Tudtad, hogy a rovarok nemcsak egzotikus csemegeként jelenhetnek meg a tányérunkon, hanem a hétköznapi élelmiszerekben is megtalálhatók – gyakran adalékanyagként? Bár sokan undorodnak a rovarok fogyasztásának gondolatától, számos termékben már régóta jelen vannak, csak épp nem tudjuk.

Az Európai Unió az elmúlt években fokozott figyelmet fordított a rovaralapú élelmiszerekre, mint az élelmiszeripar zöldítésének egyik eszközére. Bár a fogyasztók jelentős része tartózkodik a rovarevéstől, az igazság az, hogy sok élelmiszer és kozmetikum tartalmaz rovarokból származó összetevőket – sokszor olyan E-számok vagy megnevezések mögé rejtve, amelyekről nem is sejtjük, hogy rovarokhoz kötődnek. Lássuk, melyek ezek!

Kármin: bíbortetűből készült színezék

A kármin az egyik legismertebb rovaralapú élelmiszer-adalékanyag, amely piros színt ad joghurtoknak, fagylaltoknak, üdítőknek és süteményeknek. A festékanyagot bíbortetvekből nyerik, amelyeket kiszárítanak és porrá őrölnek. Bár természetes és stabil színezékről van szó, előállítása jelentős állatfelhasználással jár: fél kilogramm kárminhoz akár 70 ezer rovarra is szükség lehet.

Ha szeretnéd elkerülni, figyelj az alábbi megnevezésekre a címkéken:

  • kármin
  • kárminsav
  • E120
  • bíborvörös festék
  • természetes piros színezék

A kármint nemcsak élelmiszerekben, hanem kozmetikumokban, például rúzsokban és samponokban is használják, ami miatt állatvédő szervezetek, például a PETA, régóta kampányolnak a kiváltása érdekében.

Sellak: a lakktetű váladéka

A sellak egy másik rovarokhoz kötődő anyag, amelyet elsősorban bevonatként használnak élelmiszerek – például csokoládék vagy cukorkák – fényesítésére. A sellakot a nőstény lakktetű váladékából nyerik ki. Bár maga a rovar nem kerül felhasználásra, a termelési folyamat során sok állat elpusztul. A sellak az élelmiszerek címkéjén E904 néven is feltüntetésre kerülhet.

Méz, méhviasz és propolisz

A méhek által előállított termékek – például a méz, a méhviasz vagy a propolisz – szintén rovar eredetűek és széles körben alkalmazzák őket az élelmiszeriparban.

A méz a méhek által gyűjtött nektárból és a mézgyomrukban lezajló enzimatikus folyamatokból származik. A méhviaszt gyakran használják bevonóanyagként, például ételek fényesítésére, szilárdítására. Az E901 jelzés alatt is találkozhatsz vele. A propolisz, amelyet gyulladáscsökkentőként ismerünk, méhnyálból, méhviaszból és növényi anyagokból áll és élelmiszerekben méhgyanta néven is szerepelhet.

A rovarok helye az élelmiszeripar jövőjében

A rovaralapú összetevők használata az élelmiszeriparban részben a fenntarthatósági törekvésekhez kapcsolódik, hiszen előállításuk környezetkímélőbb lehet, mint számos más adalékanyagé. Ugyanakkor a fogyasztók részéről továbbra is jelentős az ellenállás, amit elsősorban az undor, a kulturális szokások és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos aggályok táplálnak.

A rovarok közvetlen fogyasztása mellett tehát egyelőre valószínűbb, hogy közvetetten, adalékanyagok formájában válnak a mindennapi étrendünk részévé.

Forrás: Prove.hu

Indexkép: Pixabay