A spenót Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos, de világszerte elterjedt kultúrnövény. Már több mint 2000 éve termesztik; hazánkban az 1500-as években említették először irodalmi művekben – írja a greendex.hu.
A spenót jellemzői
A spenót jellemzően egynyári növény, de ritkán kétnyári is lehet, ugyanis mérsékelt égövön áttelelhet. Mérete akár 30 cm is lehet, szára egyenes, levelei tojásdad alakúak, változatos méretűek. Virágai nem feltűnőek, 3–4 milliméter átmérőjűek, sárgászöld színűek. Termése 5–10 milliméteres, és számos mag található benne.
A spenótfajták három fő csoportja
Savoy: Ezek a spenótok igen szívósak, a hideget is jól tűrik, de a leveleik gyűröttek, ami miatt nehezebb őket tisztára mosni, mint a simább levelű változatokat. Hátrányuk az is, hogy gyorsan felmagzanak.
Félsavoy: Ezek is szívós spenótfajták, igen ellenállóak a különböző betegségekkel szemben, és a hideget is tűrik. A savoy fajtákhoz képest lassabban magzanak fel, és leveleik sem olyan gyűröttek.
Sima levelű spenótok: Általában ezekkel a spenótokkal találkozunk a boltokban. Sima leveiknek köszönhetően könnyű őket tisztára mosni, és lassan magzanak fel.
Vannak tavaszi, nyári, őszi vetésű spenótok, illetve áttelelő fajták, és léteznek olyon különleges spenótok is, mint például az új-zélandi spenót, a kerti laboda, az eperspenót vagy a malabári spenót.
A spenót felhasználási lehetőségei
A spenót elkészítésének számos módja létezik a hagyományos főzeléken kívül. Nyersen kiváló alapanyaga salátáknak, de turmixok, smoothie-k értékes összetevője is lehet. Nagyszerű köret húsok, halak mellé, főzve pedig krémleves is készíthető belőle. Fogyaszthatjuk tésztákhoz feltétként vagy például lasagnéba sütve. Készülhet belőle omlettet, leveles tésztás csigák, pite, tócsni, pogácsa is. A spenótos pesto és a spenótos curry is kedvelt elkészítési mód.
A fagyasztott spenót elkészítése is igen egyszerű, ráadásul egyes szakértők úgy vélik, hogy a fagyasztott spenót több vitamint tartalmaz, mint a friss.
A spenót nagyon sokféleképpen elkészíthető és nagyon egészséges – fotó: Pixabay
Egészségügyi előnyei
A spenót igazi szuperélelmiszer. Rendkívül egészséges és tápanyagdús zöldség, vitamin-, rost- és ásványianyag-tartalma is igen magas, a kalóriatartalma viszont nagyon alacsony. A glikémiás indexe (GI) 15, azaz csak minimális értékben emeli meg a vércukorszintet.
Javítja a látást: A spenót gazdag olyan növényi pigmentekben, például klorofillban és karotinoidokban, mely anyagok gyulladáscsökkentő hatásúak, továbbá csökkentik például a szürkehályog kockázatát.
Növeli az energiaszintet: A spenótban található vasnak jelentős szerepe van a vörösvérsejtek működésében, segíti az oxigénszállítást a szervezetben, támogatja az energiatermelést és a DNS-szintézist.
Támogatja a szív- és érrendszert: A spenót gazdag nitrátokban, melyek javítják a véráramlást, és az erek ellazításával csökkentik a vérnyomást, aminek köszönhetően csökken a szívinfarktus és a stroke kockázata.
Hozzájárul az egészséges csontokhoz: A spenót K-vitamin-, magnézium -, kalcium- és foszforforrás, melyek hozzájárulnak az egészséges csontozat megőrzéséhez.
Segíthet a rák elleni küzdelemben: A zöld leveles zöldségek tele vannak polifenolokkal, melyek segíthetnek a rák megelőzésében és a betegség elleni küzdelemben.
