Példátlan módon termesztenek csipkebogyót hazánkban

A Pilis, a Gerecse, valamint a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében található Leányvár ad otthont egy különleges hazai mezőgazdasági vállalkozásnak. A Herbafarm Kft. ugyanis nem mindennapi módon, csipkebogyót termeszt bio formában, közel 150 hektáros területen.

Közel 150 hektáros területen termesztenek bio formában csipkebogyót – fotó: Vitafer Hungária Kft.

A különleges termés ehető

A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa cannina) gyógyhatású áltermése, amelynek kialakításában a termőn kívül más virágrészek is részt vesznek. A növény szárainak végén, általában az ősz elején vagy közepén, a virágzást követően, a rózsaszirmok lehullása után alakul ki. Ez a rózsa egyik kevésbé ismert része, a növény gyümölcse. Jellemzően narancssárga vagy vörös, olykor pedig lila vagy épp fekete színben tündököl.

Népies megnevezései között megtalálható a csipke, csitkenye, hecsedli és hecserli, valamint a bicske is. A különleges termés ehető, ráadásul nemcsak az emberek, de a madarak és a különféle állatok is rendszerint szeretik.

A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa cannina) gyógyhatású áltermése – fotó: Vitafer Hungária Kft.

Kitűnő C-vitamin-forrás

A növény esetében egyaránt ehető a rózsaszirom, valamint a csipkebogyó is. Az almával azonos növénytani családba tartoznak a rózsák, termésük is nagyban hasonló, még ha első látszatra ezt nem is feltételeznénk.

A csipkebogyó igazi vitaminbomba, a hagyományos és a népi orvoslásban is jelentős múlttal rendelkezik, hiszen A-, B1- és B2-, valamint K-vitaminban is gazdag. Mindezek mellett azonban elsősorban magas C-vitamin tartalmáról ismert, mely erősíti az oxidációs folyamatok szabályozását, szilárdítja a kötőszövetet, támogatja a vérerek falát, illetve fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a betegségekkel és a fertőzésekkel szemben.

Kevesen termesztik, ökológiai gazdálkodásban pedig annál is ritkább

A feldolgozásra kerülő csipkebogyó hagyományosan a gyűjtésből származik, kevesen foglalkoznak kifejezetten ennek termesztésével. Bio formában pedig még annál is ritkábban, főleg 150 hektáron.

„Vállalkozásunkat több mint 10 éves múlttal rendelkezik. Csipkebogyót termesztünk, az ipar különböző szereplői számára, ráadásul bio formában” – mondta dr. Rybaltovszki Péter, a Herbafarm Kft. ügyvezetője.

Egyszerű megfogalmazásban az agrár és élelmiszertermelő tevékenységek leginkább környezetbarát változatára szokták a bio-, organikus vagy más néven ökológiai gazdálkodás kifejezéseket használni. Segítségével értékesebb beltartalmú csipkebogyót, valamint abból készült élelmiszereket állíthatnak elő.

„Anékül, hogy jelentősen megterhelnénk a talajt és a vizeket, valamint mindent összevetve a természeti környezetet, a bio gazdálkodásnak köszönhetően fenntarthatóbb módon vagyunk képesek ellátni a piaci szükségleteket hosszú távon” – tette hozzá dr. Rybaltovszki Péter.

A csipkebogyó jellemzően narancssárga vagy vörös, olykor pedig lila vagy épp fekete színben tündököl – fotó: Vitafer Hungária Kft.

Kihívások a csipkebogyó termesztése során

Az előző évi aszály az agrárium szereplőit ritka kihívások elé állította. Azok, akik organikus módon termesztettek, azok számára pedig még kevesebb eszköz állt rendelkezésre a károk enyhítésére.

„A tavalyi nyár végén Európa közel kétharmadát fenyegette olyan mértékben aszály, amelyre előtte több mint 500 éve nem volt példa. A különleges vállalkozásnak a helyzetre különleges megoldást javasoltunk. Egy olyan terméket, melynek használatával az organikus termesztés továbbra is fenntartható” – mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója, aki hozzátette, hogy ennek megfelelően nem nitrogéntartalmú vegyszerek, hanem növénykondicionálók használatáról beszélhetünk.

A csipkebogyó igazi vitaminbomba, a hagyományos és a népi orvoslásban is jelentős múlttal rendelkezik – fotó: Vitafer Hungária Kft.

Idén már nem lesz kérdés, hogyan védekezzenek

Ahogy az embereknek, úgy a növényeknek is jól jön időnként, ha a stressztűrőképességükhöz valamilyen formában hozzá tudunk járulni. Igaz, hogy esetükben a stresszhelyzetek más szituációkból állnak. Ilyen lehet a jégeső, a túl sok csapadék, vagy éppen az aszályos időszak is.

„A növényeknek sajnos ezekben a stresszhatásokban nem egyszer van részük. A tavalyi aszályt például a szaktanácsadásnak köszönhetően egy természetes norvég alga kivonatot tartalmazó oldattal sikerült jól átvészelnünk” – emelte ki a Herbafarm Kft. ügyvezetője, aki hozzátette, hogy idén már nem lesz kérdés, hogyan védekezzenek.

Az ilyen jellegű készítmények nagyban segíthetik a fentarthatóbb gazdálkodást, mégis fokozzák a növények stressztűrő képességét. Ráadásul jelentősen növelhetik a gyökérrendszerek fejlődését, serkentik a sejtosztódást és a sejtmegnyúlást, valamint felkészítik a növényeket a téli időszak átvészelésére is.