A havi párolgás általában meghaladja a lehullott csapadék mennyiségét, ezért elkezdődik a talaj kiszáradása. A növényeknek ugyanakkor ebben az időszakban jelentősen megnő vízigényük, így igen nagy jelentőségű, hogy miként alakul a csapadék mennyisége az időszak során.

De nemcsak a csapadék mennyiségi eloszlása kulcsfontosságú a hónap során, hanem a minimum hőmérsékletek alakulása is nagy jelentőségű. Éghajlatilag ugyanis az évnek ebben a szakában még előfordulhat fagy. Ennek katasztrofális hatása lehet mind a gyümölcs, mind pedig a zöldségtermesztésre. Május hónaphoz kapcsolható ugyanis egy népies időjárási szabály, miszerint  a „fagyosszentek” idején, Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.) és Orbán napján (május 25.), talaj menti fagyok várhatók. De hideget és fagyot Zsófia – a női fagyosszent – is hozhatott a néphagyomány szerint, sőt akár hidegebbet, mint a férfiaké. A „talaj menti” jelző arra utal, hogy májusban, legfeljebb olyan fagyokra számíthatunk, amely a talajfelszín feletti levegő, csupán néhány méteres rétegére korlátozódnak.

A „fagyosszentek”-hez fűződő időjárási jelenséget Európa-szerte régről ismerik. Az 1582-ben végrehajtott naptárreform (október 4-e után 15-ét írtak) eredményeként, a korábban megfigyelt időjárási szabály a fagyosszentek jelenlegi naptári dátumához képest mintegy 10 nappal korábbra vonatkozik.

Agrármeterológia: május hónap időjárása

Idén Szervác volt a legkeményebb fagyosszent – fotó: Shutterstock

Nézzük meg, hogy mit mutat a statisztika. A régieknek volt igazuk, vagy az időjárás igazodik a naptárhoz?

Az elmúlt 50 év mérési adatsora alapján, azt állapíthatjuk meg, hogy május 3-án Tímea, Irma, valamint május 4-én Mónika, Flórián napján számíthatunk (15%-os valószínűséggel) talaj menti fagyok kialakulására a síkvidéki területeken. A valódi „fagyosszentek” napján kialakuló fagynak az éghajlati valószínűsége, a korábban említett két naphoz viszonyítva, lényegesen kisebb ( 3-9%). Helyesebb lenne tehát, a „fagyosszentek” neveit Zsigmondra, Tímeára, vagy Mónikára változtatni. Orbán a késői „fagyosszent” május 25-én, ezen a napon még szintén számíthatunk fagyra, igaz csupán 6%-os valószínűséggel.

Idén úgy látszik Pongrác, Szervác és Bonifác elhozták a hideget, már kedden markáns lehűlés érkezett. Szervác valóban bekopogtatott mára virradó éjjel: az ország több részén csökkent fagypont alá a hőmérséklet, sőt hidegrekord is megdőlt. A Nógrád megyei Zabaron hajnalban -4,1 fokot mértek, amellyel új országos legalacsonyabb napi minimum-hőmérsékleti rekord született. A korábbi rekord -2,6 fok volt, amelyet 1978-ban regisztráltak Sárospatakon.

A következő napokban nagy hőmérséklet-különbségekre számíthatunk az ország különböző részein, csapadék inkább az északi tájakon várható. A talajmenti fagy valószínűsége a következő néhány napban már kisebb lesz, ugyanakkor az északi országrészben éjjel akár 5 fokra is csökkenhet a hőmérséklet.

időjárás

Mikor érkezik a májusi eső? – fotó: Agroinform.hu

Így alakul átlagosan a májusi csapadék 50 év adatai alapján

A napsütés havi mennyisége síkvidéki területeken 240-260 óra közötti. A napsütéses órák napi összege a hónap elején 7-9 óra közötti, nem változik számottevően a hónap folyamán  Legkevesebb napsütésre 7-9 között, 22-én, valamint 28-án számíthatunk. Ekkor a napi napfénytartam értéke általában 6-6,5 óra közötti.

A felhőzet előfordulási gyakorisága csökken az áprilisi értékhez képest, azaz átlagosan 50-55%-os borultsággal kell számolni. Átlagosan 10 csapadékos napra számíthatunk a hónap során. De, 1974-ben, 1978-ban és 1984-ben 16 nap fordult elő csapadékhullás, míg 1990-ben csak 4 csapadékos nap volt.

A hónap folyamán a sokéves átlag alapján 4 hullámban számíthatunk jelentősebb mennyiségű csapadékra. Május 1-2, 8-10, 20-22, illetve 28-29 közötti időszakokban. Május 13-án, és 25-én csekély a csapadék hullásának esélye a sokéves mérések statisztikája alapján. A havi csapadékösszegek síkvidéki területeken átlagosan 50-60 mm közöttiek. A havi párolgás azonban rendszerint meghaladja ezt a mennyiséget, azaz átlagos években 80-90 mm-es havi párolgással számolhatunk.

A levegő telítettsége, azaz a relatív nedvességtartalma, a hónap folyamán 50-60% között ingadozik. A hónap folyamán legnagyobb relatív nedvességi értékek 10-én 22-24 között illetve 28-án fordulnak elő a sokéves átlagok alapján.

2020-ban még nem érkezett meg a májusi arany

A 2019-es év májusa rendkívül csapadékosan alakult, a Dunántúlon nagy területen 150 mm-nél is több, az Alföld nagy részén 100 és 150 mm közötti mennyiségben hullott csapadék a hónapban, de foltokban ott is előfordult ennél nagyobb érték. Idén azonban eddig ennek csak töredéke hullott le, sokfelé március eleje óta alig esett, 20-60 mm közötti csapadékhiány halmozódott föl. Ezen a héten változékony, többször csapadékos idő vár ránk, de a csapadék mennyisége valószínűleg jócskán elmarad majd a szükséges mennyiségtől.