordói lé  készen is megvásárolható a kertészek számára.
• A választott készítményt önállóan permetezzük, és soha ne keverjük a különféle növényvédő szereket.
• Ha precízen elvégezzük az időszakonkénti permetezést, akkor azt az almafa meg fogja hálálni, és sokkal kevesebb károkozóval és betegséggel kell megküzdenünk az év folyamán.

Az almafa helyes metszése a jó termés alapja. Fotó: Pixabay

• Válasszunk olyan időszakot a permetezésre, amikor legalább két-három napig nem várható sem fagy, sem csapadék.
• Télen a különféle kártevők tojásai könnyen áttelelhetnek, a tavasz közeledtével a növényeinkben pedig megindul a nedvkeringés, így jóval fogékonyabbá válnak a különféle fertőzésekre.
• Az ilyenkor alkalmazott lemosó permetezést azért is fontos még a rügyezés előtt elvégezni, mert később már perzseléseket okozhatnak a fakadó rügyekben.
• Válasszunk szélmentes időszakot, hogy a permet valóban a növényeken kössön ki, és ne rajtunk, vagy a környezetünkön.
• Az is fontos, hogy ne legyen köd és eső, hiszen ezek felhígítják a permetet, így jóval kevésbé hatásos a permetezés, mint száraz időben. Az eső ráadásul egyből le is mossa a permetet az ágakról.
• A leggyakoribb betegségek, amelyek ellen mindenképpen érdemes védekezni, a monília, az almás termésűek varasodása, a lisztharmatgombák, a levélfodrosodás, a pajzstetvek, levélbolhák és atkák. Az olajos permetezőszerek a hatásukat csak akkor tudják maradéktalanul kifejteni, ha egyenletesen vonják be a fa minden részét. A filmszerű réteg, amit képeznek a növényen, azért nagyon fontos, mert alatta a kártevők levegő hiányában megfulladnak.
• Bár a rézszulfát, a rézoxiklorid és a rézhidroxid hatóanyagú gombaölő szerek mindegyike hatásos, az igazi nagyágyú a rézszulfát hatóanyag. A lisztharmatgombák ellen a leghatásosabbak az elemikén tartalmú, vagy a kalcium-poliszulfid hatóanyagú szerek.
• A lemosó permetezésre használható növényvédő szerek akkor is használhatók, amikor már lombosak a fáink. Ekkor azonban ügyeljünk rá, hogy jóval alacsonyabb töménységben juttassuk azokat a fákra. Így, ha kicsit megcsúsztunk a téli lemosópermetezéssel, és már kezdenek lombosodni a fák, nagyon ügyeljünk a töménység csökkentésére.
• Nagyon fontos, hogy minden esetben kérjük ki szakember tanácsát, és olvassuk el a peremezőszer csomagolásán található leírást.
• Szintén nagyon fontos, hogy a permetezést mindig védőfelszerelésben végezzük.

Így ültesd el az almafádat

1. Az almafa kedveli a napos, világos helyet, így ez alapján válasszunk neki megfelelő területet a kertünkben.

2. Az almafa nem igényes a talajra, de legjobban a jó víz- és levegőgazdálkodású, tápanyagban gazdag, semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajt kedveli.

3. Ahhoz, hogy kellő mennyiségű termése legyen az almafának, rendszeresen kell öntözni.

4. Almafát konténeres és szabadgyökerű kiszerelésben is vásárolhatunk. Az ideális ültetési idő ősszel és kora tavasszal van.

5. Az ültető gödör legyen kétszerese az almafa gyökérméretének.

6. Ha a talaj fertőzött, alkalmazzunk talajfertőtlenítő szert. A gödör aljába tegyünk egy réteg szerves trágyát, majd tegyünk rá egy réteg földet, hogy ne érintkezzen közvetlenül az almafa gyökereivel.

7. Az  almafacsemetét egyenesen állítsuk a gödörbe úgy, hogy a szemzési hely mindig kerüljön a földfelszín fölé.

8. A tömörítés után alaposan öntözzük meg az almafacsemetét.

Amit az almáról tudni érdemes

Bár minden nap találkozunk vele, mégis, olyan sok érdekesség van az almával kapcsolatban, amelyekről talán most hallasz először.

• Az alma a rózsafélék családjába tartozik.
• Több ezer fajtája létezik, amelyeket a világ minden táján előszeretettel fogyasztanak.
• Hazánkban egy személy átlagos évi fogyasztása 25 kg.
• Magas rosttartalma mellett vitamintartalma is jelentős. A-, B- és C-vitaminban gazdag, de folsav-, kalcium-, magnézium-, kálium- és kéntartalma is jelentős.
• Vízoldékony rostanyaga a pektin, rengeteg jótékony hatással bír a szervezetre nézve. Kedvezően hat a bélflórára, csökkenti a székrekedést és a koleszterinszintet.
• Az alma magas káliumszintje pedig a vérnyomást csökkenti. Mivel nyáltermelő hatása van, segít csökkenteni a fogszuvasodást.
• Gyümölcssav tartalma jó hatással van a májra és a belekre. Méregtelenítő hatása segít a vese megóvásában, és a vese- és a húgysavkő kialakulásának csökkentésében. A pár napos almakúra nem csupán a fogyást segíti, de kitűnő méregtelenítő is. A legegészségesebb és legtáplálóbb módja a nyers fogyasztás, amely a héjával együtt történik.
• Felhasználási lehetősége szinte korlátlan. A nyers gyümölcsfogyasztás mellett beletehetjük süteményekbe, készíthetünk belőle levest, pongyolában igazán kívánatos édesség, de az aszalás is nagyon jól áll neki. Készíthetünk belőle egészséges chipset, tehetjük müzlibe, de húsok köreteként és szószként is igazán kitűnő választás. Lekvárt, gyümölcslevet, teát és bort is készíthetünk belőle, de a befőtteknek is közkedvelt alapanyagául szolgál. Sőt, napi egy almával az orvost is távol tudjuk tartani.
• Kamrában kitűnően tárolható az alma. Ügyeljünk rá, hogy csakis sérülésmentes, hibátlan, egészséges gyümölcsöt tároljunk. Azért, hogy minél tovább eltartható legyen, az eltett almákat kéthetente nézzük át, és vegyük ki közülük azt, amelyik rothadásnak indult, hogy ne tudja megfertőzni az egészséges társait.

Ha tehát még nincs almafa a kertünkben, érdemes helyet adni legalább egynek, ha pedig már van, adjuk meg neki a kellő gondoskodást, hogy igazán bőséges és finom terméssel ajándékozhasson meg minket.