Rengeteg tévhit kering a közösségi médiában a posztok és a hozzászólások között, ezekre igyekszik rávilágítani a greendex.hu új cikksorozata.

Az óriáspajor

Az interneten a kertészeti tematikájú csoportokban rendszeresen előkerülnek olyan fotók, melyeken szokatlanul nagy, akár hüvelykujjnyi pajor látható, a kérdéssel, hogy "vajon mivel futottam össze a kertemben?" Ma már nem válaszolja mindenki automatikusan azt, hogy csakis cserebogár lárvája lehet, hiszen sokan tudják, hogy orrszarvú-, esetleg szarvasbogár lesz belőle, azonban sokan vannak olyanok is, akik meg vannak győződve arról, hogy a kertek kártevőjeként számon tartott lótücsök lárvája látható a képen.

Az interneten számtalan fotó sugallja azt – tévesen –, hogy a fakorhadékban vagy komposztban fejlődő ártalmatlan és védett orrszarvú- vagy szarvasbogár hatalmas lárvája egyszer csak lótücsökké – vagy népiesen mondva lótetűvé – "növi ki magát", hiába teljesen abszurd ez az állítás.

Ha mindezt a Google-ból próbáljuk kideríteni, akkor sem lesz jobb a helyzet, hiszen a keresőprogramok abból a rengeteg adatból szolgáltatnak információt, amelyeket az internet – zömében teljesen ellenőrizetlen – adattengerében találnak.

Miért ártalmas a megtévesztő információ?

Például mert a legtöbben a „káros" vagy „hasznos" fajok közé sorolják az állatokat, és a károsnak tartottakat egyszerűen elpusztítják. Ráadásul az ember haragját már az is kiválthatja egy állat iránt, ha az például a tökéletes pázsitban kárt tesz. Így sok védett bogarunk pajorja is áldozatává válhat a téves információknak, miközben a lótücsök valódi lárvája vígan él föld alatti járatában.

A lótücsök

A lótücsök a rokonaihoz – a sáskákhoz, a szöcskékhez és a tücskökhöz – hasonlóan „közvetlen fejlődéssel" éri el a kifejlett kort. A nimfának is nevezett lárvák gyakorlatilag szüleik kicsinyített másai. Kezdetben még fehér és világoskék színűek, és igen ügyes ugrásokkal közlekednek, ha a felszínre kerülnek. Ezt a képességüket azonban hamar elveszítik, és jellegzetes barnás színük is kialakul. A rejtett életmódot folytató, mindenevő rovarok 6 vedlésen átesve érik el az ivarérett kort, amikor már a szárnyaik és a szaporodószerveik is teljesen kialakulnak.

Ugyanakkor sok más rovarcsoport esetében alapjaiban eltérő, sokkal bonyolultabb fejlődési mód alakult ki az evolúciós kihívások folyamán. Például az orrszarvúbogaraknál „teljes átalakulás" zajlik, azaz a „pete, lárva, báb, kifejlett rovar" stádiumokra bontott biológiai folyamat megy végbe, ahol a lárva (jelen esetben a pajor) testfelépítésében és életmódjában is jelentősen különbözik a kifejlett példányoktól.

A hazánkban élő lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) és közeli rokonai a föld felszíne alatt, vízen és levegőben is boldogulnak. Rendkívül erős, speciális felépítésű mellső lábaiknak köszönhetően az ásás az erősségük, de a talajfelszínre kerülve futni is fürgén tudnak. A tavasz végi, nyár eleji párzási időszakban pedig időnként a levegőbe emelkedve keresik fajtársaikat.

Mielőtt a lótücskök beköltöztek volna a kertjeinkbe, természetes körülmények között főleg tavak, mocsarak közelében, a parti átnedvesedett talajban éltek. A vízbe esve kígyózó mozgással, a felszínen úszva érik el gyorsan a biztonságos szárazföldet.

lótücsöklárva

Az interneten rendszeresen előkerülnek olyan fotók, melyeken szokatlanul nagy pajor látható, a kérdéssel: "vajon mivel futottam össze a kertemben?" – fotó: Shutterstock

Hazánkban gyakori, konyhakerti kártevőként tartják számon, de van olyan ország is, ahol már igen kevés példánya él; az Egyesült Királyságban ezért természetvédelmi oltalomban részesül ez a sokoldalú kis állat.

Olvasd el az alábbi cikkeket is a témában:

Védett bogárfajok lárvái is a kertészek áldozataivá válhatnak. Mire figyeljünk?

Így védekezz természetes módszerekkel a cserebogár lárvája ellen

Forrás: greendex.hu