Aki igazán szerencsés, az jóban van a szomszédaival, vagy egyáltalán nincsenek is szomszédai. De mivel a legtöbbünknek vannak, így érdemes jó kapcsolatot ápolni velük, hiszen jól tudjuk, hogy a rossz szomszédság nagyon sok kellemetlenséggel jár együtt.
Az együttélésnek pedig vannak írott és íratlan szabályai. Az íratlanok közé tartozik, hogy megpróbálunk minél kevesebb kellemetlenséget okozni a mellettünk élőknek, és erre gondolunk akkor is, amikor gyümölcsfát, vagy bokrot készülünk ültetni. Az írott szabályok pedig területenként változhatnak, így érdemes azokat is átolvasni, mielőtt belevágunk az ültetésbe. A lényeg, hogy érdemes tudni, merre hány méter. Ha pedig nem jól tudjuk a számokat, sokba kerülhet a tévedés.
Ezt tartsd be, ha gyümölcsfát vagy bokrot ültetsz
Amikor elhatározzuk, hogy gyümölcsfát ültetünk a kertünkbe, azt elég sok döntés szokta követni. Ideális esetben utánajárunk, hogy milyen gyümölcsfa érezné jól magát a kertünkbe az adott fény- és talajviszonyok mellett, melyiknek jut kellő hely akkor is, amikor eléri a teljes méretét, és persze melyik gyümölcsöt szeretjük annyira, hogy nagy mennyiségben is el tudjuk fogyasztani.
A kertedbe átlógó gyümölcsfáról nem szedheted le automatikusan a gyümölcsöt. Fotó: Shutterstock
Ha pedig minden összejön, és megérkezik a csemete, elvileg már azt is tudjuk, hogy pontosan hol lesz a helye. Távol az ablakoktól, a tetőtől, a vezetékektől, és persze a szomszéd kerítésétől. Azonban az ideális eset és a valóság gyakran köszönőviszonyban sincs egymással, és a kertünk méreteihez képest próbáljuk meg kiválasztani az ültetés helyét, ami így néha nehéz feladat lehet.
Ha például a járdánkra hullik ősszel az összes avar a fáról, akkor rájövünk, hogy ezt is figyelembe kellett volna venni az ültetéskor, de nagyobb a baj, ha a szomszédhoz hullik át, az érett, vagy éretlen gyümölccsel együtt. Mert ez bizony bosszantó lehet a szomszéd számára, ráadásul, jogosan szólhat érte, hiszen szabályozva van, hova ültethetünk fákat, vagy bokrokat.
Mindig nézzünk utána, hogy a lakóhelyünkön milyen szabályok vonatkoznak a fák ültetésére. Így az első lépés az, hogy a helyi önkormányzattól kérünk információt. Az ültetéskor vegyük figyelembe a fa végső magasságát, és csak akkor kerüljön az adott helyre, ha akkor sem veszélyezteti a szomszéd ingatlanát, tetőszerkezetét, vagy ablakait, ha eléri a teljes méretét. A fa ágai se nyúljanak át a szomszédba, és ne árnyékolja be a házának ablakait, vagy az udvarát. Mindenképpen értesítsük a szomszédot arról, hogy milyen fát készülünk ültetni.
Ha nincs helyi szabályozás, akkor az általános szabály az, hogy a széles lombozattal rendelkező fák, amilyen például a diófa, a tölgyfa, vagy a cseresznyefa, a szomszédos épülettől számított 8 méter távolságban ültethetők, míg az akác, a fűz és a fenyő 7 méterre.
A 4 métert elérő, de ennél magasabbra nem növő fa esetében, melynek lombozata nem túl széles, a szomszédos ingatlantól számított 4 méteres ültetési távolság megfelelő. A 3 méter magasságig növő fák esetében a távolság 3 méter. A bokrok, sövények, díszfák és a szőlő esetében, melyek 2 méternél nem nőnek magasabbra, 2 méteres ültetési távolság a megfelelő, melyet a szomszédos telekhatártól kell számolni. A cserjék, vagy bokros növények, melyek növekedése nem haladja meg az 1 métert, ültető távolsága 80 cm-1,5 méter.
