Így működött a jégkármérséklő rendszer a nagy jégverések idején

A 2023. július 3. és 16. közötti időszak zivataros napjait mutatja be a NAK az összefoglalójában a generátorok bekapcsolása és a meteorológia helyzet szempontjából.

Július első két hete szélsőségesen alakult, hiszen kimagaslóan sok jégveszélyes zivatar, szupercella alakult ki hazánkban. Az adott időszakban a több napig tartó hőséget, forróságot a frontokkal érkező heves zivatarok is csak pár fokkal mérsékelték.

Az időszak időjárására jellemzően több napon is kialakultak jégveszélyes zivatarok az országban, melynek következtében a talajgenerátorok 7 napon kerültek bekapcsolásra.

A jégveszélyes zivatarok érkezésének, kialakulásának megfelelően kerültek bekapcsolásra az érintett talajgenerátorok.

A következő térképeken látható, hogy a generátorokat vármegyénként mennyit kellett átlagosan üzemeltetni a vizsgált időszakban (1. kép), illetve a kialakult zivatarok milyen mértékben voltak veszélyesek, és mely területeket érintették (2. kép) – írja a nak.hu

1. kép: A generátorok átlagos bekapcsolási időtartama vármegyei bontásban július 3. és 16. között – forrás: NAK

JÉGKÁR VESZÉLYESSÉGI TÉRKÉP

2. kép: Jégkár veszélyességi térkép július 3. és 16. között – forrás: NAK

METEOROLÓGIAI ADATOK

Az adott időszakban az országban többfelé alakultak ki zivatarok, szupercellák, zivatarláncok, melyeket néhol felhőszakadás, viharos széllökés kísért. Július 10-én, 12-én és 13-án a szupercellás zivatarokat több helyen nagyobb mennyiségű jég és viharos erejű szél kísérte.

Július 10-én egy gyenge hidegfront érte el hazánkat hétfő késő délután, melyet heves zivatarok kísértek a Dunántúlon. Székesfehérváron szupercellás zivatar is kialakult mely dió nagyságú jéggel és 70-80 km/órás széllökéssel érkezett (3. kép).

3. kép: Július 10-én a szupercellás zivatart nagyobb méretű jég kísérte Székesfehérváron – fotó: Időkép

Július 12-én egy újabb hidegfront érte el hazánk, melyet heves zivatarok, többfelé szupercellás zivatarok kísértek Franciaországtól egészen Romániáig július 13-án is. Szerdán Sopron mellett haladt el egy, majd csütörtökön további szupercellák okoztak károkat a Dunántúlon.

Július 13-án Zala és Somogy vármegyét érintette az a szupercella, amelyet dió nagyságnyi jég kísért. A Balatontól délre haladó szupercella rövid idő alatt elérte a Duna vonalát. A vihar látványos peremfelhővel érkezett meg, melyet jégeső is kísért (4. kép)

4. kép: Július 13-án Tengelic mellett haladt el egy szupercella, amiből nagyobb méretű jég hullott – fotó: Időkép

A másik szupercella Baranya vármegye déli részét érintette, melyet nagyobb méretű jég kísért. Ez része volt, az 1200 kilométeren át haladó szupercellának, mely határainkon túl súlyos károkat eredményezett (5. kép).

5. kép: Kisszentmártonnál haladt el az a szupercella július 13-án, ami határainkon túl súlyos károkat okozott – fotó: Időkép

Ebben az időszakban Európa teljes területén kimagasló volt a zivatartevékenység, nagyon sok jégbejelentés, kár is keletkezett. Rengeteg szupercellás zivatar alakult ki, melyek hatalmas károkat hagytak maguk mögött Európában. Július 13-án az egyik szupercella 1200 kilométert tett meg, nagy károkat okozva Szlovéniától egészen a Fekete-tengerig (6. kép) – írja a nak.hu

6. kép: 1200 kilométeren keresztül okozott károkat július 13-án egy szupercella – forrás: Google

A július 3. és 16. között Európában 1389 db kárt okozó nagyméretű jégbejelentést rögzítettek az „Európai szélsőséges időjárási események adatbázisának” (ESWD) oldalán (7. kép)!

7. kép: 1389 db jégbejelentést rögzítettek Európában július 3. és 16. között – forrás: Google

Az adott időszak alatt meglehetősen szélsőséges időjárás volt egész Európában, súlyos károkat okoztak zivatarokat kísérő nagyméretű jégdarabok és a viharos erejű széllökések.

Nagyobb mennyiségű jég hullott és okozott károkat július 3-án (8. kép) és július 4-én (9. kép) Olaszországban, illetve július 5-én Bulgáriában (10. kép) és Koszovóban (11. kép). Július 6-án nagy károk keletkeztek Spanyolországban (12. és 13. kép), míg július 7-én és július 8-án Franciaországban okozott károkat a jég (14. és 15. kép).

8.kép 9.kép 10.kép 11.kép 12.kép 13.kép 14.kép 15.kép

További súlyos károkat okozott a jég Csehországban július 10-én (16. kép), Németországban pedig július 11-én (17. kép). A legsúlyosabb károk július 13-án keletkeztek az érkező szupercellák által Horvátországban (18. és 19. kép), Romániában (20. és 21. kép), Szerbiában (22. és 23. kép) és Szlovéniában (24. kép).

16.kép 17.kép

18.kép 19.kép

20.kép 21.kép

22.kép 23.kép