Palánták
A palánták kiültetése után a legfontosabb, hogy a megfelelő vízellátás biztosított legyen. A tápkockás palánták jobban bírják az időleges vízhiányt, de azoknál, amelyek földkocka nélkül kerültek a földbe, rendkívül fontos odafigyelni, hogy folyamatosan nedves, de nem ázott legyen a talaj az ültetés utáni napokban.
Az idén nehezen fog beérni a paradicsom, ha a nyár is ennyire csapadákos és hűvös lesz – Fotó: Zag Zoltán
Ezzel most az ország nagy részén nincs is gond, hiszen rengeteg eső esett. Ha továbbra sem lesz igazán meleg idő, akkor problémát jelenthet, hogy lassú marad a növekedés, kevés és lassan fejlődő virágra számíthatunk.
Bár a napsütésre nincs ráhatásunk, azért valamit tehetünk: véletlenül se hagyjuk elgazosodni a palántákkal beültetett területet. A gyomok akadályozzák a növényeket a fejlődésben, ezt mondani sem kell, de emellett árnyékot is tartanak, holott most a legnagyobb szükség a napfényre és a melegre lenne.
Paradicsom esetében leginkább arra kell odafigyelni, hogy kellő időben megtörténjen az ún. fattyazás, amikor megszabadítjuk a felesleges hajtásoktól a növényeket. Erre leginkább a magasra növő, nagy méretű termést hozó fajtáknál kell odafigyelni. A túl erős lombozat nem kedvez a termésfejlődésnek és az érésnek, de a betegségekre is hajalmosabbá teszi a paradicsomot.
Burgonya
Az elültetett krumplinak jót tett az utóbbi hetekben esett nagy mennyiségű eső, gyorsan kihajtottak a növények. Az első krumplibogarak azonban már megjelentek. Kiskerti körülmények között ilyenkor a legegyszerűbb módszer a védekezésre az, ha összeszedjük a rovarokat, a levelek fonákán található narancssárga színű petéket pedig leseperjük, vagy ha nem sok levelet érint a probléma, akkor a teljes levél eltávolítása is jó módszer.
Megjelentek a krumplibogarak - sokszor azonban a burgonya tövénél, a földön vannak, nem könnyű észrevenni – Fotó: Agroinform
A burgonyabogár a narancssárga petéket levelek fonákán rakja le – Fotó: Agroinform
Igaz, hogy visszavetette a fejlődésben a növényeket a lassan beköszöntő nyár, de a gyomok gond nélkül tudtak fejlődni az elmúlt hetekben. A leggyakoribb gyomokról legutóbb itt írtunk, a szintén nagy gondokat jelentő tarackbúzáról pedig itt.
A fehér libatop ráadásul nem csak, mint gyom bosszantó, hanem a levéltetvek számára valóságos kánaán. Ha ezt a gyomot nem irtjuk időben, termesztett növényeink fogják kárát látni, mert a kártevők ezeket is el fogják lepni.
A fehér libatop a levéltetvek számára ideális élőhelyet biztosít – Fotó: Agroinform
Zöldborsó
A zöldborsó vetését korábban kis- és nagyüzemi körülmények között is szakaszosan időzítették, ma már ennek szinte semmi jelentősége sincs, mert tavasszal a talaj rendkívül lassú felmelegedése miatt a csírázás is később indul meg, így szinte egy időben érnek be a két hetes különbséggel elvetett állományok is.
Virágzik a borsó, de sajnos minden vetés ugyanakkor fog beérni – Fotó: Agroinform
Mostmár mindenhol virágban vannak a borsósorok, csak arra kell figyelni, hogy ne gazosodjon el, mert az jelentős mértékben visszavetheti a termésmennyiséget. Az érésig már nincs egy egész hónap sem, ahol hirtelen beköszönt meleg, számítani kell arra, hogy gyorsan "elöregszik", ezért érdemes június második felétől sűrűn megnézni, hogy hol tart az érés, ami most valószínűleg a borsó esetében is későbbre csúszik a szokatlanul a hideg tavasz miatt.
Szamóca
A szamóca, vagy ahogyan legtöbben (egyébként helytelenül) mondjuk, eper érése csak most fog beindulni, holott ahhoz szoktunk, hogy május második felében már szedni lehet. Most a legnagyobb károkat a csigák okozhatják az ültetvényekben. Csigaölő vegyszerek használata nem ajánlott, főként most, amikor frissen fogjuk fogyasztani a gyümölcsöt, inkább csapdázással érdemes szembeszállni a kártevőkkel.
Saláta
A fejes saláta, tépősaláta, jégsaláta eddig kitűnően érezte magát, hiszen minden adott volt a fejlődéshez: hűvös, csapadékos idő. Érdemes most ritkítani a sorokat, ha sűrűre vetettük, mert ha beköszönt a meleg, nagyon gyorsan fog folytatódni a levélfejlődés, sőt a felmagzás is gyorsabban elindul, utána már élvezhetetlenné válik a zöldség. A tépősaláta közepes vízigényű növény, gyökérzete mélyre hatol, ezért az időszakosan szárazabb időjárást is jól tolerálja.
Tépősaláta – Fotó: Agroinform
Vöröshagyma
A dughagymaként február-márciusban elültetett vöröshagyma május-júniusra már hatalmasra nő. Termesztésére valóban azt lehet mondani, hogy gyerekjáték. Betegségek és kártevők ritkán támadják, kiskerti körülmények között a gyommentesen tartásban ki is merül a technológia. A hagymatermesztésnek az is előnye, hogy nem fogunk kicsúszni a betakarítás idejéből, mint ahogyan például előfordulhat a reteknél, a borsónál vagy a salátánál. Amit ugyanis nem fogyasztunk el zöldhagymaként, kora őszig a földben maradhat, amikor már vöröshagymaként kerülhet be a kamrába.
_fill_540x300_0.jpg)