Ha magasra növő, terebélyes fát szeretnénk a kertünkbe ültetni, mindenképp jelezzük ezt előre a szomszédnak. Amennyiben ugyanis ezt elfelejtjük megtenni, úgy a szomszéd a helyi önkormányzat közjegyzőjéhez intézve birtokháborítást kezdeményezhet ellenünk. Ebben az esetben a jegyző személyre szabott ültetési távolságot állapít meg, és bírságot szabhat ki.
Ha mégis átlóg a fa a szomszédba, önhatalmúlag nem vághatja azt le a kedves szomszéd. Csak akkor vagyunk jogosultak az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására, ha azok veszélyesek számunkra, vagy ha az ingatlanunk rendes használatát akadályozzák, és habár erre felhívtuk a növény tulajdonosának figyelmét, ő azt nem távolította el. Ekkor a növény eltávolítását akár bírósági úton is követelhetjük.
A telkünkre áthulló gyümölcsöt akkor szedhetjük fel, ha annak felszedését a gyümölcsfa tulajdonosa elmulasztotta, tehát, ebben az esetben a szomszéd átjöhet a kertünkbe, és felszedheti a gyümölcsfájáról hozzánk hullott gyümölcsöt, de csakis akkor, amikor mi beengedjük oda. Ha ezt a fa tulajdonosa nem teszi meg, megtehetjük mi.
Közterületen is be kell tartani a szabályokat
Közterületen ültetett fa vagy örökzöld növény a kerítéstől számított 3 méter távolságban ültethető, a cserje az épülettől 2 méterre.
Ha utcafronton ültetünk sövényt, vagy más, fás szárú növényt, azt úgy tehetjük meg, ha ügyelünk rá, hogy a járókelők zavartalanul tudjanak elhaladni mellettük úgy, hogy ne sérüljenek meg.
Ez is fontos a szomszéddal kapcsolatban
Azonban nem csak a növények miatt lehet konfliktus a szomszédok között. Gyakran okoz ugyanis fejtörést, hogy melyik kerítés kihez tartozik. A hatályos kormányrendelet egyértelműen rendelkezik róla. A telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani a kerítést. Azonban a helyi önkormányzat eltérhet ettől, így minden esetben érdemes utánanéznünk, hogy a lakóhelyünkön melyek az érvényes szabályok.
Már az ültetéskor gondoljunk rá, mekkora lesz a növény, amikor eléri teljes méretét. Fotó: Shutterstock
Ha azonban nincs külön szabály, akkor az utcáról nézve az utcafront, a jobb oldali kerítés, és a hátsó kerítés jobb oldali fele a mi felelősségünk. Természetesen a legjobb megoldás, ha a szomszédok megállapodnak, és közösen végzik a közös kerítésekkel kapcsolatos feladatokat.
A házunk előtti járdával kapcsolatban érdemes tudnunk, hogy habár közterületnek számít, a hatályos rendelet szerint az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója köteles gondoskodni az ingatlan előtti járda, valamint az úttest és a járda közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Ebbe beletartozik télen a hóeltakarítás és a járda síkosságmentesítése is.
A rendelet szerint a járdán lévő szemetet úgy kell összesöpörni, hogy az a közútra ne kerüljön, és a saját szemetünkkel együtt kell elszállíttatni. A munkákkal pedig nem sokáig várhatunk, mivel a rendelet szerint a járdát reggel 8 óráig kell feltakarítani, és ha szükséges, akár naponta többször is meg kell ezt ismételni.
Jó hír, hogy ha a házunk előtt autóbuszmegálló van, azt nem nekünk kell takarítani, hanem az a járművek üzembentartójának a kötelessége. A kerékpárút takarítása viszont már szintén hozzánk tartozik, ha a házunk előtti járda egy részét jelölték ki erre a célra.
Érdemes tudni, hogy még a hó eltakarítására is külön szabályok vonatkoznak. A járdáról letakarított havat a 8 méternél szélesebb kocsiutak esetében az úttest szélére lehet tolni, a csatornalefolyó szabadon hagyásával. Ha az út ennél keskenyebb, akkor a havat a járda szélén kell összegyűjteni úgy, hogy a gyalogosok számára legalább 1,5 méter széles terület szabadon maradjon.
Nem árt tehát tisztában lenni a jogainkkal és a kötelességeinkkel, és az sem baj, ha a szomszéddal jó barátságot ápolunk.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
