A helytelenül megválasztott növényvédelmi technológia következtében a termésveszteség egyes gombabetegségek esetében meghaladhatja a 80%-ot, ezért a fertőzések elkerülése érdekében rendkívül fontos a betegségeket előidéző kórokozók biológiájának és fertőzési folyamatának a monitoringozása és pontos ismerete.
A levélzetet károsító kórokozó gombák két nagy csoportját különíthetjük el: a biotróf kórokozók a lisztharmat- és rozsdabetegség, míg a nekrotróf kórokozók a levélfoltosság típusú tüneteket kialakulásáért a felelősek.
A gabonalisztharmat (Blumeria graminis) a kalászosok általánosan elterjedt és közismert betegsége. A kórokozó ektoparazita, a fertőzött növényi felületen fehér micéliumtömeg, lisztszerű megjelenése jellemző.
A rozsdabetegségek közül legkorábban a sárgarozsda (pelyvarozsda) (Puccinia striiformis) fellépésére lehet számítani, amelynek optimális hőigénye 10-15 °C. A fertőzés következtében kialakuló uredotelepei egymás mellett (gépöltésszerűen) helyezkednek el. A betegség súlyos fertőzés esetén felhúzódik a kalászra és a szemek aszottságát, valamint minőségromlását eredményezi. A vörösrozsda (levélrozsda) (Puccinia recondita) és a búza feketerozsda (szárrozsda) (Puccinia graminis f. sp. tritici) fertőzésére a hőmérséklet emelkedésével májusi időszakban (magas páratartalom és 15-26 °C) számíthatunk. A fertőzéseket a déli légáramlatokkal érkező uredospóra tömeg jelentősen elősegíti. Mindegyik rozsdagombafajra jellemző a nagymértékű biológiai variabilitás, amelynek következménye az új rasszok kialakulása és a rezisztens fajták genetikai védelmének az áttörése.
|
|
A sárgarozsda erős fertőzése búzalevélen – forrás: Dr. Varga Zsolt |
A vörösrozsda erős fertőzése búzalevélen – forrás: Dr. Varga Zsolt |
A kalászosok levélfoltosság típusú betegségeit számos kórokozó gomba (esetlegesen vegyes fertőzéssel) idézheti elő. Gyakorlati szempontból ki kell emelnünk a szeptóriás levélfoltosság (Zymoseptoria tritici) és a pirenofórás levélfoltosságok (Pyrenophora spp.) jelentőségét.
|
|
A szeptóriás levélfoltosság tünete őszi búzán – forrás: Dr. Varga Zsolt |
A fahéjbarna levélfoltosság tünete őszi búzán – forrás: Dr. Varga Zsolt |
A szeptóriás levélfoltosság minden évjáratban a termesztett fajtától függően eltérő fertőzési mértékkel jelenik meg. Abban az esetben, ha a tavaszi időszakban a melegebb hőmérséklet (15-20 °C) nedves és szeles időjárási körülményekkel társul, számítani lehet a szeptóriás levélfoltosság jelentős károsításával. Ilyen körülmények között a gomba fejlődési ciklusa 12-16 nap. A pirenofórás levélfoltosságokat (Pyrenophora spp.) előidéző kórokozók a kalászos gabona fajától függően eltérő tünettípusokat produkálnak. A betegség kifejezetten veszélyt jelent a sűrű kalászos vetésforgó esetén és a forgatás nélküli művelési területeken.
Az őszi búza növényvédelmi technológiájában kardinális helyet foglal el a Fusarium fajok elleni hatékony beavatkozás. Az őszi búza fuzáriózisa veszélyes, összetett betegség (3. kép), amely a kórokozók sokszínű faji összetételén túl a tüneti differenciáltságban és mikotoxin (trichotechén toxinok) termelésben is megnyilvánul. A fertőzés fő időszaka a virágzás (csapadékos körülmények között), de a viaszérés kezdetéig meghatározó a búza fogékonysága.
A kalászfuzáriózis tünete őszi búzán – forrás: Dr. Varga Zsolt
A védekezés lehetőségei
A kalászos gabonák betegségeinek visszaszorításában és az ellenük történő sikeres védekezésben az integrált növényvédelem valamennyi elemének betartására szükség van:
- Agrotechnikai védelem – fontos a monokultúrás gabonatermesztés kerülése és a vetésforgó betartása! Törekedjünk arra, hogy a betakarítást követően a fertőzött növénymaradványokat megfelelően beforgassuk és biztosítsuk ezzel a fertőzött növényi részek tökéletes lebomlását.
- Genetikai védelem – a nemesítőházak – főként a biotróf kórokozók ellen – kiváló betegség ellenálló fajtákkal rendelkeznek. A gabonatermesztés során ezeket a tulajdonságokat a fajtaválasztásnál figyelembe kell venni.
- Kémiai védekezés – A fungicides állománykezelés a gombabetegségek elleni védelem meghatározó technológiai eleme. Az optimális kezelési időpont megválasztása, a szisztémikus hatóanyagok váltott alkalmazása (rezisztencia management) meghatározó tényezők az eredményes védekezésben.
- Biológiai védelem – A biopreparátumok talajkezelésre történő alkalmazása a növényi maradványok lebomlásának elősegítésére.
A cikk szerzője: Dr. Varga Zsolt, Plant-Treat Kft.
|
Indexkép: IKR AGRÁR