Nincs is jobb, mint a finom újhagyma, amiért ráadásul csak a kertig kell elmenni. De a vöröshagymát számos ételben tudjuk felhasználni akkor is, amikor már szép nagy fejekkel örvendeztet meg bennünket, így hát kevés olyan kert van, ahol van veteményes, de abban nincs vöröshagyma.
Azonban sokszor előfordul, hogy a hagyma levele elkezd sárgulni, majd eldől, és a hagyma kellemetlen szagot áraszt. Ilyenkor pedig cselekednünk kell, különben a hagymalegyek ellephetik az egész termést. És mivel hamarosan itt van a hagyma ültetésének ideje, nem árt felkészülni annak védelmére. Hogy a termés a miénk maradjon!
Miért kukacos a vöröshagyma?
A vöröshagyma kukacosodásáért a hagymalégy a felelős, amely nem csak a házikertekben okoz bosszúságot és kárt, hanem még a nagy hagymatermesztőknek is meggyűlik vele a baja. Az első jelek, amelyből észrevesszük, hogy baj van a hagymával, hogy a tövek fonnyadni kezdenek, majd a földre fekszenek, elsárgulnak, majd el is pusztulnak. A lárváktól ejtett sebeken át, különösen, ha sok eső esik, rothasztó baktériumok fertőzik a hagymát, amelytől az kellemetlen szagúvá válik.
A közönséges hagymalégynek évente három nemzedéke van. Báb alakban telel, majd tavasszal, leginkább cseresznyevirágzáskor rajzanak a legyek. A párosodást követően a nőstények azonnal megkezdik a tojások lerakását, ezt pedig a hagyma levelei közé teszik. A kikelő nyüvek bejutnak először a hagyma levelébe, majd a föld alatti részébe is, és kifúrják azt. Majd mennek hagymáról hagymára. Majd ismét bebábozódnak, és 10-14 nap múlva újabb hagymalegyek kelnek ki.
Nincs is finomabb, mint a kertből szedett újhagymával enni a zsíros kenyeret. Fotó: Pixabay
Azon kívül, hogy nem ültetjük éveken át ugyanoda a hagymát, más megoldás is kínálkozik a hagymalegyek ellen. Permetezhetjük a hagymát a rebarbara levével. Ehhez fél kiló levelet 3 liter vízben kell áztatni, és hígítás nélkül permetezni. De a bodza is segítségünkre lehet. Ehhez áztassunk 24 órán keresztül 1 kiló összevágott bodzalevelet, majd másnap főzzük fel, hűtsük le, majd leszűrés után, hígítatlanul permetezzük a hagymára.
A vöröshagyma titkai
A hagymák közül a leggyakrabban a vöröshagymát termesztjük, és bár szinte minden nap az asztalra kerül valamilyen módon, sok mindent nem tudunk még róla. Akár nyersen is fogyaszthatjuk, hiszen kiváló ízt ad a zsíroskenyérnek, újhagymaként pedig a salátákban is remek. Később pedig számtalan levesbe és főételbe kerülhet bele, mint például a pörköltekbe is, amelyek elképzelhetetlenek a hagyma jelenléte nélkül.
1. A vöröshagyma a nevével ellentétben nem csak vörös lehet, hanem akár lila, sárga vagy éppen fehér is.
2. A vöröshagymát magvetéssel vagy dughagyma ültetésével termeszthetjük, és mivel nincsenek igazán nagy igényei, szinte minden kertben meg is fog teremni.
3. A melegebb éghajlaton termelt újhagymának mindig enyhébb, édesebb az íze, míg a hidegebb éghajlaton termesztett hagyma jobban eltartható, azonban jobban is csíp. A hagyományos vöröshagyma akkor jó minőségű, ha a felszíne tiszta, az állaga kemény, a héja pedig száraz és sima.
4. A hagyma sokszor könnyeket csal a szemünkbe, különösen a pucolásakor. Ezt annak "köszönhetjük", hogy a hagymában van egy allilszulfid nevű vegyület, ami akkor képződik, amikor a hagymát fizikai sérülés éri. Azonban könnyen segíthetünk ezen, ha a hagymát fél órával a felvágás előtt hűtőbe tesszük.
