Ha van kertünk, akkor abban általában helyet kap néhány gyümölcsfa is. A legtöbb esetben alma, barack, meggy vagy szilvafa növekszik a kertekben, azonban manapság már egészen különleges gyümölcsöket is termeszthetünk otthon.
Ha pedig azt szeretnénk, hogy valamilyen egzotikus gyümölcs is teremjen a kertünkben, akkor kiváló választás lehet a datolyaszilva. Habár még újdonságnak számít a haza kiskertekben, nagyon megbízható terméssel rendelkezik, ráadásul mérete miatt még a kisebb kertekben is kiváló választás lehet. Ismerjük hát meg a datolyaszilvát!
Ismerd meg a datolyaszilvát
A datolyaszilva hazánkban nem honos gyümölcstermő, mégis, nagyon könnyedén el fogunk tudni boldogulni a tartásával - tudjuk meg Megyeri Szabolcs cikkéből. Sőt, még a teleket is könnyen át tudja vészelni. A gyümölcse pedig nagyon finom és különleges, maga a növény pedig igazán jól mutat a kertben. A datolyaszilva nem foglal túl nagy helyet, mivel kicsi vagy közepes méretű fává, vagy akár bokorrá is nevelhető.
A datolyaszilva nagyon egyszerűen termeszthető a kertben is. Fotó: Shutterstock
A datolyaszilva sok névvel rendelkezik, így ha kakiszilva, khakiszilva, sőt káki vagy kákiszilva néven találkozunk vele, az is rá vonatkozik. Akárhogy is nevezzük, a datolyaszilva gyümölcse mézédes és nagyon ízletes. A távol-keleti eredetű datolyaszilva keleten kaki, vagy káki néven ismert, mely kínaiul a magyarnál jóval szebb jelentéssel bír, hiszen a „ka" lélek és a „ki" energia szavak összevonásából keletkezett.
Nem véletlen, hogy a Távol-Keleten nagy tisztelet övezi ezt a különleges gyümölcsöt, melyet halotti szertartásokon szokás felajánlani a túlvilágra távozóknak, és Japánban gyógyító erőt is tulajdonítanak neki.
A datolyaszilva szubtrópusi, trópusi származású alacsony termetű gyümölcsfa, mely legfeljebb 15 méteresre nő meg, azonban a kertekben átlagosan 4-5 méter magasra szokott megnőni. Lombhullató fa, melynek levelei ősszel csodás színekben pompáznak.
A fa lombkoronája szellős, laza szerkezetű, enyhén gömb formájú. A virágzása májusban esedékes, így ritkán fagy el. A káki gyümölcse alma méretű, gömbölyded, sárgás, narancsos színezetű, mely az ősz közepére érik be, és az első, novemberi fagyok után szedik le, miután a dér egy kicsit megcsípte.
A gyümölcsöt vékony héj borítja, állaga pedig a sárgabarackéra emlékeztet. A termés kalóriaértéke magas, egy szem nagyjából száz kalóriát tartalmaz, amely kétszerese a narancsénak vagy a kiviének.
A datolyaszilva nagyon finom nyersen, de készíthetünk belőle lekvárt, tehetjük süteménybe, és aszalhatjuk is.
Ezért egyél sok datolyaszilvát
A datolyaszilvának a kínai és japán hagyományos gyógyászatban számos pozitív hatást tulajdonítanak. Magas az A-, és C-vitamin tartalma, Keleten pedig gyakran használják fekélyek, gyomorbántalmak kezelésére, és jótékony hatással van az emésztésre is.
Csersav tartalma miatt összehúzó hatású, így vérzéscsökkentő, gyulladásgátló. A gyümölcs szárából savas relfux elleni gyógykészítményt is készítenek.
Így legyen datolyaszilva a kertedben
Fontos, hogy úgy válasszuk ki a datolyaszilva helyét, hogy kellő mennyiségű fény érje. Minél több fény éri ugyanis, annál finomabb lesz a gyümölcse. A datolyaszilva kedveli a jó vízgazdálkodású, laza szerkezetű, akár kissé homokos talajt. Mivel a csemete érzékeny a fagyokra, az első években takarjuk a tövét késő ősszel szalmával.
Mivel nehezen viseli az átültetést, fontos, hogy már elsőre a számára megfelelő helyre kerüljön a kertünkben. A konténeres kiszerelésű növényeket kora tavasztól az ősz második feléig lehet kiültetni.
A datolyaszilva kiváló nyersen, lekvárban, vagy aszalva is. Fotó: Shutterstock
Az ültetőgödör legyen legalább másfélszer akkora, mint a facsemete gyökérzete, vagy földlabdája. A gödör alján vastag rétegben helyezzünk el érett szervestrágyát vagy érett komposztot, ezt a réteget ezután fedjük le pár centiméter vastag földréteggel, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a tápanyaggal. A datolyaszilvát a konténer/földlabda magasságáig ültessük el. Az első hetekben a szokásosnál több vizet kell adni neki, hogy segítsük a begyökerezést.
Szerencsére kártevői alig vannak, azonban a tápanyag utánpótlásra évenként kell gondolni. Ekkor adjunk neki szerves trágyát. Ezt kora tavasszal juttassuk a növény tövéhez, majd óvatos kapálással juttassuk a talajba. A datolyaszilva vízigényes, de nem szabad túlöntözni. Mulcsozással meg tudjuk őrizni a talaj nedvességét.
A datolyaszilva kevés metszési feladatot igényel, tulajdonképpen csak a koronát kell alakítani. Fontos, hogy szellős, jól átlátható legyen a korona, és ehhez a fa 2-3 éves korában el kell távolítani a központi sudárhajtást.
A datolyaszilva tehát nem igényel különösebben nagy törődést, sőt, még permetezni sem kell. Egyedül a pajzstetvek megjelenésére lehet számítani az esetében.
Így nevelj datolyaszilvát magról
1. Érett datolyaszilvát keressünk, melyre a késő ősz a legjobb időszak.
2. Vágjuk félbe a gyümölcsöt, és távolítsuk el a mazsola nagyságú, sötét magokat. A magokat tisztítsuk meg a gyümölcshústól, majd szárítsuk 48 órán keresztül.
3. Keverjük össze a magokat több marék nedves tőzeggel, majd tároljuk a hűtőben, lezárt műanyag tasakban, két hónapig.
4. Ezután vegyük ki a magot a hűtőből, és áztassuk be langyos vízbe, 2-3 napra. Ezután ültessük el a magot.
5. Az ültetés után egy év múlva a kis fa körülbelül 20 cm magasra fog megnőni.
Datolyaszilvában gazdag kertet kívánunk!