A spenót véd a betegségekkel szemben – fotó: Pixabay
Véd a betegségekkel szemben: A spenót gazdag antioxidánsokban, melyek segítenek megkötni a káros szabad gyököket, így megelőzhetők a krónikus gyulladások.
Nagyszerű rostforrás: A spenótban található rostok tisztítják a bélfalat, és elősegítik az egészséges bélműködést, ami hozzájárul az immunrendszer megfelelő működéséhez is.
A diétákba is jól beilleszthető: A spenótnak nagyon alacsony a kalóriatartalma, a benne található fitokemikáliák pedig felszabadítják a jóllakottságért felelős hormonokat, így kisebb mennyiségű étellel is jóllakunk.
Segít ellensúlyozni a zsíros ételeket: Nagy mennyiségű spenót elfogyasztása csökkenti a magas zsírtartalmú étrend bélmikrobiomra, vérzsírprofilra és koleszterinre gyakorolt káros hatásait.
Kinek nem ajánlott a spenót fogyasztása?
A spenót nagy mennyiségű oxálsavat tartalmaz, így azok számára, akik hajlamosak a vesekőre, nem ajánlott rendszeres vagy nagy mennyiségben történő fogyasztása.
A spenótban lévő K-vitamin befolyásolhatja a leggyakrabban használt, kumarin típusú antikoaguláns készítmények hatásait is.
Milyen spenótot vásároljunk?
A fagyasztott spenót és a zacskós bébispenót egész évben vásárolható, friss spenótlevélhez pedig áprilistól őszig juthatunk hozzá. A levelek legyenek frissek és üdék, és semmiképpen ne vegyük meg, ha sárgás vagy fonnyadt.
A fiatal spenót levelének a szára vékony és rugalmas, ideális nyers felhasználásra, például salátákba. Az idősebb spenótlevelek vastagabbak és rostosabbak, ezek főtt vagy párolt ételekhez való felhasználásra ajánlottak.
A spenótot a szedés vagy a vásárlás után érdemes minél hamarabb elfogyasztani, ugyanis a levelek hamar megfonnyadnak, és tápanyagtartalmukból is folyamatosan veszítenek. A leveleket csak közvetlenül fogyasztás előtt mossuk meg!
A spenót termesztése
A spenót vetése tavasztól őszig történik. A tavaszi vetés február végétől április végéig tart, a nyári vetés július vége és augusztus vége között zajlik, az őszi vetésű spenótok ültetésének ideje szeptember. Utóbbi áttelel, és majd a következő évben kora tavasszal lehet szüretelni. A tavaszi és a nyári vetést érdemes szakaszosan művelni, hogy ne egyszerre érjen be az összes levél.
A spenótot a szedés vagy a vásárlás után érdemes minél hamarabb elfogyasztani – fotó: Pixabay
Az ágyásban a kialakított sorok egymástól 20–25 centiméter távolságra legyenek, a magokat pedig egymástól 2–3 centiméter távolságra vessük! Amikor a spenót elkezd kinőni, érdemes a növényeket egyelni, ugyanis a túl szoros ültetés miatt párás mikroklíma alakulhat ki, ami gombás és baktériumos betegségekhez vezethet.
A spenót szereti a jó vízelvezetésű, középkötött és tápanyagokban dús talajt. A pH-értékre nem érzékeny, azonban nem kedveli az erősen meszes vagy savanyú talajokat, a zöld részek neveléséhez pedig elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű nitrogén. A spenót ágyása napos vagy félárnyékos helyen legyen.
A rendszeres öntözésre és a gyommentesítésre oda kell figyelni. Ha pedig kora tavasszal vetettük, és még várhatók éjszakai fagyok, érdemes a növényeket szalmával védeni; az áttelelő növényeket is be kell takarni a hideg hónapokra.
A spenót egy jó vízelvezetésű balkonládába is elvethető, és akár egy napos erkélyen is nevelhető.
