Az átlagosnál hidegebb időjárás lelassította a legtöbb növény fejlődését

Az átlagosnál melegebb, enyhébb hónapok hosszú sora után az idei április – a tavalyihoz hasonlóan – hidegebb volt annál. Az elmúlt egy évben ez csupán egy alkalommal, szeptemberben fordult elő.

Az áprilisi időjárást gyakran jellemzi a szeszélyesség, változékonyság, ami az ideire is érvényes volt. Az egymást követő frontok hatására erős lehűlések, felmelegedések követték egymást, de tartós, szélsőséges meleg nem fordult elő, a havi középhőmérséklet az ország nagy részén 2, a Dunántúl északi területein sokfelé 3 °C körüli mértékben maradt a sokévi átlag alatt, ahogy az alábbi térképen látható.

Az áprilisi középhőmérséklet eltérése a sokévi átlagtól 2023-ban – forrás: OMSZ

A hónap leghidegebb időszaka az első dekádban, 4-e és 8-a között volt, néha kifejezetten télies időjárással. A középső harmadban az átlag körül ingadozott a hőmérséklet, 20-a után néhány napra ugyan az átlag fölé emelkedett, amit azonban 23-a után jelentős lehűlés követett, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

Az áprilisi napi minimum- és maximum-hőmérsékletek változása 2023-ban, valamint a hőmérsékleti minimumok, maximumok és napi középértékek sokévi átlagainak (országos területi átlagok) alakulása – forrás: MeteoPlaza

23-án mérték a legmagasabb hőmérsékletet a hónap folyamán. A Pest vármegyei Budakalászon 24,4 °C-ot regisztráltak kora délután, ami több mint 6 fokkal alacsonyabb az eddig ezen a napon mért legmagasabb értéknél, az 1995. április 23-án, Esztergomban rögzített 30,6 °C-nál. Akkor a hegyvidéki területek kivételével szinte mindenütt meghaladta a 20 fokot a hőmérséklet maximuma.

A hőmérséklet legmagasabb értékei 2023. április 23-án – forrás: MeteoPlaza

Tavaszi fagyok legnagyobb területen 4-e és 7-e között fordultak elő. 6-án szinte országszerte fagypont alá csökkent hajnalra a hőmérséklet, a havi legalacsonyabb értéket azonban 5-én, Kékestetőn regisztrálták, ahol -7,8 fokig hűlt éjszaka a levegő, ami alig több mint 2 °C-kal marad le a napi minimum rekordtól. Ekkor főleg a Dunántúl északi területein fordultak elő erősebb, -4, -5 fok körüli fagyok, a következő napon azonban a Duna–Tisza közén is sokfelé -4 fok alá csökkent hajnalra a hőmérséklet.

A hideg idő amellett, hogy jelentősen gátolta a növények életfolyamatait, lassította a fejlődést, nagy károkat okozhatott a gyümölcsösökben, különösen a kajszi és az őszibarack esetében. A hónap további részében országos fagy már nem volt, legtöbb helyen fagymentesek voltak az éjszakák. A hónap utolsó hetében érkező jelentősebb lehűlés idején a Duna–Tisza közén csökkent nagyobb területen fagypont alá a hőmérséklet, ott 28-án hajnalban -2, -3 fok körüli fagyok is előfordultak.

A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 2023. április 5-én – forrás: MeteoPlaza

Az első tavaszi hónaphoz hasonlóan áprilisban is a sokévi átlag körül alakult a havi csapadékösszeg területi átlaga, de a márciusinál jóval nagyobbak voltak a területi eltérések, rendkívül csapadékos és igen száraz területek egyaránt előfordultak. Míg az előző hónapban a Kisalföld volt az ország legszárazabb tájegysége, addig áprilisban itt esett legtöbb eső, a Fertő tó környékén a 100 mm-t is meghaladta a csapadékösszeg, míg a Tiszántúl déli részein sokfelé 20 mm alatt maradt, ahogy a mellékelt térképen is látható.

Az áprilisi csapadékösszeg 2023-ban – forrás: MeteoPlaza

A hónap első felében átvonult frontokat nem kísérte országos csapadék, de sokfelé több alkalommal is esett. 6-án az ország keleti területein az eső mellett többfelé havas eső, hó is előfordult, Zemplénben, a Nyírségben és a Hajdúságban átmenetileg összefüggő hótakaró is kialakult. A hóréteg vastagsága nagy területen meghaladta az 5 cm-t, néhol a 10 cm-t is elérte, de a síkvidéki területeken legtöbb helyen már másnapra elolvadt. Az ország túlnyomó részén egész télen nem került ilyen vastag hó a földekre.

Az áprilisi csapadékmennyiség jelentős része 13-a és 17-e között esett egy mediterrán ciklon hatására. A következő 4-5 napban az ország nagy részén egy csepp eső sem esett, utána azonban, 23-án, 24-én ismét kiadós esőket hozott egy nyugatról keletre vonuló, markáns hidegfront. Bár a hónap utolsó napjaiban már csak a nyugati határ közelében esett említésre érdemes mennyiségű eső, a havi csapadékösszeg országos, területi átlaga a hónap végére így is megközelítette a sokévi értéket, ahogy a mellékelt grafikon is mutatja.

Az áprilisi napi csapadékmennyiség területi átlagai és ezek, valamint a sokévi értékek összegződése a hónap folyamán 2023-ban – forrás: MeteoPlaza

A növekvő párolgás miatt még a csapadékosabb területek nagy részén is csökkentek a talaj vízkészletei. A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma az ország bő kétharmadán ismét 70% alá csökkent, csupán a Dunántúl nyugati vármegyéiben és az Északi-középhegység térségében maradt nagy területen 80% felett.

A felső 50 cm-es talajréteg nedvességtartalma április végén – forrás: OMSZ

A mélyebb rétegekben nem változott számottevően a nedvességtartalom, legtöbb helyen maradt a telítettséghez közeli állapot. Április végén az 50-100 cm-es mélységben továbbra is csak a Fertő tó környékén és Szeged környékén volt 90% alatt a növények számára hasznosítható víztartalom aránya.

Az 50-100 cm-es talajréteg nedvességtartalma április végén – forrás: OMSZ

A talaj vízhiányának a felső 1 m-es rétegre vonatkozó becsült értéke az ország túlnyomó részén ismét 20 mm fölé emelkedett, az Alföld középső és déli területein, a Duna mentén és a Dunántúl déli vármegyéiben a 40 mm-t is meghaladta, ahogy az alábbi térképen is látható.

A felső 1 m-es talajréteg vízhiánya április végén mm-ben – forrás: OMSZ

Áprilisban az átlagosnál hidegebb időjárás lelassította a legtöbb növény fejlődését. A kukorica, illetve a kapások vetését a hónap közepén sokfelé gátolta a felázott és hideg talaj, később azonban javultak a feltételek, a száraz időszakokban megfelelőek voltak a feltételek az aktuális szántóföldi munkákhoz.

Sajnos a második tavaszi hónap sem telt el fagyok nélkül, az első héten főleg a Dunántúl északi területein, az utolsóban leginkább a Duna–Tisza közén keletkezhettek fagykárok, elsősorban a gyümölcsösökben.

Az őszi vetéseket ugyanakkor nem tette próbára az áprilisi időjárás. Bár az Alföld nagy részén meglehetősen szárazak a felső talajrétegek, a növényfejlődést az ország nagy részén nem akadályozza vízhiány, a mélyebb rétegekben megfelelő a nedvességtartalom.