Jelentősen megnőtt a növényi alapú tejhelyettesítők népszerűsége az utóbbi években, azonban egy új tanulmány szerint további kutatásokra lesz szükség e termékek táplálkozási értékének a meghatározásához.
Az olaszországi Bresciai Egyetem és a dániai Koppenhágai Egyetem kutatói tíz növényi alapú tejalternatíva tápértékét vizsgálták meg, összehasonlítva azokat két tejtermékkel – írja a penzcentrum.hu a Science Alert cikke alapján.
Általános tanács, hogy lehetőleg csak az olyan ételekre és italokra összpontosítsunk, amelyeken kevés feldolgozást alkalmaztak – fotó: pixabay.com
A kutatás alkalmával az ultramagas hőmérsékleten (UHT) végzett kezelések hatásait elemezték, vizsgálva, hogy azok miként befolyásolják a növényi alapú tejhelyettesítők tápértékét. Az UHT-eljárás, amely 140 °C feletti hőmérsékleten sterilizálja az élelmiszereket és meghosszabbítja azok eltarthatósági idejét, egyben olyan kémiai reakciókat is elindíthat, amelyek jelentősen befolyásolhatják a tápértéket.
A Koppenhágai Egyetem élelmiszer-tanulmányában Marianne Nissen Lund kiemelte: "
A legtöbb növényi alapú ital már most is lényegesen kevesebb fehérjét tartalmaz, mint a tehéntej. A kis mennyiségben jelenlévő fehérje pedig hőkezeléskor még tovább módosul."
A kutatók azon Maillard-reakció termékeit (MRP-k) vizsgálták meg, amelyek az aminosavak és a cukrok hőkezelése során keletkeznek. Ezek a vegyületek ugyanis csökkenthetik a kritikus aminosavak elérhetőségét, így befolyásolják a fehérjék tápértékét.
Az eredmények szerint, bár a keverékek eltérőek voltak, a tehéntej jellemzően több fehérjét és magasabb aminosav-tartalmat mutatott, mint a növényi alapú alternatívák többsége.
Ráadásul a tanulmány során egyes növényi alapú tejhelyettesítőkben aggodalomra okot adó vegyületeket találtak, bár csak olyan mennyiségben, amely nem jelent közvetlen veszélyt. Ezek között szerepelt a rákkeltő akrilamid és a hidroximetil-furfurol (HMF) nevű reaktív anyag is.
Meglepődtünk, hogy akrilamidot találtunk, mert az általában nem található meg folyékony élelmiszerekben. Az egyik valószínű forrása az egyik termékben használt pörkölt mandula
– fogalmazott Lund.
A kutatók kiemelték, hogy az eredményeket egyensúlyba kell hozni a tej környezetterhelő hatásával és más egészségügyi előnyökkel, például a zabtej rák elleni védelmével kapcsolatos bizonyítékokkal.
A szakértők felhívják a figyelmet a növényi alapú tejhelyettesítők okozta potenciális tápanyaghiányra, és javasolják, hogy a csomagoláson több tápértékkel kapcsolatos információ jelenjen meg.
Általános tanácsuk az, hogy lehetőleg csak az olyan ételekre és italokra összpontosítsunk, amelyeken kevés feldolgozást alkalmaztak, és a lehető legtöbb ételt magunk készítsük el.
Lund végül megjegyezte: "Ideális esetben az élelmiszerágazatban a zöld átmenetet nem az jellemezheti, hogy növényi alapanyagokat veszünk, ultrafeldolgozzuk őket, majd feltételezzük, hogy egészséges eredményt kapunk. Még ha ezek a termékek nem is veszélyesek vagy kifejezetten egészségtelenek, gyakran nem is különösebben táplálóak számunkra."
Indexkép: pixabay.com
