A legtöbb kertben van almafa, körtefa, barackfa, esetleg meggyfa és cseresznyefa is. Azonban, ha igazán menő akarsz lenni, akkor nem mondasz le a különlegesebb gyümölcsökről sem, így például lehet akár saját kivid is!
A kivi kívül barna és szőrös, belül zöld színű gyümölcs, és nem műanyag, hálós dobozban terem, ahogy a legtöbben általában találkozni szoktunk vele, hanem akár a te kertedben is szüretelheted. Dél-Kína nemzeti gyümölcsének eredeti neve „kínai egres" volt, majd a 20. század közepén először a „dinnyécske", azaz "melonette" nevet kapta, majd ezt 1959-ben „kivigyümölcs" névre változtatták.
A kivi név az Új-Zélandon őshonos madár nevéből származik, hiszen a madár olyan kicsi és barna, mint a gyümölcs. Habár sokan szeretik, mégsem gondolnak rá a saját kertjükben termeszthető gyümölcsként, pedig látványa feldobja a kertet, ráadásul nagyon finom is. Sőt, a saját termesztésű gyümölccsel még a legválogatósabb gyerekeket is rá lehet venni a gyümölcsök szeretetére, és még azt is megtanulhatják, hogy a kivi, bármilyen meglepő is, nem déligyümölcs.
Így termessz otthon kivit
Bár sokan tévesen azt feltételezik, hogy a kivi déligyümölcs, így a mi klímánkon problémás a termesztése, ez egyáltalán nem így van. A kivi kínai eredetű, az itthoni éghajlat pedig tökéletes számára.
A kivi a te kertedben is bőséges termést hozhat. Fotó: Pixabay
A kivi kétlaki növény, vagyis külön töveken fejlődnek a porzós és a termő virágok. Létezik önporzós kivi is, azonban ez kisebb mennyiségű gyümölcsöt hoz. Akinek tehát van már kivi a kertjében, de az nem terem, az határozza meg elsőként a kivi nemét. Ez egyáltalán nem nehéz feladat. Virágzáskor a termős virág közepében nagyon jellegzetes formát alkotó, kerékküllőre emlékeztető, sugaras alakzatban elhelyezkedő bibeszálak láthatóak, míg a porzós virágban nincs bibe, de a virágpora megtermékenyítő képes.
Nagyon fontos, hogy mindig egy pár kivink legyen, és akkor lesz termésünk is. A kivi nevelése és metszése nem túl bonyolult feladat, így ez se riasszon vissza minket. Fontos, hogy jól határozzuk meg a kivi helyét. Egy porzós növény 6-8 termő egyed beporzásához is elég. Az egyes töveket ne ültessük két és fél méternél közelebb egymáshoz, mert így nem lesz elég helyük. Az ültetés legjobb időpontja a tavasz, vagy a késő ősz.
A kivi nem kedveli túlzottan a napfényt, így félárnyékos helyre is ültethetjük. A talajban sem válogatós, de a kedvence a mély rétegű, jó vízgazdálkodású, nem pangóvizes terület. Ültetéskor az ültetőgödörben jól porhanyítsuk el a talajt, és keverjük át szerves trágyával. A metszéssel azonban nagyon óvatosan kell bánni, hiszen ha a vesszők rövid csapra történő metszését alkalmazzuk, akár az összes termőrügyet el tudjuk távolítani. A kivi metszése csak ritkításból és hajtásválogatásból álljon, ha szüretelni szeretnénk. Csak a letermett vesszőket kell lecserélni az éves vesszőkkel.
Az idén ültetett kivi estében csak a következő évben kell metszeni, egy ígéretes, erőteljes rügy fölött, 20-30 cm-es magasságban, és az ebből előbukkanó hajtást kell használni a leendő törzs kialakításához. Ehhez szükségünk lesz egy körülbelül 5 méter hosszú karóra is. A kivinek ugyanis támrendszerre van szüksége, amin minden irányban el tud futni. A támrendszerre érdemes egy madzagot kifeszíteni, és ekkor a kivi kedvére futhat.
A kivi rendkívül vízigényes növény, így nyáron 2-3 naponta meg kell öntözni. Nem szabad hagyni, hogy a talaja kiszáradjon, ezért érdemes rendszeresen fellazítani a tetejét. Azonban óvatosnak kell lennünk, hiszen a gyökerei nincsenek túl mélyen, ezért ha nem figyelünk, könnyen megsérülhetnek.
A kivi utóérő gyümölcs, így nem a teljes érési állapotában kell leszedni. Azonban ügyeljünk rá, hogy még a fagyok előtt védett helyre kerüljön. Hideg helyen tárolva hónapokig is eláll. A tökéletesen érett kivi állaga az érett őszibarackhoz hasonlít.
A kivi finom és egészséges. Fotó: Pixabay
Ezért egyél kivit
A kivi egy aktinidin nevű enzimet tartalmaz, amely segít a szervezetünknek a fehérjék megemésztésében, így érdemes egy nehéz étkezés után kivit majszolni. Magas rosttartalmának köszönhetően segít megakadályozni a székrekedést, de sokat segít a szervezet méregtelenítésében is. Sok benne a kálium, és segít egyensúlyban tartani az elektrolitokat. Rendszeres fogyasztása segít a rák megelőzésében. Sok benne a C-vitamin és az antioxidáns, így kiváló immunrendszer erősítő. Mivel alacsony a glikémiás indexe, a kivi nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet. Azonban sajnos allergiát is tud okozni, így fogyasszuk körültekintően.
Mindössze egy darab kivi elfogyasztásával biztosíthatjuk szervezetünk napi teljes C-vitamin szükségletét. A kivi 83 százaléka víz, 1 százaléka fehérje, 0,5 százaléka növényi zsír, 9 százaléka cukor, 3 százaléka rost. Ásványianyag-tartalma jelentős, így megtalálható benne a kálium, nátrium, foszfor, kalcium, magnézium, vas, cink, réz, mangán és szelén is. Magas az A-, B1-, B2-, B3-, B5-, B6-, E-, J- és K-vitamin tartalma, a már említett, különösen magas C-vitamin tartalma mellett.
A kivi fogyasztása jótékonyan hat az asztma és egyéb légúti problémák tüneteinek enyhítésére, A benne lévő aszkorbinsav pedig szabályozza a vér LDL koleszterinszintjét. A benne található kálium segítségünkre lehet fáradság, alvászavarok vagy depresszió esetén. Vas- és magnéziumtartalma enyhítheti a stressz tüneteit, és segít vérszegénység esetén.
K-vitamin-tartalmának köszönhetően a kivi fogyasztása csökkenti a fogszuvasodás kockázatát, és óv a szürke hályog megjelenésétől. A kivi fokozza a kollagén termelését, ezáltal a bőrünk feszesebbé és ruganyosabbá válik. Fogyasztása a terhesség alatt is ajánlott, mivel csökkenti seprűvénák, a visszerek és az aranyér kialakulását.
Tehát minden okunk megvan rá, hogy ne csak fogyasszuk, hanem termesszük is a kertünkben.