5. A hagyma az egészségünkre is nagyon jó hatással van. Sok benne a természetes cukor, ezen kívül pedig megtalálható még benne az A-, B6-, C- és E-vitamin, folsav, nátrium, kálium, vas és más ásványi anyagok, illetve gazdag rostforrás is.
6. A gyomrunknak is jót tesz. A vöröshagyma ugyanis olyan kénvegyületeket tartalmaz, melyek segítenek a Helicobacter Pylori nevű baktérium közömbösítésében, amely a gyomorfekély kialakulásával függ össze
7. A székrekedés ellen is hasznos, hiszen nagyon gazdag rostokban. Ezen kívül még a puffadást is megszünteti.
8. A vöröshagyma héjának színét a benne található antioxidánsok adják. A vöröshagyma kiváló a magas koleszterinszint csökkentésére is.
9. Orrvérzés esetén is bevethető. Ilyenkor az orr alá kell tartani egy félbevágott hagymát, és az abból felszálló illóanyag segít elállítani a vérzést.
Így legyen vöröshagyma a kertedben
A vöröshagyma nem melegigényes növény, a magja már 4-5 Celsius-fokon elkezd csírázni. A hagyma legjobban 17-19 Celsius-fokon fejlődik. A hideget is jól elviseli, ha azonban tartósan hűvös és csapadékos az idő, akkor a hagyma helyett inkább a lombozat növekszik. Habár a fejlődés elején sok vizet igényel, később már a szárazságot kedveli jobban.
A vöröshagyma szinte bármelyik kertben megterem. Fotó: Pixabay
Szinte minden talajon megterem, de a legjobban a laza, humuszban gazdag talajokban érzi magát. A kertekben lehetőleg ne a frissen trágyázott ágyásba vessük, mert bár a méretük nagy lesz, de nem fognak jól beérni, így hamarabb romlásnak fognak indulni.
A vöröshagymát kétféleképpen lehet termelni, dughagyma ültetésével és magvetéssel. A magvetés esetén az első évben a dughagymákat termelik meg, majd a következő évben azokat ültetik ki. A legjobb megoldás azonban, ha a kiskertben hagymát szeretnénk termeszteni, ha dughagymát vásárolunk. A dughagymákat elültethetjük ősszel, de még márciusban sem késő. A hagymát 20 cm sor- és 15 cm tőtávolságra kell ültetni úgy, hogy a hagyma csúcsa legalább 2,5 cm-rel legyen a talaj felszíne alatt. A tavasszal duggatott piklesz hagyma már 4-5 hét múlva zöldhagymaként fogyasztható, de ezek tárolásra nem lesznek alkalmasak. A duggatás után fontos munka a talaj felszínének porhanyítása és a gyomok folyamatos eltávolítása.
Az őszi ültetés során a vöröshagymát legkésőbb október elején duggassuk el, hogy kellő idő álljon rendelkezésére ahhoz hogy megerősödjön még a téli fagyok előtt. Az áttelelő hagymát soha ne ültessük frissen trágyázott földbe, viszont kiváló másodnövénye lehet bármelyik trágyázott zöldségnövénynek. Nagyon fontos, hogy a hagyma mindig jól előkészített és felásott ágyásba kerüljön, melyet alaposan gyomtalanítottunk. Ne ültessük több éven át ugyanoda, hiszen úgy nagyobb eséllyel támadja meg a hagymalégy.
Figyeljünk rá, hogy az átlagosnál nagyobb dughagymákat ültessünk el ősszel, és mélyebbre is kerüljön, mint tavasszal, így legalább 6-8 cm mélyre próbáljuk meg duggatni a hagymákat. A tőtávolság legyen 15 cm, a sortávolság 20 cm. Mindig a hagyma csúcsával felfelé helyezzük a dughagymát a talajba. Az öntözésről ősszel sem szabad megfeledkezni, hogy minél hamarabb gyökeret tudjon ereszteni a vöröshagyma. Így újhagymaként már március végén fogyaszthatjuk az ősszel duggatott vöröshagymát, míg főzőhagymaként májusban tudjuk majd betakarítani.
_fill_540x300_0.jpg)
